Balaton Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 3., 1965)
XIII. fejezet. Ásványvizek, gyógyvizek és hévizek hasznosítása
4 000 ООО,— Ft 2 500 ООО,— Ft ms/nap kOO 300 200 100 Tisztasági fürdő építése Turistaszálló létesítése 6 500 000,— Ft 1980-ig Kékkút A rendelkezésre álló víz és a növekvő kereslet indokolja a korszerűsítést. Palackozó üzem korszerűsítése 250 000,— Ft 1980-ig 2.3 Javasolt megoldások sorrendje és a sorrend indoklása GYÓGYÁSZATI HASZNOSÍTÁSÁNAK sorrendje ES A SORREND INDOKOLÁSA Balatonfüred A gyógyfürdőtelep fejlesztési sorrendjét és indoklását nem közöljük, mivel az kimondottan kórházfejlesztés, iletve szanatórium fejlesztés és a tervek szerint vízfelhasználási többlettel nem jár. 2.32 AZ ÄSVÄNY-, GYÖGY- ÉS HÉVIZEK EGYÉB HASZNOSÍTÁSÁNAK SORRENDJE ÉS A SORREND INDOKOLÁSA Buzsák A környék nem rendelkezik megfelelő tisztasági fürdővel, így indokolt, hogy a rendelkezésre álló hévizet tisztasági fürdő telepítésére használja fel. 2.33 AZ ASVÄNY-, GYÖGY- ÉS HÉVIZEK KOMPLEX HASZNOSÍTÁSÁNAK SORRENDJE ÉS A SORREND INDOKLÁSA Hévíz A világhírű fürdőtelep további gyógyfürdő fejlesztése mindenképpen indokolt, mert különben nem versenyképes a külföldi hasonló gyógyfürdő telepekkel. Ennek érdekében történik az is, hogy a hévízi tóról az új strandfürdő telep kiépítésével elviszik a kimondottan csak strandolni járó közönséget. Ez is a gyógyulást kereső betegek érdekében történik. Üj kút létesítése Gyógyfürdő építése Partvédelmi mű építése Tófürdő téliesítése Üj strand létesítése 75 000 000,— Ft 1980-ig 16 000 000,— Ft 1980 u. 500 000,— Ft 12 600 000,— Ft 10 000 000 ,— Ft 52 000 000,— Ft 1980-ig 16 000 000,— Ft 1980 u. 3. BEFEJEZÉS 3.1 A terv értékelése A Balatonvidék területén a múltban két jelentősebb gyógyvíz hasznosítási központ alakult ki: Hévíz a mozgásszervi és Balatonfüred a szív és érrendszeri betegségek gyógyhelyei. A Balaton északi partján az ásványvizek helyi jellegű palackozása ismeretes, úgymint Csopak és Kékkút palackozó üzemei, valamint több községben forrásfoglalásokkal üdítő ásványvíz nyerése. Olajkutatás során meddővé nyilvánított kútból Buzsák Csisztapusztán tisztasági fürdő kialakulása van folyamatban 42 C°-os melegvíz felhasználásával. Fejlesztés terén Hévíz gyorsütemű gyógy- és üdülőhellyé való kialakítását javasoljuk a VÄ- TERV tervei szerint. Buzsák Csisztapusztai köztisztasági fürdő kialakítása a mezőgazdasági dolgozók életszínvonalának emelését jelenti a jelenhez viszonyítva. Ásványvizekkel kapcsolatban a kékkúti palackozó üzem modern nagyüzemmé való fejlesztése a Balatonpart üdítő-víz elátását megkönnyíti. 3.2 A továbbfejlesztés érdekében végrehajtandó teendők A Balatonvidék területen van az ország legjelentősebb gyógyvízlelő helye: Hévíz. Ezen gyógyhely nagyobbarányú gyors fejlesztése érdekében egy létrehozott intéző bizottság egységes irányítása indokolt. Hévízzel kapcsolatban hidrológiai tanulmányok készítése szükséges, Hévíz gyógyászati fejlesztését ése az egész üdülőhely üzemeltetését községi tanácsi hatáskörből ki kell vonni. Balatonfüred fejlesztésével kapcsolatban a feltétlen végrehajtandó teendők közé tartozik elsősorban bővizű savanyúvíz kutatását célzó hidrogeológiai vizsgálat. Tanulmánytervet kell készíteni, hogy a hely- és vízhiány miatt nehezen tovább fejleszthető Balatonfüredi Szívkórház mentesítésére Csopakon — fekvésénél fogva igen kedvező környezetben — újabb 150 férőhelyes szanatórium valósulhasson meg. A csopaki strandfürdő jelenleg szabadon elfolyó, de egyébként átlagosan napi 42 m3 vízhoza33 s TVK 257
