Balaton Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 3., 1965)
XIII. fejezet. Ásványvizek, gyógyvizek és hévizek hasznosítása
Fonyód Savanyúvizes kút, negatív, 4 típusú, 12 C° hőfokú, napi 57 m3 vizet ad. A kúthoz épített palackozóüzem nem hasznosítja a vizet, mrt időközben a CO2 a vízből eltűnt. 1.23 AZ ASVÄNY-, GYÓGY- ÉS HÉVIZEK KOMPLEX HASZNOSÍTÁSÁNAK MÚLTJA ÉS JELENE A Balatonvidék TVK területén ilyen irányú hasznosítás nincs. 1.3 Az ásvány-, gyógy- és hévíz hasznosítás fejlesztésének szükségessége 1.31 AZ ÁSVÁNY-, GYÓGY- ÉS HÉVIZEK GYÓGYÁSZATI HASZNOSÍTÁSI FEJLESZTÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE A Balatonvidék TVK terület ásvány-, és gyógyvíz előfordulásai Hévíz és Balatonfüred fejlesztését teszik lehetővé és indokolttá. Mindkettőnél közismert a gyógyvizek betegség megelőző hatása és munkaerő regeneráló hatása. Hévíz és környéke országos jellegű gyógy- és üdülőhely. A hévízi tó jelenlegi kihasználása nem kielégítő. Ésszerűbb szervezéssel és korszerűsítéssel kapacitása fejleszthető Karlovy-vari és Pöstyén mintájára Európa hírű fürdővé. Hévízen feltétlen szükséges megoldani a gyógyfürdésnek a közös tisztasági fürdőtől való elkülönítését, valamint az orvosi gyógykezelésnek egy kézbe való összpontosítását. (Állami kórház, MÁV., Posta, Bányász, SZOT stb. üdülők.) A hévízi gyógyfürdő berendezései a hazai követelményeknek sem felelnek meg, annál kevésbé elégíti ki a mindinkább várható nagyobbmérvű idegenforgalmat. Balatonfüred gyógyászati fejlesztése mctoKoit, ae a savanyúvizes kutak és források kis vízadóképessége miatt erre a jelen adatait figyelembe véve lehetőség nincs. A gyógyászati fejlesztése korszerűsítéssel oldandó meg, valamint megvizsgálandó a helyi adottságokat figyelembe véve Csopak irányába való fejlesztés. 1.32 AZ ASVÄNY-, GYÓGY- ÉS HÉVIZEK EGYÉB HASZNOS1TÄSI fejlesztésének SZÜKSÉGESSÉGE A Balatonvidék területén Buzsák—Csíszta-pusz- tai melegvíz előtörést érdemes tisztasági közfürdőnek felfejleszteni. A Balaton mindkét partján lévő kis vízadóképességű savanyúvizes források közül csupán a meglévő és korszerűen üzemelő kékkúti palackozó üzemet érdemes fejleszteni, a többi kisebb jelentőségű forrást korszerű forrásfoglalásokkal a kirándulók számára kell biztosítani. 1.33 ASVÄNY-, GYÓGY- ÉS HÉVIZEK KOMPLEX HASZNOSÍTÁSI fejlesztésének SZÜKSÉGESSÉGE A Balatonvidék területén 2 komplex hasznosítási lehetőség van: Hévíz (egészségügyi és mező- gazdasági). Buzsák (közfürdő és mezőgazdasági). Mindkét helyen az elfolyó vizeket öntözésre lehet tovább hasznosítani. 2. AZ ÁSVÁNYVIZEK, GYÓGYVIZEK ÉS HÉVIZEK HASZNOSÍTÁSÁNAK FEJLESZTÉSE 2.1 A tervezés alapjai 2.11 A TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK, ADATGYŰJTÉSEK, FELTÁRÁSOK ÉS A TERVEZÉSI MUNKÁK ISMERTETÉSE A Balatonvidék területe ásvány-, gyógy- és hévizekben elég gazdag. Megközelíthetőségük Buzsák kivételével mind korszerű, így a Keretterv összeállításánál a gyógyászati és üdülőhelyi jelleget együttesen tárgyaljuk. E tárgykörben a VÄTERV (Budapest, Krisztina-körút 99.) különböző osztályai fejlesztési és kiviteli terveket készítenek. Különböző kutatási eredmények, adatok és fejlesztési munkák állnak rendelkezésre a gyógyvíznyerő helyekről a BIB-nél, OKI-nál, ORFI-nál, KÖJÁL-nál, megyei tanácsoknál, községi tanácsoknál, Földtani Intézetnél és különböző folyóiratokban és könyvekben. Papp—Frank—Sarló: Magyarország ásványvizei (1949). Dr. Schulhof Ödön: Magyarország ásvány és gyógyvizei (1957) Dr. Kocsis Árpád és Koltay József: Adatok mélységi vizeinkről (1959). Kesler Hubert: Forrás nyilvántartás. OKI vizsgálatai. 2.12 A TERVEZÉSNÉL KÖVETETT FEJLESZTÉSI ALAPELVEK A fejezet kidolgozásánál követett fejlesztési alapelvek : — Az ásvány-, gyógy- és hévizek hasznosításának fejlesztését a jelenlegi lehetőségek (feltárt vizek és az igények) alapján kell kidolgozni. — Az ásvány-, gyógyvizek, valamint a gyógyászati célra felhasználható hévizeket elsősorban 255
