Balaton Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 3., 1965)
II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet
7/a táblázat Különleges szélső hőmérsékletű napok számának évi átlaga (1): Keszthely (2): Siófok (1901—30) Zord nap Téli nap Fagyos nap Nyári nap Hőség nap Forró nap min < 10° шах Si 0° min ^ 0° max 25° max ^ 30° max ^ 35° (1) 85 23 7 (2) 89 26 9 A 7. táblázatból láthatjuk, hogy az eddig előfordult leghidegebb január középhőmérséklete —8,8 C°, a legmelegebbé 4,8 C°, míg a leghidegebb július középhőmérséklete 18,1 C°, a legmelegebbé pedig 24,0 C° volt. A téli hónapok havi középhőmérsékleteinek szélsőséges értékei közti különbség tehát a nyári hónapok hasonló értékének kétszeresét is meghaladja. Területünkön a tenyészidőszak átlagos hőösszege 3200—3000 C°, megfelel az országos átlagnak. Értéke az évi középhőmérséklet változásának megfelelően a Balatontól távolodva csökken (13. ábra). A gyakorlati életben igen fontos a bizonyos küszöbérték segítségével definiált hőmérsékleti szélsőségek gyakoriságának ismerete. Ezért a 7a táblázatban meghatározásukkal együtt közöljük az iyen napok átlagos előfordulását Keszthelyen és Siófokon. A felsorolt hőmérsékletű napok ismerete nemcsak a növénytermesztés, hanem a számos műszaki tevékenység (pl. betonépítés) szempontjából is fontos. A téli és nyári napok számának területi eloszlását a 14. és 15. ábra szemlélteti. 2.25 PÁROLGÁS 2.251 Szabad vízfelületek párolgása A Balaton hatalmas víztükre dr. Szesztay Károly számításai szerint évenként átlagosan 850— 900 mm-es vízoszlopot párologtat el. A környező terület szabad vízfelületeinek párolgása valamivel kisebb, a Bakony hegység magasabb tájain pedig még 500 mm alá is csökken az évi összeg. A Balaton párolgásának átlagos évi menetét a 8. táblázat tükrözi. Az egyes hónapok párolgásértékeinek várható szélsőséges eltérése a havi átlagtól +55, illetve -32%. 2.252 Területi párolgás A talajfelszín párolgásának (területi párolgásnak) átlagos évi összege ezen a területen 525 mm és 600 mm között változik. A felső határt csak a terület délnyugati határán — valamint elszigetelten, a Bakony hegység magaslatain — éri el, délnyugatról a Balaton hossztengelyével párhuzamosan haladva fokozatosan éri el az alsó határt. Az évi menetet és a tenyészidőszak párolgását 575 m átlagérték alapulvételével a 9. táblázatban adjuk meg. 60 12 — 69 15 1 2.26 A LEVEGŐ PARATARTALMA 2.261 Abszolút páratartalom Az abszolút páratartalom havi átlagos értékei a napi adatok alapján országos viszonylatban sem mutatnak 10%-nál nagyobb eltéréseket. Területünket így jól jellemezhetjük a Keszthely 30 éves adatsorából számított átlagértékekkel (10. táblázat). 2.262 Relatív páratartalom A relatív páratartalom havi átlagos értékei csak a nyári hónapokban mutatnak számottevő különbségeket. Pl. júliusban a Balatontól távolodva 70— 75%-ról 65%-ig csökken az átlagos havi érték. Ezt figyelembevéve Keszthely 30 éves átlagadatai jó tájékoztatást nyújtanak (11. táblázat). A naponta 14 órakor észlelt relatív páratartalom havi középértékei meglehetősen állandók, csupán a Balaton északi partjának (a Bakony déli lábának) értékei alacsonyabbak 1—2%-kal a környezetéinél. A relatív páratartalom havi átlagos és minimális értékeit jól jellemezhetjük Keszthely 30 éves átlagaival (12. táblázat). A levegő nedvességviszonyainak ismerete a páraigényes növények termesztésénél, továbbá öntözési, tározói, tógazdasági vízpótlás-normák megállapításánál fontos. 2.27 CSAPADÉK 2.271 Átlagos és szélső értékek Az évi átlagos csapadékösszegek izohiétái (melyeket a 2.604 „Csapadék — hőmérséklet és szélviszonyok, meteorológiai állomáshálózat” című 1:500 000 méretarányú térképen rajzoltunk meg) mutatják, hogy a Balaton és közvetlen partvidékének évi átlagos csapadéka 600—650 mm, mely a tótól távolodva rohamosan növekszik 700—750 mm értékig. A tenyészidőszak átlagos csapadékösszege 350— 450 mm (16. ábra), területi megoszlása követi az évi összegét. A balatoni partvidék legjelentősebb részén uralkodó átlagos csapadékviszonyok jellemzésére a 13. táblázatban havonként és nevezetes időszakonként, gyakoriság szerint is közöljük Tihany adatait. A bő csapadékú hegyvidéki területek csapadék- viszonyait a 13. a táblázatban Városlőd, területünk csapadékban legszegényebb, a Mezőföldbe átnyúló északkeleti részeit pedig a 13b táblázatban Balatonkenese adataival jellemezzük. 55
