Balaton Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 3., 1965)
XIX. fejezet. A vízgazdálkodás és a népgazdasági ágak kapcsolata - Összefoglalás
bocsátható be, ezért szennyvizes tavak létesítése és a szennyvíz mezőgazdasági hasznosítása feltétlen megoldandó feladat. A IX. fejezetben általánosságban meghatároztuk a vízgazdálkodásnak ezen a téren követendő fejlesztési irányát. A terület mezőgazdasági vízszükségletét a legnagyobb részben a Balatonból, kisebb részben a talajvízből és a kisebb vízfolyásokból fedezi. A balatoni vízkivétel korlátozott, mivel a balatoni vízszintszabályozás csak a Sió csatornázásával oldható meg, amelyet az V. fejezetben részletesen tárgyalunk. A távlati tervek és lehetőségek szerint 1980- ig három vízlépcső készül el, ezek bögéiben lehetővé válik a 600 km2 területű Balaton és a kb. 400 ha-nyi területű Sióban bizonyos mennyiségű víz tárolása és annak mezőgazdasági célokra való felhasználása. A magasabb vízállás biztosításával a hajózási, halászati, öntözési és közegészségügyi viszonyok jelentősen javulni fognak. Ipartelepítés a Balaton mentén nem ajánlatos, mivel a meglévők is erősen zavarják a fürdőkultúrát és a szennyvízelhelyezés is megoldatlan problémát vet fel. Lényegesebb ipartelepítésre a csatornázás után a Sió mentén lenne lehetőség. A teljes hajózhatóvá tétel után vízellátás, szennyvíz- elhelyezés és víziszállítás lehetősége is azt indokolja. ' összefoglalásként megállapíthatjuk, hogy a területi vízgazdálkodás fejlesztésének alapvető feltétele a vízkészlet növelése, különösképpen a mezőgazdaság fejlesztésénél jelentkező öntözővíz szükséglete. Az öntözővíz-szükséglet a Sió csatornázásával történő biztosítása pedig lehetőséget adna a Sió mentén ipartelepítésre, ezért a csatornázás megépítése halaszthatatlan feladat. 1.2 A népgazdasági ágak és a vízgazdálkodás kölcsönhatása A következőkben a népgazdasági ágazati rendszer szám jelzéseinek megfelelően ismerteti azokat az összefüggéseket, kölcsönhatásokat, amelyek a 3. sz. Balatonvidék TVK területén meglevő, illetve fejlesztésre kerülő népgazdasági ágazatok és a víz- gazdálkodás között fennállnak. Természetesen csak azokról az ágazatokról beszélünk, amelyek a 3. sz. Balatonvidék TVK szempontjából jelentőséggel bírnak. Megállapításaink az 1960. XII. 31-i állapotra, mint indulásra, illetve az ahhoz képest előirányzott fejlesztésre vonatkoznak (részletek a zárójelben közölt fejezeteknél találhatók). A) Ipar 113 Tőzegbányászat A felszabadulás előtti időben a fenéki és a ba- latonfenyvesi nagyberekben nagyüzemi tőzegkitermelés folyt és a magántulajdonban levő telepeken is rendszeresen bányásztak tőzeget tüzelési célból. A mezőgazdaság átszervezése óta tőzegkitermelés nem folyik, a tőzeg kitermelése ipari felhasználásra és a kitermelés után előálló mélyedések nép- gazdasági érdekből halastónak vagy szennyvíztónak való felhasználása még nincs tisztázva. 134 Közlekedési eszközök gyártása 1344 Hajógyártás A balatonfüredi Hajógyár a Balatoni hajózással és csónaképítéssel szoros kapcsolatban van, a hajópark fenntartása és fejlesztése a fő feladata. A Hajógyár és a hajójavító telep nem vízigényes. Ivóvizét a városi hálózatból kapja, szennyvize a közműhálózatba van bekötve. 135 Közlekedési eszközök javítása 1352 Autójavítóipar A fejlesztési tervek szerint a közeljövőben a Balaton mentén több autószerviz állomás épül. (Siófok, Keszthely). Ezeknek a vízellátása a városi vízvezetékből megoldható, a szennyvizük pedig elsődleges tisztítás után szintén a városi szennyvízcsatornába nyer továbbvezetést. 191 Villamosenergiai ipar 1911 Villamosenergia termelés A villamosenergia termelés 1980 utáni időben jöhet számításba törpevízművel. Vízigénye és szennyvíztermelése nincs. 210 Építőanyagipar 212 Kő- és kavicsbányászat 2121 Kőbányászat A Balaton part vízi építkezéseinek alapanyaga az északi parton kiváló minőségben és szinte korlátlan mennyiségben kitermelhető fagy- és vízálló vörös homokkő. A Tapolca környéki bazaltbányák adják az ország útépítési kőanyagának jelentős részét. A kőbányászat nem vízigényes, vízellátás és szennyvízelhelyezés helyileg megoldható. 2122 Homokbányászat Homokbányászat a Balaton medréből és kisebb bányákból történik. Vízigénye nincs, szennyvizet nem termel. 220—230 Vegyipar 225 Festékipar A fűzfői MEDIKOLOR vegyiüzem, amely ipari vízszükségletét részben mélyfúrású kútból, részben a Balatonból fedezi, szennyvizét a Sárvízbe folyó Séd patakba juttatja. Az üzem fejlesztésének vízgazdálkodási szempontból nincs akadálya, de a fürdőkultúra fejlesztésének szempontjából még sem kívánatos. 292 Rostkikészítő ipar A fenékpusztai Kendergyár vízszükségletét a Gyöngyös patakból fedezi és szennyvizét is oda vezeti vissza. Korszerűsítését a tervidőszakban meg kell oldani. 314
