Dél-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 4., 1965)
X. fejezet. Vízerőhasznosítás
1.21 A KÖZEPES ÉS KISESÊSÜ VÍZERŐMŰVEK MÚLTJA ÉS JELENE A Déldunántúli Vízgazdálkodási Területen közepes és kisesésű vízerőmű nem épült a múltban. 1.22 TÖRPE VÍZERŐMŰVEK MÚLTJA ÉS JELENE A vízikönyvi nyilvántartás szerint a múltban Baranya megyében 326, Somogy megyében 128, Tolna megyében 35 vízimalom működött. Ezeknek a vízimalmoknak a teljesítménye átlag 3—40 LE között változott. Átlagosan mintegy 10 LE teljesítményt számítva, a területen múltban működő vízimalmok kb. 5000 LE beépített teljesítményt képviseltek. 1945. év végéig természetes úton és háborús pusztítások következtében sok vízimalom megszűnt. 1950 után pedig a még meglévő vízimalmok túlnyomó részét is üzemen kívül helyezték. Az 1955. évi felülvizsgálat alapján még 49 vízimalom működött 5—30 közötti LE teljesítménnyel és da- rálási munkát végeztek. Ezek közül a legnagyobb teljesítményű vízimalmok a következők: Baranya megyében: 1. Völgységi patakon Kárász község határában 25 LE (18 kW). 2. Belsőréti patakon Dunaszekcső határában 24 LE (17,7 kW). Somogy megyében: 3. Rinya patakon Bakháza község határában 25 LE (18 kW). 4. Rinya patakon Péterhida község határában 30 LE (22 kW). 5. Koroknai vízfolyások Csömed község határában 26 LE (18 kW) . 6. Pogányvölgyi vízflyások öreglak község határában 26 LE (19,2 kW). Tolna megyében: A Déldunántúli Vízgazdálkodási terület részén — megyére eső — működő vízimalom nincs. 1955 óta a meglévő vízimalmok nagy részét kisegítő motorikus berendezéssel látták el, hogy kis vízmennyiségnél is működhessenek. A fent említett nagyobb vízimalmok közül Baranya megyében lévő két vízimalom már leállt, csak épületeik vannak meg. Somogy megyében ellenben mind a négy vízimalom még működik. 1.3 A fejlesztés szükségessége 1.31 A KÖZEPES ÉS KISESÊSÜ VÍZERŐMŰVEK ÉPÍTÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE Közepes esésű vízerőműveket a Dráván lehet létesíteni. Mivel a Dráva Jugoszlávia és Magyar- ország között határt alkot és ez a határvonal hosz- szú szakaszon a meder középvonalát jelenti, a vízerőmű létesítése a két állam közötti tárgyalások és közös megegyezés után indulhat meg. A kisebb vízfolyások (Rinya, Koppány, Feketevíz, Karasica) összes elméleti vízerőkészlet nagyon csekély, a Dráva és Kapos 50, illetxe 95%-os víz- hozam-tartósságú vízerőkészletének 5, illetve 0,7%o-e. A kisvízfolyásokon a vízerőművek kiépítése még tározók létesítésével sem gazdaságos. Baranya, Somogy és Tolna megyék területén hosszú ideig a villamosenergiát a pécsi szénmedence és a babócsai földgázvagyon biztosítja, ezért a vízerőművek építésének szüksége a jelenleg hasznosított energiák csökkenése után, feltehetően csak 1980 után merülhet fel. 1.32 A TÖRPE VÍZERŐMŰVEK ÉPÍTÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE A Déldunántúli Vízgazdálkodási Terület községei már be vannak kötve az országos elektromos hálózatba, így törpe vízerőművek létesítését a községek nem igénylik. Törpe vízerőművek létesítése a területen csak ott volna gazdaságos, ahol egyes állami gazdaságok, vagy tsz-ek központjai az országos elektromos hálózattól nagyon távol vannak, így ezek bekötése az országos hálózatba nagyon költséges lenne. 1.33 A HIDRAULIKUS ENERGIATÄROZÄS FEJLESZTÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE Pécsen a Mecsek topográfiaialag lehetőséget adna hidraulikus energiatároló létesítésére a Pécsi Hőerőművel kooperálva. A hidraulikus energiatározó szükségességét a Pécsi Hőerőmű részéről eddig nem javasolták. A hidraulikus energiatározó tervezésénél figyelembe kell venni, hogy a vizet szolgáltató ún. Pécsi-víz átlagos hozama jeletnéktelen (0,5 mVs), azonkívül a Mecsek karsztos geológiai adottságai miatt a víz megszökését a tároló medencékből költséges szigetelési munkálatokkal lehetne kiküszöbölni. 268
