Balaton Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 3., 1965)
II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet
A ködös napok havi átlagos számát az 5. táblázatban ismertetjük. 5. táblázat A ködös napok átlagos száma (1940—54) Szombathelyen (1) és Pécsett (2) II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. XI. XII. Ev (1) 4.6 2,8 1,7 0,6 0,6 0,4 (2) 5,7 4,2 1,5 0,6 1,1 0,7 A derült és borult napok számának ismerete a napfényigényes növények (pl. paprika) termelése szempontjából fontos. Területünkön a borult napok száma az országos átlag körüli érték. 2.23 légnyomás, szél 2.231 Légnyomás A tengerszintre átszámított légnyomás évi középértéke területünkön 762,6—762,9 Hgmm közötti. Értéke nyugat felé haladva növekszik. Az évi átlag izobárjait a 9. ábra szemlélteti. A légnyomás értékének évközi változása egy januári fő- és egy őszi másodmaximum mellett egy májusi fő- és egy novemberi másodminimumot mutat. Az erős januári maximum az évek nagy részében anticiklonális, a májusi minimum pedig ciklonális, csapadékos időjárással jár együtt. A légnyomás szerepe az időjárás alakulásában döntő, ismerete a meteorológus számára az időjárási előrejelzések készítésében azonban egymagában még nem elegendő. 0,2 0,5 1,6 4,0 6,8 7,2 31,0 0,6 0,9 1,3 1,7 5,3 7,9 31,5 2.232 Szelek Az Alpok hegyláncának módosító hatására területünkön általában északi, a Kisbalaton környékén pedig északkeleti az uralkodó szélirány. Különösen a 3 Beaufort fokot elérő és meghaladó erősségű szeleket irányítja az említett orog- ráfiai adottság eltérítő hatása. A Keszthelyen észlelt szélirányok eloszlását a 6. táblázat, továbbá a 2.604 számú (1:500 000 méretarányú) térkép szemlélteti. 6. táblázat A szélirányok eloszlása (szélcsendek nélkül) Keszthely (1931—40) É 1 ÉK 1 К 1 DK 1 D 1 DNy 1 Ny J ÉNy 26 12 4 25 7 12 2 12 A szélsebesség középértékét a 6a táblázatban ismertetjük. 6fa táblázat A szélsebesség középértekei (m/s) Keszthely (1931—40) I. II. III. IV. V. 1 VL vn. vili. 1 IX. 1 X. 1 XI. 1 XII. Év 3,0 3,1 3,3 3,3 3,3 3,1 3,1 3,1 2,8 2,8 2,9 3,0 3,0 A szélviszonyok részletes ismerete gyakorlatunkban új települések, ipartelepek elhelyezésénél és erdősávok kijelölésénél fontos. 2.24 HŐMÉRSÉKLET 2.241 Talajhőmérséklet A talajhőmérséklet változásának évi menetét, tekintve, hogy annak ingadozása egy hónap időtartamon belül is jelentős, a havi középértékek nem jói jellemzik. Ezért a 10. ábrán a talajhőmérsékletet is hosszabb ideje észlelő meteorológiai állomások közül a területhez legközelebb eső Sopron 15 évi átlagai alapján közöljük a talajhőmérséklet ötnapos középértékeit. A különböző talajok más-más jellegű hőgazdálkodása miatt a 10. ábra természetesen csak tájékoztató jellegű lehet. A tőzeges-lápos talajok például, melyek területünkön viszonylag sűrűn jelentkeznek, kb. 1—2 fokkal jobban felmelegednek, illetve lehűlnek, mint a Sopron környéki talajok, melyekre a bemutatott 10. ábra jellemző. A nyári szélsőségek jellemzésére Sopronhorpács (11. ábra), a téliekére Sopron (12. ábra) geoizotermáit közöljük. 1950 forró nyarán a 20 C°-os középhőmérséklet 80 cm, 1939/40 zord telén a fagy 50 cm mélységig hatolt a talajba. A berkekben az utóbbi érték a 80—90 cm-t is elérte (1 m-nél mélyebb rétegben fagyot sehol az országban eddig még nem észleltek). 53
