Balaton Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 3., 1965)
X. fejezet. Vízerőhasznosítás
X.; FEJEZI,T Vízerőhasznosítás 1. BEVEZETÉS A feldolgozás során három időszakot különböztetünk meg. Az első időszak határa 1960. december 31-e, mely a szövegben megegyezik a jelennel és egyben elhatárolja a múltat. A második időszak 1960-tól 1980-ig terjed és ez szorosan kapcsolódik a népgazdaság 20 éves távlati fejlesztési tervéhez. A harmadik az 1980. év után következő és le nem határolt időszak. Ebben a részben kerülnek feldolgozásra a 20 éves tervidőszak utáni fejlesztési lehetőségek. 1.1 A témakör ismertetése A vízerőhasznosítás a vízgazdálkodásnak az az ágazata, amely a vízfolyások vizében rejlő energia hasznosításával foglalkozik. A vízerőmű a vízfolyások és tavak vízerőkészle- tének egy részét gépek segítségével villamos energiává alakítja át. A vízerőmű gépeivel csak olyan helyen lehet vízenergiát termelni, ahol természetes (zuhatag) vagy mesterséges vízlépcső van. A 3. sz. Balaton- vidék területén csak az utóbbi jöhet szóba, amelyet vagy úgy állítanak elő. hogy a folyók vizét duzzasztómű létesítésével felduzzasztják. vagy pedig a vízerőtelephez vezető ásott csatornába (az ún. üzemvízcsatornába) terveznek vízlépcsőt azon a helyen, ahol a vízerőtelepet meg kívánják építeni. A vízerőművek közé sorolják a hidraulikus ener- giatározókat is, amelyek szerkezeti kialakítása nagymértékűben hasonló a vízerőművekhez, de fő feladatuk nem a vízerőnek, mint természeti kincsnek a hasznosítása, hanem az, hogy az egyéb erőtelepeken termelt fölös elektromos energia fel- használásával magasan fekvő víztározóba vizet felemelve ott energiát tározzanak, amelyet az elektromos energiafogyasztás csúcsértékének idején — a tározott vizet ekkor vízturbinákon át leeresztve — használnak fel, ugyancsak elektromos energia formájában. A hidraulikus energiatározókat is ez a fejezet tárgyalja. Ha valamely folyószakasz kihasználására akár magában a folyómederben, akár az üzemvízcsatorna mentén több vízerőtelep épül, akkor is külön vízerőműnek tekintjük mindegyik vízerőtelepet a hozzátartozó művekkel és műtárgyakkal (tartozékaival) együtt. Ilyen esetben csatlakozó vízerőművekről beszélünk, de úgy is mondhatjuk, hogy a szóbanforgó folyószakasz kihasználása több lépcsőben történik. A területen nagyobb vízfolyások vízerőhaszno- sítására általános elrendezés és szerkezeti kialakítás szempontjából a vízerőtelepek egy típusa létesülhet; a kisesésű vízerőtelep. Kisesésű vízerőtelep az, amelynek esése 15 lnnél kisebb, a közepes esésű vízerőtelep esése 15— 50 m között van, és mindkettőnél a kiépítési teljesítmény 99 kW-nál nagyobb. Topográfiai és hidrológiai adottságaink nem teszik lehetővé a területen, hogy hidraulikus energia- tározó létesüljön. Kisvízfolyásaink lehetőséget biztosítanak törpe vízerőművek létesítésére is. Törpe vízerőművek azok a vízerőművek, amelyek kiépítési teljesítménye 99 kW, vagy annál kisebb. 1.2 A múlt és a jelen j Mint a dunántúli dombos vidéken általában, a vízerő hasznosításának ezen a területen is múltja van. A feljegyzések szerint egyik ilyen kis erőmű az Egervíz malomcsatomáján a szigligeti erőmű, amely ma is üzemben van. Alapjaiban már Árpád- házi királyaink alatt is meg volt, de többször el is pusztult. A legrégibb feljegyzés erre vonatkozóan 1211-ből való. A berendezésének egy része az 1700- as évek óta változatlan. Felülcsapott vízikereke van. A területen a következő jelentősebb kisvízfolyások vannak: Gyöngyös patak, Lesence patak, Világos patak, Tapolca patak. Egervíz, Burnót patak, örvény esi Séd, Csopaki Séd, Lovasi Séd, Csíkgát patak, Kiskoppány patak, Büdösgáti patak. Cigányárok, Sári csatorna. Tetves patak. Keleti Bozót, Koronkai árok, Aranyos patak. A fenti vízfolyásokon törpe vízerőművek vannak, s ezek egy kivételével őrlést végeznek. Ez az egy villamos energiát termelő, az Egervíz Malom- csatornáján Szigliget község határában üzemelő törpe vízerőmű. A területen összesen 102 vízierőmű, illetve malom van, ebből 20 van üzemben. A felsorolt vízfolyások 50%-os tartósságú elméleti vízerőkészlete összesen 785 kW, a szigligeti törpevízerőmű beépített teljesítménye pedig 22 kW. Az előbbiekből látható, hogy a területen a víz221
