Balaton Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 3., 1965)
II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet
gyelembe vételével a coli szám alapján történt. A négy kategória az alábbi: I. tiszta 0— 10 coli szám/ml II. kissé szennyezett 10— 100 coli szám/ml III. szennyezett 100—1000 coli szám/ml IV. erősen szennyezett 1000— coli szám/ml Ipari vízhasznosításnál a minőségi igények különbözőek: az élelmiszeripar pl. ivóvíz minőségű vizet igényel, más iparágaknál a keménység, pH érték, stb. szabják meg a követelményeket. A vizek öntözésre való felhasználásánál figyelembe kell venni mind a vizek kémiai sajátságait, mind az öntözendő talaj tulajdonságait. Az öntözésre felhasználandó víz minőségének elbírálásánál a következő kémiai tulajdonságokat kell figyelembe venni: a) A vizek összes oldott sótartalma mg/lit-ben kifejezve. b) A vizek típusa, tehát az, hogy milyen az oldott só kémiai összetétele; pl. Ca, Mg-НСОз típusú az a víz, amelyben az oldott sók többsége kalcium- hidrokarbonát és magnéziumhidrokarb-onát. c) A víz Na%-a, amely megadja azt, hogy a vízben oldott sók hány egyenérték százaléka nátriumsó. d) A víz fenolftalein lúgossága szódában kifejezve mg/lit. e) A magnézium-viszonyszám, mely megadja, hogy az összes oldott kalcium és magnézium sók hány egyenérték százaléka a magnéziumsó. f) Ha a víz kémiai javítást igényel, úgy a javítóanyagok mennyiségének kiszámításához megadandó a vízben lévő lúgossá váló sók mennyisége (szóda egyenérték). Az öntözővíz és talaj kölcsönhatását két alapvető csoportra bonthatjuk. Ezek: 1. Az öntözővíz közvetlen hatása a talaj tulajdonságaira, mely abban nyilvánul meg, hogy az öntözés, ill. az öntözővíz biztosítja a növény életéhez optimálisan szükséges vízmennyiséget. 2. Az öntözővíz közvetett hatása, azon fizikai, fi- zikafcémiai, kémiai és biológiai folyamatokon keresztül nyilvánul meg, melyek az öntözés következe tében fellépő levegő-, víz- és sóforgalom megváltozásának eredményeképpen hatnak, s melyek az együtttes hatás végső eredményeként átmenetileg vagy véglegesen a talaj termékenységét is befolyásolhatja, megváltoztathatja. Az öntözést befolyásoló talajtani tényezők közül a következő főbb tényezőket kell kiemelni. 1. A talaj genetikus típusa. 2. A talaj mechanikai összetétele. 3. A vizet záró réteg jelenléte és felszíntől való távolsága. 4. A talajvízszint mélysége. 5. A talaj kicserélhető Na-ionjadnak mennyisége. 6. A talaj oldható sókészlete. 7. A talaj szódatartalma. Az előzőekben ismertetett öntözővíz minőségi követelmények közül az öntözővíz megengedhető maximális sótartalma alapvetően függ a talaj sóforgalmának jellegétől, melyek a talaj mechanikai ösz- szetétele, a talajvízszint mélysége, a vizet záró réteg jelenléte és annak mélysége, valamint a talaj eredeti sótartalma szab meg. Az öntözővíz megengedhető maximális Na százalékánál figyelembe kell vennünk mind az előzőekben felsorolt tényezőket (mechanikai összetétel, talajvízszint mélység, vizet záró réteg) mind a szike- sedés mértékét kifejező kicserélhető Na ionok mélységét, az öntözővíz sókoncentrációját és az oldott sók kémiai összetételét, az anionok milyenségének megfelelően. A felsorolt tényezők és az öntözővíz megengedhető Na százaléka közötti összefügJelmagijarórnt:-----------Щ---------------Ш7, Sf?4---------------HC03 Cl S0A-----------HC03-------------HC03S0i —---------HC03CIS0i 24 . ábra. Az öntözővíz só-koncentrációja és NA %-a nem szikes és szikes talaj esetén 77
