Dél-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 4., 1965)

X. fejezet. Vízerőhasznosítás

c) Cuni vízerőmű Földmunka 3,4 millió m' 66,1 millió Ft Vasbetonmunka 123 millió m' 139,9 millió Ft Kőmunka 37 ezer m3 9,9 millió Ft Magasépítési munka 40 ezer m" 20,0 millió Ft Vasszerkezeti berendezés 2,5 ezer to 56,4 millió Ft Gépészeti berendezés 1,5 ezer to 89,2 millió Ft Villamos berendezés 22,8 millió Ft Egyéb munkák 54,0 millió Ft összesen: 473,2 millió Ft Egyéb munkák után 15%, a többi tételek után 30% (felvonulási stb.) tart. összesen: 136,8 millió Ft A teljes beruházási költség összesen: 610,0 millió Ft Az egyes munkák között a vízlépcsőhöz tartozó parti létesítmények (irodaház, műhelyek, raktárak, lakótelep, belső utak) a nagyfeszültségű alállomás, átlagosan 10 km távvezeték, 5 km bekötőút, 2 km folyószabályozás, továbbá az üzemvízcsatornát ke­resztező közutak és csatornák hidjai, illetőleg búj- tatói szerepelnek. A földmunka költségei között szerepel a munkagödör talaj vízszint-süllyesztés (kutak építése és szivattyúzási üzem) költsége is. A duzzasztás káros hatásának elhárítása a fel­tárási adatok hiánya miatt csak becsülhető. A leg­nagyobb árvízszint magasságú duzzasztás miatt a Dráva széles hullámtere víz alá kerül, ezért ár­védelmi töltések építendők a duzzasztás határáig. Folyamszabályozási művek magasságát a duz­zasztott folyószakaszon a középvízi meder össze- szorítása érdekében emelni kell. A vízlépcsők alatt várható kimélyülések káros hatása ellen a szabályozási művek megerősíten­dők. A meder beágyazódását a vízlépcsők megépítése előtt, a folyó középvízi mederszabályozásával min­denképpen el kell érni. Külvízfolyások és belvízcsatornák torkolati sza­kaszán káros duzzasztás nem jelentkezik, mert a vízlépcsők kiosztása során ezek a beömlések figye­lembe lettek véve. A duzzasztással megemelt ká­ros talajvizek elvezetéséről azonban lecsapoló csa­tornarendszer kiépítésével kell gondoskodni. Öntözési lehetőségeket a tervezett duzzasztás kedvezően növeli, a régi morotvák vízellátása, azok halastóként való hasznosítása is szóbaj övhet. A folyócsatomázás a Dráva víziút fejlesztését is szolgálja. A vízlépcsők építési anyagát víziúton volna célszerű szállítani, ezért a hajóútat az épí­tési időre — folyamszabályozási módszerekkel — meg kell javítani. Barcsig II. kategóriájú hajózó utat kell biztosítani, a vízlépcsők mellett hajózsili­pek ennek megfelelő méretekkel létesítendők. A kishajózás érdekében kívánatos a babócsai és gólai vízlépcsőknél a hajózsilip építése. 2.22 A TÖRPE VÍZERŐMŰVEK KERETTERVE Törpe vízerőművek létesítése a kisvízfolyások csekély energiakészlete miatt csak komplex hasz­nosítás (vízellátás, illetve mezőgazdaság céljára ter­vezett víztároló) esetében volna gazdaságos. Ezért megvizsgáltuk a tervezett két legnagyobb víztá­rolót vízerőhasznosítás szempontjából is. A Nagy- koppány vízfolyáson Koppányszántó község hatá­rában tervezett 15 millió ms-es víztárolóból 7 m hasznosítható geod. szintkülönbség mellett 0,600 mVs kiépítés esetén mintegy 40 kW törpe vízerő­művet lehetne létesíteni. A Karasica vízfolyásra Borjád határában tervezett 19 millió m’-es víz­tárolóból szintén 7 m hasznosítható vízmagasság­nál 0,700 m’/s kiépítés esetén mintegy 50 kW törpe vízerőmű kiépítése jöhet számításba. Törpe vízerő­művek építésére eddig igény még nem jelentke­zett. A fent ismertetett tározók megépítése esetén a törpe vízerőművek kiépítésére további műszaki és gazdasági vizsgálatot kell végezni. 2.23 A HIDRAULIKUS ENERGIATAROZŐK KERETTERVE A Pécsi Hőerőműben termelt elektromos energia egyes időszakokban fel nem használt mennyiségé­vel a Mecsek 300—500 m szintű magaslatán elhe­lyezett hidraulikus energiatárolót lehetne üzemel­tetni. Az energiatároló feltöltéséhez szükséges vi­zet a Pécsi-víz szolgáltatná. A hidraulikus energia­tározó megvalósításának lehetőségét csak további tanulmánytervek és gazdaságossági számítások alapján lehetne eldönteni. 2.3 A javasolt megoldások sorrendje és a sorrend indokolása 2.31 A KÖZEPES ÉS KISESÉSÜ VÍZERŐMŰVEK LÉTESÍTÉSÉNEK SORRENDJE ÉS A SORREND INDOKOLÁSA A vizsgálatok eredményeképpen a Drávára ter­vezett egyes vízerőművekre az alábbi fajlagos be­ruházási költségmutatókat kaptuk: Ft/kW Ft/kWó Gólai üzemvízcsatomás vízerőmű 26 000 3,80 Babócsai vízerőmű 24 000 3,50 Szentborbási vízerőmű 37 000 5,40 Cuni vízerőmű 45 000 6,50 271

Next

/
Oldalképek
Tartalom