Balaton Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 3., 1965)
XII. fejezet. Víztározás és annak többcélú hasznosítása
A völgyszakasz a Bakony és a Balaton-Fel vidék között fekszik. Keresztszelvénye részaránytalan, az ÉNY-i oldal meredekebb. A szegélyező domboldalakat vízmosások és apró, nagyesésű mellékvölgyek szabdalják. A völgy átlagos szélessége 200 m. Domborzati szempontból a lehetséges legmagasabb tá- rozási szint az elzárás szelvényében, barométeres magasságmérés szerint 17 m. E felett a jobb völgyoldal hirtelen teljesen ellapul. A tározó ún. gazdaságos kiépítése esetén a legnagyobb vízmélység az elzárási szelvényben 17 m, vagyis a gát legnagyobb magasásga a terep felett kb. 19 m lenne. A gátkorona hossza 350 m. Az elöntött terület legnagyobb szélessége kb. ugyanennyi, hossza 2,8 km. A völgyszakasz legnagyobb része mezőgazdasági művelés alatt áll. A tározótérbe kerülne a Veszprém—Tapolca közötti makadám út kb. 3 km hosz- szú szakasza, továbbá 4 üzemen kívüli vízimalom. Az elöntött terület Kapolcs község széléig terjedne. Geológiai viszonyok: A tektonikus eredetű völgy szakasz jobb oldalán a felszint pleisztocén lösztakaró borítja. A lösz alatt általában agyagos, agyagmárgás, felső-pannon rétegek következnek, amelyek között homok- és homokkő-betelepülések is előfordulhatnak, de általában csak alárendelten. A felső-pannon rétegek alól a műút mentén helyenként karsztosodott triász-kori mészkövek bukkannak felszínre, s ezeken a helyeken bővizű karsztforrás fakad. A baloldalon is vannak vízáteresztő kőzetek. A völgyfenéken elég jó vízzáró réti agyagok fordulnak elő. Végeredményben feltételezhető, hogy a völgyszakaszt övező domboldalakon a felső-pannon képződmények és lösz-lepellel együtt általában elég jó vízzárást biztosítanak, de — mint láttuk — vannak helyek, amelyek a vízzár óság szempontjából aggályosak. Ezért még további vizsgálatra van szükség. Hidrológiai viszonyok: A 200 km2 kiterjedésű vízgyűjtőterület felszínét általában közepesen vízáteresztő talaj borítja, de egyes helyeken felszíni karszt is előfordul. A patakot a felszínen közvetlenül lefolyó csapadékvizek és bővizű karsztforrások táplálják. A patak vízhozamának középértékét a fajlagos lefolyás sokéiv átlagát ábrázoló térkép és a rendelkezésre álló sokévi adatok alapján határoztuk meg: 750 1/s. Ez a tározással elméletileg egyáltalán biztosítható legnagyobb vízhozam. A tározó gazdaságos kiépítésének felső határa 8,5—9,0 millió m3-re tehető. Az általa folyamatosan és egyenletesen biztosítható vízszolgáltatás kb. 480 1/s. Orvényesi tározó (16) Vízfolyás: Örvényesi-Séd. Völgyelzárás helye: az örvényesi régi közkút hídja felett 1500 m-re. Topográfiai viszonyok: A völgyszakasz a Balaton É-i partján fekszik. Felső-szakasz jellegű. Szűk, mély hosszirányú esése nagy, oldalai meredekek és alig csipkézettek. Keresztszelvénye ékalakú. A szakasz felső végétől lefelé nagyjából egyenletesen tágul, úgy hogy az elzárás szelvénye a legszélesebb. A domboldalak a völgyfenék felett kb. 20 m magasságban mindkét oldalon egészen ellaposodnak. A tározó ún. gazdaságos kiépítése esetén a legnagyobb vízmélység az elzárás szelvényében 16,5 m, vagyis a gát legnagyobb magassága a terep felett kb. 18,5 m lenne. A gátkorona hossza kereken 150 m. Az elöntött terület legnagyobb szélessége kb. ugyanennyi, hossza 1 km. A vöigyszakaszt erdő borítja. A völgyben nincsen semmiféle építmény. Geológiai viszonyok: A tektonikus eredetű völgyszakaszt szegélyező hegyek magját mindkét oldalon triász-kori mészkő és dolomit alkotja. Ezekre a kőzetekre pleisztocénkori vastag löszréteg rakódott le. A mészkő a lösz között legtöbb helyen csak mint lejtőtörmelék fordul elő, s csak egészen kis helyen észlelhető a felszínen a szálban álló kőzet. Végeredményben a völgyszakaszon vízzár óság szempontjából különösebb veszélytől nem kell tartani. Hidrológiai viszonyok: A 19,2 km2 nagyságú vízgyűjtőterületet főleg mészkő és dolomit építi fel, de ezen a lösztakaró általában olyan vastag, hogy végeredményben a vízgyűjtő közepesen vízzárónak tekinthető. Mindazonáltal felszíni karszt is előfordul kisebb kiterjedésben. A patakot több karsztforrás táplálja, ezért kis topográfiai vízgyűjtőterülete ellenére sem szokott kiszáradni. A patak vízhozamának középértékét a rendelkezésre álló forrásadatok alapján határoztuk meg: 50 1/s. Ez a tározással elméletileg egyáltalán biztosítható legnagyobb vízhozam. A tározó teljesítőképességére vonatkozó adatokat — különféle mértékű kiépítettség esetére — mellékelten táblázatban foglaltuk össze. A tározó gazdaságos kiépítésének felső határa 0,6 millió m3-re tehető. Az általa folyamatosan és egyenletesen biztosítható vízszolgáltatás kb. 35 1/s, amelyet a veszteségek még csökkentének. Aszófői tározó (17) Vízfolyás: Tavi-Séd. Völgy elzárás helye: Aszófőtől É-ra, a Pogány- pincehely alatt, az összefolyás alatt 250 m-re. Topográfiai viszonyok: A völgyszakasz a Balaton É-i partján fekszik. Átmenet a felső- és középszakasz jellegű völgyek között. Meglehetősen szűk, mély, hosszirányú esése nagy, oldalai aránylag meredekek és kevéssé csipkézettek. Keresztszelvényének alakja általában Topográfiai viszonyok: 248
