Dél-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 4., 1965)
VII. fejezet. Halászati vízhasznosítás
JÊmeltsziniîi halastó Somogy 1775,4 ha Baranya 1203,3 ha Tolna — ha 2978,7 ha 2.23 A JÁRULÉKOS HALTENYÉSZTÉS KERETTERVE 2.231 A tározók járulékos haltenyésztési keretterve 22 tározót járulékos haltenyésztésre állítottunk a be. A nagy tározóknál — a borjádi kivételével, ahol a halászatra eső költséghányad 20% — az összköltség 40%-át vettük a halászat terhére. A tárolóknál 1,00 q/ha halhozamot terveztünk. 2.232 A rizstelepek járulékos haltenyésztési keretterve Rizstermesztés a 4. számú Alsódunántúli Vízgazdálkodási Területen nincs. 2.233 A szennyvizek tógazdasági hasznosításának keretterve A nagyobb városok közelében új halastavakat nem terveztünk. A meglévő pellérdi halastavak Pécs város szennyvizét részben hasznosítják. 2.24 HATÉKONYSÁGI VIZSGALAT A bruttó hozamot 1250 Ft/q halárral számítottuk. Anyagfelhasználást a 3. táblázatban adtuk meg. 3. táblázat Megnevezés 1 ha-ra eső 8 q/ha 1 6 q/ha t elhasználás halhozam esetén Ft Takarmány 220 Ft/q 21,6—14 q 4 800 3 700 Sertéstrágya 6 Ft/q 17 q 100 100 Mész 55 Ft/q 8,5 q 470 470 Szuperfoszfát 80 Ft/q 6,65 q 530 530 Gázolaj 200 Ft/q 1,0 q 200 200 Segédüz. szolgált. 140 Ft 140 140 Egyéb anyagi jelll. sz. 430 Ft 430 430 Kihelyezés 1250 Ft/q • 0,4 q 500 500 összesen : 7170 5 470 Megnevez é s 1 ha-ra eső költség Ft 100 kh-ra 3 fő állandó alkalmazott á 15 000 Ft/év 788 Lehalászási költség 0,18 Ft/kg 173 Egyéb munkabér jellegű költs. 293 Segédüz. szolgáltatása 105 Közteher 122 Összesen: 1486 226 Az évi összes költség 8 q/ha halihozam esetén 8656 Ft/ha, 6 q/ha halhozaimmál 6956 Ft/ha és 10 q/ha haltermésnél 10 376 Ft/ha. 2.3 A javasolt megoldások sorrendje és a sorrend indokolása 2.31 A TERMÉSZETES VIZEK HALÁSZATI HASZNOSÍTASI MUNKAINAK SORRENDJE ÉS A SORREND INDOKOLÁSA A természetes vizek halászati hasznosításánál elsősorban a Duna és Dráva vizének, valamint a holtágaknak hasznosítását kell megoldani, megfelelő ivadékmennyiség behelyezésével. A hasznosítás a holtágakban tározott vízzel komplex is lehet, amennyiben az átlagos vízmélység 1,2 m-nél lényegesen nagyobb. Ez esetben öntözést is lehet létesíteni a környéken. Ezután a Dunába és Drávába torkolló nagyobb vízfolyások (a Babócsai Rinya, Fekete-víz, Karasica, Kapos) alsó szakaszán is ivadék-behelyezéssel lehet a halállomány növekedését megvalósítani. A Duna élő vizének halászata külön probléma, a Dráva halászati hasznosításának fokozását közös magyar—jugoszláv tárgyalások útján lehet megvalósítani. 2.32 A TÓGAZDASÁGOK LÉTESÍTÉSÉNEK SORRENDJE ÉS A SORREND INDOKOLÁSA A hatékonysági vizsgálat alapján megállapítható, hogy az 1960 után épített halastavak között a pécs- váradi halastó megtérülési ideje a legnagyobb 16,8 év, ennek megépítését egyelőre nem is javasoljuk. Az 1962 után megépíteni javasolt halastavak költségét normatívák alapján számítottuk, ezeknél a megtérülési idő 11—14 év között változik. A megvalósítás sorrendjét a megtérülési idő alapján javasoljuk, amelyek a 4. táblázatban megtalálhatók. A sorrendiséget gyakorlatilag az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek részéről beérkező igények szabják meg, a legkedvezőbb területi lehetőségek figyelembevétélével. 2.33 A JÁRULÉKOS HALTENYÉSZTÉSSEL KAPCSOLATOS MUNKÁK SORRENDJE ÉS A SORREND INDOKOLÁSA A víztározók megépítése beruházást igényel, hasznosításuk túlnyomóan az Öntözés fejlesztésénél jelentkezik, a beruházási költségeket 40%-ban a halászat és 60%-ban az öntözés terhére osztottuk el. A sorrendiséget XII. fejezetben elvégzett hatékonysági számítás alapján ott állapítottuk meg.
