Dél-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 4., 1965)
III. fejezet. Árvízmentesítés, árvízvédelem, folyók és tavak szabályozása
A művek magassága Zákány—Vízvár közötti szakaszon a zákányi vízmérce „0” pontja felett 0,5 m, a vízvár—barcsi és bares—drávaszabolcsi szakaszon 1,30 m, a barcsi vízmérve régi „0” pontja felett, a drávaszabolcs—eszéki szakaszon, a dőlni— miholjaci vízmérce felett 1,8 m, az Eszék—Dráva- torok közötti szakaszon pedig 2,20 m (Eszéki vízmérce). A partok között betartandó szélesség a természetben található legkedvezőbb keresztvények méretei alapján a következők: Zákány—Barcs 160 m Barcs—Drávaszabolcs 170 m Drávaszabolcs—Eszék 180 m Eszék—Drávatorok 220 m A szabályozási és parterősítési munkák során 1961. január 1-ig közelítő becslés szerint a jugoszláv Zdála—Zákány szakasz kivételével 470 000 m3 terméskő, 462 000 m3 rozsé került beépítésre a szabályozási művekben. Az eddig megépült művek értéke kb. 197 millió Ft-ra becsülhető. 1.3 A fejlesztés szükségessége 1.31 ARVlZMENTESÍTÉS ÉS ÁRVÍZVÉDELEM FEJLESZTÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE A Duna jobbparti védvonalon hiányzik az előírt méretű keresztszelvény és az 7,0 m magassági biztonság. A töltést emelni és erősíteni kell. A Dráva balparti öblözetben az állami védtöl- téseknél az előírt magassági biztonság megvan, az áteresztő oltalaj miatt azonban fakadóvíz és tömeges buzgár ellen kell védekezni. A nyári gátaknál hiányzik a vízbeeresztő helyek kiképzése. A megyei védvonal 9 km hosszán a töltés hiányzik, a meglévő gát teljes hosszán pedig keresztszelvényi és magassági hiány van. A hiányt pótolni kell, a meglévő gátakat pedig meg kell emelni és erősíteni. A védekezők elhelyezése céljából növelni kell a munkás pihenőhelyek számát és javítani felszerelésük minőségét. Növelni kell az árvédelmi osztag létszámát és felszerelését. A hírközlést fejleszteni kell a rövidhullámú rádió adó-vevő készülékek beállításával. 1.32 DRAVA FOLYÓ SZABALYOZASI FEJLESZTÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE A nagyvízi medret rendszertelenül kiépített korszerűtlen töltések, helyenként egyoldali magas partok határolják. Szélessége általában túlzott. Nagyvízi szűkületek különösebb káros duzzasztást nem fejtenek ki. Fejlesztésnél indokolt a hullámtérbe eső belter- jesebb művelésű területek nyári gátakkal való ármentesítése, a megyei védvonal teljes biztonságra való kiépítése. Az ármentesítés kiegészítését a nagyvízi meder összeszorítása ily módon a hordalék és jég levonulásának biztosítása is indokolja. A 20 év utáni távlatban kiépülő vízerő hasznosítás megvalósításával kapcsolatban a vízlépcsőknél az okozott duzzasztásnak megfelelően a nagyvizek szétterülésének megakadályozására töltés erősítést, illetve építést kell végrehajtani: Cun, Szentborbás, Babócsa feletti szakaszon. A végzett mederszabályozási munkák révén a középvízi meder 25,5%-a, 35,7 km tekinthető szabályozottnak, Í5,3%-a (21,5 km) részben szabályozott, 39,2%-a (55,1 km) szabályozásra szorul, míg a szakasz 20%-án (28,0 km) beavatkozás nem szükséges. Az eddig történt szabályozások hatására a Dráva kisvízszintje kedvezően alakult és a nagy vízi kiöntések magassága és száma is erősen csökkent. Mederemelkedés általában nem tapasztalható. A jég nagyobb jégtorlaszok képződése nélkül vonul le. A szabályozatlan szakaszokon a meder elfajult, keresztzátonyos, helyenként szélesen elterülő szigetek, zátonyok között vándorló. A homokos partokat a nagyvíz alámossa, a gyakori partszakadások a medret tovább szélesítik. A szabályozatlan folyó medervándorlásai parti létesítményeket, a MÁV murakeresztúr—barcsi fővonalát, lakott helyeket stb. veszélyeztetnek, sőt az eddig kiépített szabályozási művek állékonyságára is károsan hatnak. Árvédelmi töltés biztonsága szempontjából a drávaszabolcsi híd—országhatár közti folyószakasz szabályozásának folytatása szükséges. Nyári gátat veszélyeztet a folyó partszakadása Drávaszabolcs— Vejti között egyes pontokon és Drávasztránál. Hajózás érdekeit a középvízi szabályozás befejezése a kiegyenlített vízjárás folytán ki fogja elégíteni, külön kisvízi szabályozásra nincs szükség. Jelenleg az elfajult folyószakaszok miatt a hajózás lehetősége korlátozott, 20 db merülési mély- ség+250 cm barcsi vízállás felett áll csak rendelkezésre a zöldár levonulásakor, május—július hónapokban kb. 50 napon át. A fent jelölt parti létesítmények védelmi csak hosszabb szakaszon, mindkét parton és mindkét fél részéről történő középvízi mederszabályozással biztosítható tartósan. Legsürgősebb esetekben azonban egyoldali partvédőművek építése elkerülhetetlen. Mindenképpen gondoskodni kell a meglévő szabályozási és partvédőművek fokozott fenntartásáról és felújításáról.
