Balaton Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 3., 1965)

XIX. fejezet. A vízgazdálkodás és a népgazdasági ágak kapcsolata - Összefoglalás

sági termelést, hogy annak évi eloszlása kedvezőt­len. A sokévi középhőmérséklet 10,7° Ç. A terület déli részén a belterjes mezőgazdaság kezd kialakulni. A Balaton felvidék szőlő és gyü­mölcstermelésre alkalmas, legnagyobb kincse a te­rületnek maga a 600 km2 területű Balaton és kör­nyéke természetadta lehetőségeivel és szépségével. A jövő vízgazdálkodását ennek szolgálatába kell állítani és meglevő jóminőségű felszínalatti vízr- kincsünkkel úgy gazdálkodni, hogy a tervidőszak­ban jelentkező igényeket a legmesszebbmenőkig, de a leggazdaságosabb módon kilégíthessük, első­sorban a kommunális ellátás terén. A Balatoni Vízgazdálkodási Keretterv feladata, hogy a Balaton fő célját a népüdültetést, a bel- és idegenforgalmat a fürdőkultúra emelésével, s en­nek alapvető feltételével, a vízi munkálatok el­végzésével elősegítse. A tervezett vízgazdálkodási munkálatok a kom­plex vízkihasználást szolgálják a TVK egész terü­letén. Vízgazdálkodási szempontból a rómaiaktól ránk­maradt kultúra örökségét a középkor embere nem használta fel életszínvonalának emelésére. Az első ilyen lépések csak a XVIII—XIX. század folya­mán a mocsaras, vízfolyásos területek rendezésé­vel történtek. Ezt a balatoni vasútvonalak megépítésével pár­huzamosan követte az üdülőkultúra fellendülése és egyben a balatoni vízépítési műtárgyak rohamos építése, messze elmaradt viszont a települések ivó- vízellátásának és csatornázásának kiépítése. A fel- szabadulás után új létesítmények építésével ezen a téren is jelentős fejlődés következett be. A tervezett vízgazdálkodási feladatok megvaló­sítása alapvetően átalakítja a TVK területén a la­kosság életét. Az öntözéses gazdálkodás biztosítja a termés- eredmények növekedését. A Balaton világviszony­latban is a nagyobb víztározók közé tartozik. Egy cm magas vízoszlop 6 millió m3 vizet jelent. A fürdőszezonban 25—30 cm vízszintingadozás a jú­niusi + 95 cm és a szeptemberi + 65 cm között nem hátráltatja a fürdést és a többi vízhasználatot. A párolgási veszteség mellett a nyári utánpótlást is számítva kb. 80—100 millió m3 víz egyéb cé­lokra (öntözés, halastó stb.) kihasználható lesz. Ennek egyik feltétele a partbiztosításnak az egész vonalon való kiépítése és a Sió lépcsőzése. Közelí­tőleg ez a vízmennyiség a mezőgazdasági termelési idényben átlagban eddig is lefolyt a Sión kihasz­nálás nélkül, hajózási érdekből. Ha a TVK-ban tervezett balatoni partvédőmű teljesen kiépül és a Sió lépcsőzése befejeződik, a tározott víz teljes kihasználása a Balaton mentén és a Sió völgyben a népgazdaság nagy hasznára lehetővé válik. A Balaton fejlesztésével a népgazdaság megfe­lelő és külföldi viszonylatban is kielégítő fürdő­kultúrát kíván biztosítani dolgozóinknak és a ha­zánkba látogató turistáknak. A szociális viszonyok javítását és a kulturált élet követelményeinek biztosítását szolgálja a terv közművesítési programja. Jelentős mértékben nö­vekedik a törpe és városi vízművek, s ezzel együtt a csatornahálózattal ellátott községek száma. A balatoni üdülőhelyek teljes közművesítését előirá­nyoztuk és célul tűztük ki, hogy a 20 év alatt a terület minden települése jó ivóvízhez jusson. A feladatok végrehajtása jól kiképzett szakem­bereket és megfelelően koordinált általános nép- gazdasági fejlesztést kíván. 2.2 A 3. sz. Balatoni Vízgazdálkodási Keretterv 2.201 Természetes adottságok. Vízkészlet A távlati tervezésben elengedhetetlenül szüksé­ges a természeti adottságok ismerete. A TVK II. fejezete ismerteti a terület földtani, talajtani, ég­hajlati viszonyait, valamint a rendelkezésre álló felszíni és felszínalatti vízkészletek mennyiségét és minőségi jellemzőit, A terület földtani felépítése A terület földtani felépítése változatos. A Bala­ton felvidék egyrésze permi vörös homokkő. A veszprémi fennsík mészkő és dolomit nyúlványai adják ezen terület karsztvíz-készletét. Badacsony környékén harmadkorú bazalt hegységek emelked­nek, a tapolcai medence anyaga holocén tőzeg, ami átnyúlik a nagybereki részre is. A déli rész tóparti területei új holocén öntés- iszap-öntéshomokból állnak, a somogyi rész pleisz­tocén és pannonhomok, agyag. A terület talajviszonyai A terület talajtani arculata meglehetősen tarka. Talajtani szempontból három tájat foglal magá­ba. Ezek a Balaton felvidék, a somogyi dombvidék és a Balaton keleti medencéjébe nyúló mezőség. A Balaton felvidékre jellemzőek: az erdőtalajok, a felső, barna erdőtalaj és a rendzina. A somogyi dombvidék erdő és erdőjellegű mező­ségi talajokból áh. A Tapolca-nagybereki völgyben láptalaj az ural­kodó. A Balaton keleti medencéjében csernozjom az uralkodó talajfajta, ez a terület egyébként a TVK legcsapadékszegényebb része. A terület éghajlati jellemzése Hazánk és így a 3. sz. Balatonvidék TVK terüle­tének éghajlati viszonya is kintinentális jellegű, s ezen belül viszonylag szélsőséges időjárás jellemzi. Ennek következményei jégképződést előidéző hi­deg időszak. Tartós hideg teleken 5—10 évenként a jég a Balatonon 50—60 cm vastagságra is „meg­hízik”, kiterjedése és összehúzódása alkalmával jégtorlódások keletkeznek. Jellegzetessége a bala­toni jégnek a „gyertyásodás”. Tavasszal a napsugár hatására ceruza-vastag pálcikákra oszlik szét, ilyenkor már nem veszélyezteti az építményeket. Jellemző a nagy párolgással járó forró nyár és az ilyenkor gyakori alacsony levegőnedvesség, a 317

Next

/
Oldalképek
Tartalom