Dél-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 4., 1965)

VIII. fejezet. Ivó- és ipari vízellátás

m3, melyből 3400 m3 ipari, 600 m3 pedig szociális célokat fog szolgálni.

Siklós 6 db új gép-, élelmiszer-, és építőanyagipari üzemének fejlesztési igénye 10 800 m3. Ebből 6400 m3 nyersigény az ivóvízművel közösen létesítendő drávai felszíni vízműből, 4400 m3 minőségi igény pedig az ivóvízmű viztisztítótelepéről biztosítható. Az új város jövőbeni ivó- és ipari vízellátása tehát a Dráva mentén létesített 17 000 m3/nap kapacitású felszíni vízmű megépítésével oldható meg. Az ipari üzemek jövőbeni napi vízforgalma 13 000 m3/nap (50%-ban hűtővíz), melyből 12 400 m3 üzemi, 600 m3 pedig ivóvízellátási célokat fog szolgálni.

Szigetvár új, illetve bővített üzemeinek jövőbeni igénye a meglévő üzemek igényével együtt 3800 m3. A perspektivikus igényből 1200 m3-t felszíni vízműről, 2500 m3-t mélységbeli vizekből, 100 m3-t pedig a közműről kell fedezni. A napi vízforgalom 4000 m3, melyből 3600 m3 üzemi, 400 m3 pedig ivóvízellátási célokat fog szolgálni.

2.3 Az ivó- és ipari vízellátás megoldásának sorrendje és a sorrend indokolása

2.31 AZ IVÓVÍZELLÁTÁS MEGOLDÁSÁNAK

SORRENDJE ÉS A SORREND INDOKOLÁSA

Regionális vízmű. A regionális vízmű kiépítését a harmadik ötéves terv elején kell megkezdeni, ami elsősorban Pécs és környéke rohamos ipar- fejlesztésével indokolható. A főlétesítmények javasolt létesítési sorrendjét a 2.21/1 pontban ismertettük.

Városi és községi vízművek. A javasolt megoldási sorrend Kaposvár, Nagyatád, Siklós. Szigetvár, Dombóvár és Tamási. Komlón és Kaposvárott jelenleg is nehézségek jelentkeznek a vízellátásnál, a nyári csúcsidényben vízhiány jelentkezik. A bányák is fokozott vízigénnyel lépnek fel. Kaposvárott mind a város, mind az ipar fejlődését nagymértékben hátráltatja a jelenlegi vízhiány. Nagyatádon 1962-ben indult meg a vízmű építése. Siklóson az építés folyamatosan halad. Szigetváron kevés a rendelkezésre álló vízmennyiség és amellett a hálózat is elavult. Dombóváron részben a vízmennyiség növelésére, részben a meglévő hálózat bővítésére van szükség.

Törpevízművek. Mind a Somogy megyei, mind a Baranya megyei tanácsok VB-ai jóváhagyták a megyei törpevízmű építési programot, mely 1960— 1970. évek között Baranyában 44, Somogybán pedig 45 községben irányozza elő törpevízművek építését. Sásd, Pécsvárad, Királyegyháza községekben a törpevízművek építése, Pellérd, Baksa községekben pedig a mélyfúrású kutak kivitelezése 1962. évben folyamatban volt. A programban szereplő többi vízmű építését 1970-ig kell befejezni. A program szerint azokban a községekben kell elsősorban vízműveket létesíteni, ahol a megfelelő minőségű és mennyiségű vizet adó kút már rendelkezésre áll. A többi községekben évenként kb. egyenlő ütemben kell a törpevízművek építését lebonyolítani.

Közkutas vízellátás. A 150 építendő közkutat évenként egyenletes ütemben célszerű kivitelez- tetni a fúróvállalatok egyenletes leterheltsége, az anyag folyamatos biztosítása, valmint a tervezés zavartalansága szempontjából. Az évenként megfúrandó közkutak száma kb. 7—8 db. Előnyben létesítendők természetesen fentieken túlmenően azok a községek, amelyek ivóvízellátása már jelenleg is katasztrofális.

2.32 AZ IPARI VlZELLÄTÄS MEGOLDÄSÄNAK SORRENDJE ÉS A SORREND INDOKOLÁSA

Legelsősorban Pécs, Komló és Mohács ipari vízigényeit kell biztosítani, mivel a fejlesztéssel kapcsolatos igények itt máris jelentkeznek. Pécs jövőbeni ipari megoszlása továbbra is sokrétű, míg Komló iparfejlesztése főleg a szénbányászat, valamint a szénbányászattal összefüggő iparok vonalán jelentkezik. Mohácson a létesítendő új Pamutfonógyár, Dombóváron pedig a tervezett Textilkombinát vízigényének kielégítése elsőrendű feladat. Az új ipari létesítmények telepítését szoros összhangba kell hozni a Pécs—Mohács—Komlói Regionális Vízmű létesítményeinek kiépítési ütemezésével.

3. BEFEJEZÉS

3.1 A terv értékelése

A keretterv képet ad a jelenlegi állapotról és feltárja a jövőbeni teendőket. Tartalmazza az ez idő szerint figyelembevehető legfontosabb vízgazdálkodási feladatokat. Megteremti a lehetőségét és az alapját a hosszabb távlati népgazdasági tervek elkészítésének. Más népgazdasági ágazatoknak is jelentős segítséget nyújthat saját távlati terveik kidolgozásához.

A keretterv tájékoztatást ad arra, hogy mily megterhelést jelent a népgazdaság számára az ivóés ipari vízellátás terén végrehajtandó legsürgősebb feladatok elvégzése.

A bevezető rész a meglévő állapotot foglalja össze. A kommunális vízellátás jelenlegi adatainak megbízhatósága kielégítő. Kellően kimunkált adatok álltak rendelkezésre az ország közmű-ellátottságáról, valamint annak műszaki jellemzőiről. Az ipartelepek vízellátó berendezéseinek feltárásában, továbbá az ipari üzemek vízgazdálkodási adataiban már több bizonytalanság rejtőzik. Kérdéses esetben ezért mindig az ipari víznormák és az alkalmazott gyártási technológiák egybevetése alapján állapí243