Dél-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 4., 1965)
VII. fejezet. Halászati vízhasznosítás
VII. FEJEZET Halászati vízhasznosítás 1. BEVEZETÉS A feldolgozás során három időszakot különböztetünk meg. Az első időszak határa 1960. december 31.-e, mely a szövegben megegyezik a jelennel és egyben elhatárolja a múltat. A második időszak 1960-tól 1980-ig terjed és ez szorosan kapcsolódik a népgazdaság 20 éves távlati fejlesztési tervéhez. A harmadik az 1980 év után következő és le nem határolt időszak. Ebben a részben kerülnek feldolgozásra a 20 éves tervidőszak utáni fejlesztési lehetőségek. 1.1 A témakör ismertetése A halászati vízhasznosítás címén, a halászat 3 főbb ágazatával: a természetes vizek halászatával, a tógazdasági, valamint a járulékos haltenyésztéssel foglalkozunk. A halászati vízhasznosítás feladata kapcsolódik a VI. „Öntözés”, IX. „Települések, ipartelepek csatornázása, és a vizek tisztaságának védelme”, továbbá a XII. „Víztározás és annak többcélú hasznosítása” című fejezetekhez. A természetes vizeink hasznosítása a halászatból, a halállomány növeléséből és a meglévő halállomány védelméből áll. A halászat — mint e tevékenység üzeme — magából a halfogásból, az azt megelőző belterjes üzemelésből, előkészítő tenyésztési munkából és az azt követő raktározási, szállítási és értékesítési tevékenységből áll. A halállomány növelése az ivadékok kihelyezéséből áll. Az ivadékot a tógazdasághoz hasonlóan állítják elő, ivó- és ivadéknevelő tavakban. A meglévő halállomány védelme az egyéb_víz- h a sznála tokkal és a fogási renddel áll összefüggésben, melyhez a minimális élővízmennyiség, ill. vízmélység, vízminőség, duzzasztóművek okozta korlátozottság sorolhatók. Tógazdaság alatt az olyan mesterséges halastavakból álló gazdasági egységet értjük, ahol tervszerű és belterjes haltenyésztés folyik és ahol ennek a vízgazdálkodási feltételei biztosítottak. A tógazdaságainkban tenyésztett halfajta a ponty, compó, süllő, harcsa (járulékosan), ezenfelül beszélhetünk még pisztrángos tógazdaságokról is. A tógazdaságok műszaki megoldásukat tekintve lehetnek körtöltésesek, völgyzárógátasak és hossz- töltésesek. A körtöltéses halastavaknál a tónak kijelölt területét töltésekkel zárják körül. A tó fel töltéséhez szükséges tápvizet a víznyerés helyéről tápcsatornával szállítjuk a tóba és a lecsapoló csatornán vezetjük el, mikor az már feleslegessé válik. Síkvidéken általában körtöltéses halastavakat építenek. Völgyzárógátas halastó kisebb vízfolyások völgyének elzárásával létesül. Ezeknél a halastavaknál a nagyvizek lebocsátását árapasztók biztosítják. A völgyzárógátas halastavat domb- és hegyvidéken létesítenek. Hossztöltéses halastónak nevezzük valamely kisebb vízfolyás egyik oldalán hossztöltéssel létesített halastavat. Hossztöltéses halastavat domb- és hegyvidéken építenek. A tavaknak három főbb típusát különböztetjük meg: tenyésztő, termelő és tározó tavak. A tenyésztő tavak alaptípusai az ivató és ivadéknevelő tavak. A tenyésztő tavakban állítják elő a termelő tavak népesítésére, vagy a természetes vizeink halállományának utánpótlására szolgáló te- nyészanyagot. A termelő tavakban folyik a piacon értékesítésre kerülő halak tenyésztése. A tároló tavak kisebb földmedencék, amelyekben egyrészt a piacra kerülő halakat elszállításig tárolják, másrészt a tenyészanyagot átteleltetik. Újabban az egyes termelő tavakat is felhasználják áttelel tetésre. A tavak főbb tartozékai a töltések, a töltések hullámzás elleni védelmét biztosító művek, a víz beeresztésére és lebocsátására szolgáló (barát) zsilipek, az ezekhez csatlakozó táp- és lecsapoló csatornák, a közlekedést biztosító hidak, átereszek, továbbá bárkázó zsilipek, bekötő-utak, gazdasági vasutak, és távvezetékek. A tógazadságokhoz tartozó magasépítmények: a raktár, műhely, istálló, munkásszállás, őrház, iroda és lakóépület. Járulékos haltenyésztésnek nevezzük, amikor az egyéb létesítmények főbb célja mellett hal tenyésztést is folytatnak. Ilyen pl. az ivó-, ipari-, öntöző- és belvíztározókban, rizsföldeken folytatott haltenyésztés, vagy a tavakban beveztett szennyvizek tisztításával kapcsolatos haltenyésztés is. 221
