Balaton Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 3., 1965)
VIII. fejezet. Ivó- és ipari vízellátás
takból történő vízbeszerzések sem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. A jelenlegi kútvízművel kb. 350 mYnap víz- mennyiség szerezhető be. Tározóként 2 db, összesen 150 m3 űrtartalmú medence szolgál. Az elosztóvezetékek hossza 5 km. Ivóvízzel 1100 fő, azaz a belterületi lakosság 84%-a ellátott. 1.212 Törpevízművek A. 3. sz. Balatonvidék területén 15 községben működik jelenleg törpevízmű, melyekről 8665 fő szerzi be ivóvizét. Ez a szám az érintett községek összlakosságának 47%-át, a TVK lakosságának pedig 4%-át jelenti. Ugyanezen községekben további 600 fő ásott közkutakról nyeri ivóvizét. A törpevízművek együttes víztermelése 1340 m3, melyből 630 m3 rétegvízből, 710 m3 pedig karszt-, illetve forrásvízből biztosított. Ipari vízelvonás egyik vízműnél sem fordul elő, így az egy ellátott főre jutó fajlagos ivóvíztermelés 150 liter, ami magasan az országos átlag felett van. A víz szállítására és elosztására kiépített csőhálózat hossza 49 km. A lakosság túlnyomórészt közkifolyókon keresztül jut ivóvízhez. A hálózati nyomást, továbbá a tározást egy községben víztorony, 10 községben tározómedence, 4 községben pedig hidroforberendezés biztosítja. Az összes rendelkezésre álló tározótér 545 m3( ami a napi víztermelés 40%-a. 1.213 Intézményi, lakótelepi vízművek A területen 13 községben összesen mintegy 285 db kisvízmű található, melyek zöme üdülők, lakótelepek, továbbá szociális létesítmények (kórházak, szanatóriumok), valamint egyéb intézmények (iskolák, laktanyák stb.) vízellátását biztosítja. A kisvízművelcről 8456 fő, tehát a TVK összlakosságának 4%-a ellátott. A napi víztermelés 2330 m3. melynek 30°/o-a talajvízből, 70%-a pedig rétegvízből biztosított. Az egy főre jutó vízfejadag napi 270—280 liter, ami az igényeket maradéktalanul kielégíti. A 285 kisvízmű közül csupán 3 rendelkezik magaslati tározótérrel a többi zömmel hidroforos üzemű. A csőhálózat összhossza 9 km. 1.214 Közkulas ellátás A 3. sz. Balatonvidék területén összesen 88 községben találhatók közkutak, ebből 66 községben csak közkutak, további 22 községben pedig maga- sabbrendű vízellátás mellett (központi, törpevízmú stb.) közkutak is biztosítják az ivóvízellátást. A közkutakról ellátott lakosság száma 30 100 főre becsülhető, melyek túlnyomó többségét az ásott közkutakról ellátottak száma adja. A terület nyilvántartott közkútjainak száma 338 db, ebből 314 ásott, 24 pedig fúrt közkút. A kutak napi igénybevétele 1100 m3-re becsülhető, ennek 85%-a talajvíz. Tekintettel a kutak zömének műszaki és higiéniai szempontból hibás telepítésére; a talajvíz kutakból nyert ivóvíz túlnyomórészt rossz ízű, élvezhetetlen, gyakran az egészségre is ártalmas. 1.22 AZ IPARI VÍZELLÁTÁS MŰLTJA ÉS JELENE A 3. sz. Balatonvidék ipari vízgazdálkodás szempontjából nem jelentős terület. A fűzfői ipartelepeken kívül csupán Keszthelyen, Balatonfüreden, Siófokon és Tapolcán található egy-két számottevő üzem, azonban vízfogyasztás tekintetében ezek is a kisfogyasztású üzemek közé tartoznak, s főcéljuk a helyi munkaerők lekötése. A területen megvizsgált 13 ipari üzem együttes frissvíz beszerzése 20 430 m3, ebből 15 700 m3 a fűzfői ipartelepek vízigénye, míg 4730 m3 a terület további 10 üzemére jut. A beszerzett vízmennyiségből 15 860 m3 felszíni, 2220 m3 mélységbeli víz, míg 2350 m3-t ivóvízművektől vásárolnak az üzemek. Vízforgatásra csupán a fűzfői üzemek rendezkedtek be napi 9000 m3 mennyiségben. A terület iparának napi összes vízforgalma tehát 29 430 m3, melyből 28 280 m3 üzemi (21%-ban hűtési), 1150 m3 pedig ivóvízellátási célokat szolgál. A következőkben az ipari üzemek főbb vízgazdálkodási adatait ismertetjük településenkénti rövid összefoglalásban. Keszthely két üzemének napi frissvíz-igénye 1120 m3, melyből 520 m3-t önálló ipari vízművek, 600 m3-t a városi ivóvízmű biztosít. A Hévíz patakból 300 ms-t, a Balatonból 200 nr-t, mélyfúrású kútból pedig 20 m3-t szerez be a Dunántúli Rostkikészítő Vállalat, illetve a MÁV. Az üzemek helytelen vízgazdálkodását bizonyítja az, hogy táro- zásra, vízforgatásra nem rendezkedtek be, ezenfelül a MÁV ivóvízminőségű vizet használ fel kazántápvízként. A termelt víz teljes egészében üzemi célokat szolgál. Balatonfüred jelenlegi ipari frissvíz-igénye 610 m3, melyből 310 m3-t ipari vízművek fedeznek, 300 m3-t pedig az ivóvízmű elégít ki. A saját vízbeszerzésből 260 m3 Balatonvíz, 50 m3 mélyfúrású kutak vize. Vízforgatás nincs. A termelt vízből 340 m3 ipari (40%-ban hűtési), 270 m3 szociális célokat szolgál. Fűzfő község 3 üzeme régebbi telepítésű. Az elmúlt évek során a különböző jellegű fejlesztések és korszerűsítések következtében mind az ipari, mind az ivóvízigények növekedtek, a vízfelhasználás pedig gazdaságosabbá vált. Az elmúlt 10 év alatt a Nitrokémia víztermelése és vízfelhasználása is megnövekedett. Míg 1950- ben ásott kutakból (jelenleg tartalék), karsztfmásokból és a Balatonból együttesen 12 000 m3 vizet termelt az üzem naponta, addig 1960-ban már 15 700 m3-t. Jelenleg 3 db mélyfúrású kútból összesen nyert 1400 m3/nap vízmennyiségből 800 m3 az üzem, továbbá az üzemi lakótelep ivóvízellátását biztosítja. Az ivóvíz részére 1 db 140 m3-es magasszintű tározómedence áll rendelkezésre. Az ipari vízkivétel a Balaton vizét veszi igénybe, csúcsban 14 300 m3/nap mennyiségben. A kitermelt víz alacsony nyomású vezetéken át 2 db 500 m3-es és 2 db 400 m3-es medencékbe kerül, ahonnan átemelő segítségével nyomóvezetéken az üzemi lágyítóberendezésbe, a hálózatba, illetve a felesleges víz a magaslati medencékbe jut. A lágyító a Papírgyárnak 3240 m3, a Festékgyárnak 2200 m3 vi25 3 тук 193
