Balaton Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 3., 1965)
XIX. fejezet. A vízgazdálkodás és a népgazdasági ágak kapcsolata - Összefoglalás
A mezőgazdaság és a tőzegvagyon-megóvás igényeinek biztosítása nagyon magasfokú vízrendezést igényel, amelyet nem lehet részletekben megépíteni és az üzemeltetésnek is magas igényeket kell kielégítenie. Kutatási eredményeink biztatóak és a költséges 83,6 millió Ft beruházás indokoltnak látszik. Gyakorlati tapasztalataink ezen 1119,55 km2 terület hasznosításával kapcsolatban hiányosak, ezért a megfigyelések, kutatások fokozott mértékben szükségesek. b) A Balaton déli partja mentén fekvő összes öblözeteket az jellemzi, hogy a Balaton átlagos vízszintjénél 60—80 cm-rel mélyebben fekvő lápterületek. A múltban létesült 250,98 km külvízcsatorna és a lecsapoló árokhálózat működése nem kielégítő. Ezen területeken még sok a mezőgazdaságilag nem hasznosítható lápos terület. A hasznosított terület nagyrésze pedig a talajvízszintszabályozás elégtelen és hiányos volta miatt csak nagyon gyenge minőségű rét és legelő gazdálkodásra alkalmas. A végső kiépítés után 336 km csatorna szolgálja a terület vízszint szabályozását. A tervidőszak fejlesztési költsége 23,3 millió Ft. A talajvízszint-szabályozás, a lecsapolás további fejlesztésével és az altalaj öntözés alkalmazásával ezen területek terméshozama közel megduplázódik. c) A fejlesztésbe bevontuk a tapolcai öblözetet is, mely a múltban nem szerepelt belvizes öblö- zetként. Feltétlen kívánatos, hogy a tapolcai öblö- zet a mezőgazdaság számára a jövőben jobban hasznosítható területté váljon. A jövőben nagy területen kívánnak a Balaton mentén öntözéses gazdálkodást folytatni. A csatornahálózatot úgy terveztük meg, hogy a lecsapolás biztosítható legyen és a belvizeket a mezőgazdaság számára hasznosítani lehessen. A belvízgazdálkodás fejlesztésének összesített főbb előirányzatai: 109,6 millió Ft beruházás, 1,9 millió m3 földmunka, 867 gépészeti berendezés. 2.204 Hegy- és dombvidéki területek vízrendezése A 3. sz. Balatonvidék TVK V. fejezetében 41 db vízfolyásról nyújtottunk részletes, tételes képet, míg további mintegy 78 db vízfolyásról, mederről összevontan számoltunk be, 2606,35 km- vízgyűjtő- terület vízgazdálkodási szempontból elvégzett vizsgálati anyagát adjuk. Vízfolyások adatai: összes hossz km Rendezett hossz km % I. kát. 36,5 27,3 75 II. kát. 289,5 107,3 37 III. kát. 608,1 32,3 3,5 összesen: 934,1 167,4 17,8 A meglepően kis százalék magyarázata az, hogy a TVK-ban megköveteltük a 10%-os valószínűségű nagyvizek kiöntés nélküli leeresztését. Régebben a vízfolyások szabályozása kisebb vízhozamra történt és így az akkor szabályozott medrek ma már nem felelnek meg. А III. kategóriájú vízfolyásmedrek rendkívül elhanyagolt állapotban vannak: ezért kicsi a rendezett hossz. A vízfolyások rendezését az emésztés növelésén kívül kiterjesztettük a községi belsőség szakaszok városias kialakítására, burkolásokat, szükség esetén támfalakat irányoztunk elő. Belsőségekben a vízfolyások emésztését az 1%-os valószínűségű vizek emésztésére irányoztuk elő. Nagyesésű szakaszokon vízlépcsőket terveztünk. A TVK teljes területén az előirányzott vízfolyásrendezés 89,1 millió Ft költségráfordítást igényel. Ebből az összegből 67,3 millió Ft a járulékos munkák elvégzéséhez szükséges. A járulékot munkák zömben hídépítések. A vízgyűjtőterületek rendezése a múltban szinte kizárólag a vízmosáskötési munkákra korlátozódott. Összesen 53 db vízmosáskötés készült a területen. Egyéb típusú munka csak erdősítés volt, ennek kiterjedése 444,5 ha. A TVK fő sajátossága, hogy megvalósítja a vízrendezés komplex szemléletét. Ebben együtt és egymás kölcsönhatásában oldja meg a vízfolyásrendezést és a vízgyűjtőterület rendezését. Költség- igénye 1105,9 millió Ft. A legkorszerűbb tudományos feltárás eredményeinek felhasználásával oldja meg a TVK a vízgyűjtőterületek rendezését. A vízmosáskötések vonalán 44,5 millió Ft ráfordítás szükséges a vonalas erózió megszüntetéséhez. A vízgyűjtőterület rendezése vonalán megterveztük a végrehajtandó művelésváltoztatásokat: a vízszintes művelést, a táblás sávos művelést, a sávos művelést, a szigorított sávos művelést, a legelő, kaszálótelepítést, az erdősítést és fásítást; megterveztük a szükséges műszaki munkákat is: a sáncolás, gyepes vízlevezetést, teraszozást. A munkák végrehajtása után a felületi erózió egy megengedhető minimumra fog csökkenni. Megterveztük a belvízrendszereken kívül eső talajvízszint szabályozásokat a rossz talajvízgazdálkodású területek feljavítása céljából. A hegy- és dombvidéki területek vízrendezése fejlesztésének főbb előirányzatai: 1261,4 millió Ft beruházás, 2,9 millió m3 földmunka, 93 ezer m3 kő, 37 ezer m3 beton beépítése. 2.205 Öntözés A 3. sz. Balatonvidék TVK területén az öntözésnek nagy múltja van. Veszprém megyében a múltban sok kisgazda rétöntözés volt, ezek azonban ma már nem üzemelnek. A terep nagy esése itt nem kívánt belvízrendezést, és az öntözések nem mocsarasították el a völgyeket. A kis Zala menti altalajnedvesítő öntözés 1933- ban létesült, azóta eléggé feliszapolódtak a csatornák. Altalaj öntözést létesített a keszthelyi Kísérleti Gazdasági Intézet 1953-ban kísérleti céllal. A somogyi déli parton a Nagybereki altalaj nedvesítés a ritka csatornahálózat miatt nem nagyon sikerült, így itt hajós permetező öntözésre tértek át. 1960-ban az egész területen 896 ha öntözés üzemelt 1080 ha berendezett területből. Az öntözés fejlesztésére a területen szükség van, 320
