Dél-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 4., 1965)
V. fejezet. Hegy- és dombvidéki területek vízrendezése
2. A jelenleg meglévő csatornasűrűség elegendő, de a mellékcsatomák szelvényét bővíteni kell, különös figyelemmel a visszatöltésezett csatornák töltésének rendezésére. A vízrendszer jelenlegi vízszállító képessége 22 1/s km2. Fenti értéket 45 1/s km2-re kell növelni a mellékcsatornák bővítése kapcsán. 3. A mellékcsatomáknál — melyek zsilippel nem zárhatók le — torkolati műveket kell beépíteni a visszarágódások elkerülése érdekében. 4. Azokon a mellékcsatornákon, melyek csak időszakosan vezetnek vizet, korszerű torkolati zsilipeket kell beépíteni. 5. A hordalék visszatartás érdekében sankoló területeket kell létesíteni. 6. A vízrendszer határán az egyes vízfolyásoknál melyek erősen hordalékosak, vízmosáskötő gátakat kell beépíteni. Az elvégzendő munkamennyiségek és költségek — az előzőkben felmerült munkákat figyelembe véve — az alábbiak: 1. 15 db balparti és 24 db jobbparti mellékcsatorna rendezést, illetve bővítést kell végrehajtani. A 15 balparti mellékcsatorna rendezése 108 000 m3 földmunkával 3 300 000 Ft-ba, míg a jobbparti mellékcsatorna rendezése 151 200 m3 földmunkával és 4 500 000 Ft-ba kerül. A felsoroltak II. kategóriás csatornák. 2. A Kapos folyó bal- és jobbparti mellékágainál a víz erodáló hatásának megszüntetése érdekében 15 mellékágnál kőből falazott vízlépcsőt kell beépíteni bukógát módjára. Az elvégzendő kőmunka mintegy 3000 m3, a munkák hozzá tevőleges értéke pedig 1 200 000 Ft. 3. 20 db csőzsilipet kell beépíteni a mellékcsatomák torkolatánál, melyek építési költsége 350 000 Ft-ra tehető. 4. Sankolásra az alábbi területeket javasoljuk: A Méhészcsatorna feletti Békatói Kaposbozótot a Györgyi puszta melletti Kaposberket a Sajtosmalmi és a Sütvényi II. árok közötti rétet, illetve fásított területet az Ökörkuti és Gyulaji árok közötti területet, az Ökörkuti árok alatti Tárkányi Sozót területet. Fenti munkák mintegy 30 000 m3 földmunka beépítését tennék szükségessé 1 200 000 Ft értékben. 5. 6 db vízmosáskötő gátat kell beépíteni a hordalékvisszatartás érdekében. A gátak anyaga földből készülne, melyek az eddigi tapasztalatok szerint itt is megfelelnek. A szükséges munkamennyiség 1500 m3 földmunka 500 00 Ft értékben. 74 b—75/b—76/b Dráva-balparti vízrendszer. 74 b Dázsony-dárdai vízrendszer. A Beremendi csatorna mentén a káros elöntések évente 600 ha szántó, 960 ha rét és egyéb területeken okoznak károkat. Ugyanakkor a fejlesztés eredményeként 260 ha, jelenleg rét- és legelőként hasznosított terület lesz szántóvá alakítható. A vízrendezés eredményeként 2,052 millió Ft évenkénti kár hárítható el a csatorna mentén. A fejlesztés során bővíteni kell a főcsatorna medrét, a Jugoszláviába átszivattyúzandó vizek csökkentésére víztározót és a tározóhoz 1 m3/s víz- szállítási szivattyútelepet kell építeni, a Beremend község alatti területek gyors vízmentesítésére 1 db 0,4 m3/s vízszállítású zsilipkapu szivattyúállás építését tervezzük. A Kásád alatti területeken új csatornahálózat szükséges, míg a többi részeken a szívó csatornák felújítására van szükség. A Tapolca csatorna vízgyűjtőjében 3200 ha szántó és 1406 ha rét és legelő területen okoznak terméscsökkenést a káros elöntések, ugyanakkor a vízrendezés fejlesztésével 200 ha rét- és legelő lesz szántóvá alakítható. A fejlesztés elvégzésével 4,26 millió Ft évenkénti többleteredményt nyer a népgazdaság. A vízrendezés fejlesztése során, Zálogos pusztánál a Tapolca völgy életében a VlZITERV tervei szerint tározó épül, valamint a Süllőberki hajlatban másik, időszakos víztározó. A Zálogospusztánál jelenleg a meglévő halastó vízbefogadó képessége sem elégséges, ezért a tározó befogadó képességénél nagyobb víztömegek elvezetésére Old község ha táráiban a Lankába torkolláshoz 1,0 m3/s szivattyúállás épülne, míg a Jugoszláv fél a ráeső költségekből 1.75 m3/s szív. telepet építene a Tapolca torkolathoz. A tározó költsége 11 millió Ft. A csatorna vízgyűjtőjében a csatornáknak csak kisebb mértékű sűrítésére van szükség. A Lanka csatorna vizeinek átemelésére a zsilip mellé újabb 2.0 m3/s vízszállítású szivattyútelep van tervbe véve. Meg kell jegyezni, hogy az árvízvédelmi biztonság érdekében, a homok altalajra tekintettel, I. fokú árvízvédelmi készültség feletti Dráva vízállásoknál a Lanka szivattyútelepet üzemben tartani nem célszerű, mert a nagy vízlépcső a mentett oldalon esetleg buzgárt okozhat, ezért minél nagyobb méretű tározótérről kell gondoskodni. A Lanka felsőbb szakasza mentén 2 nagyobb időszakos tározót, a Mattyi csatorna mentén, a Mattyi tónak és a Recska tónak belvíztározásra való felhasználásán kívül a Recska tó közelében skatulyázott területen való víztározást terveztünk. A főcsatorna felső szakaszán a balparton betorkolló mellékágak mellett a Lanka meder feltöltődésének, feliszapolódásának csökkentésére és kisebb mértékben a vizek időszakos tározására 2—3 ha sankoló teret kell kijelölni. Hangsúlyozni kell azonban, hogy ez a munka csak a Lanka medrét védi, az erózió a Tenkesin még nem lesz megszüntetve. Harkány, Alsószentmárton és Matty községek határainak vízmentesítésére zsilipkapu szivattyúállásokra van szükség. A Lanka és a Mattyi főcsatornák mederbővítése, depónia rendezése és a futóhomokos mederszakaszok burkolása szükséges. Torkolati zsilipet kell építeni az árvédelmi töltésekbe és tároló zsilipet Old, Siklósnagyfalu, Siklós községek határában. A Gordisai csatorna vízgyűjtőjében 600 ha szántó 529 ha rét és legelő területen okoznak kárt a tartós elöntések, ugyanakkor a vízrendezés fejlesztése fenti károk megszüntetésén túlmenően 230 ha rét és legelő szántóvá való átalakítását teszi le188
