Balaton Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 3., 1965)
VII. fejezet. Halászati vízhasznosítás
mot a nagy vízmélységre tekintettel 0,5 q/ha-ra vettük fel. Költséget nem számoltunk, mert a ha- lasítás beruházási költségtöbbletet nem okoz. 2.232 A rizstelepek járulékos haltenyésztési Keretterve Rizstelepet a 3. sz. Balatonvidék TVK területén nem terveztünk. 2.233 A szennyvizek tógazdasági hasznosításának Keretterve A 3. sz. Balatonvidék TVK területén új szennyvizes tógazdaságok nem létesülnek. A Balaton somogyi oldalán azonban számos olyan nagy kiterjedésű halastó létesül, amely alkalmas szennyvizek befogadására. Igen kedvező, hogy az üdülési időszak nagyobb mennyiségű szennyvize és a tény ész - idő egybeesik. Ennek kihasználására Balatonlelle, Balatonszemes és Balatonboglár 3400 mVnap szennyvizét a balatonlellei halastóban, Fonyódnak a 2300 m3/nap szennyvizét a Zardavári halastóban haszonsíthatjuk. A balatonlellei 3400 m3/nap szennyvíz hasznosítására egy 34 ha területű belvíztó felelne meg, ezzel szemben a balatonlellei halastó 240 ha kiterjedésű. A fonyódi 2300 m3/nap szennyvíz befogadására 23 ha területű tó kellene és Zardaváron 974 ha, 1980 előtt 434 ha áll rendelkezésre. Ezekből az arányokból jól látható, hogy a halastavak lényegében normál tógazdaságok. Ennek megfelelően a IV. sz. táblázatban szerepeltetjük azokat a VI. sz. táblázatban a járulékos hal tenyésztésnél csupán hivatkozunk a tavakra. 2.24 HATÉKONYSÁGI VIZSGALAT A tervezett tógazdaságok mutatószámait az alábbiakban adjuk, csak a halászatot terhelő költségekkel számolva. A táblázatban az évi bruttó termelési érték: 6 q haltermelésnél 6x1 800,— Ft = 10 800,— Ft/ha 7 q haltermelésnél 7x1 800,— Ft = 12 600,— Ft/ha 8 q haltermelésnél 8x1 800,— Ft = 14 400,— Ft/ha Az évi költség anyagérték 8500,— Ft/ha (16 q takarmány, 20 q sertéstrágya feltételezéssel). Értékcsökkenés 2%. Halár 12,5 Ft/kg. Állóalaplekötés miatt elmaradó évi nemzeti jövedelem = 7000 Ft/ha. Forgóalaplekötés miatt elmaradó évi nemzeti jövedelem = 1200 Ft/ha. I. táblázat Teljes millió Ft Teljes beruházási költség Terheli millió Öntözés 1 Halászat Ft j Szennyvíz Fajlagos évi költség Ft Abszolút hat. mutató Jövedelem mutató ®n Megtérülési idő év Balatonlelle 6,0 2,0 2,5 2,5 10 400 0,47 0,45 0,8 2,1 Zardavár 21,7 1,5 17,7 2,5 18 200 0,17 0,15 0,7 5,9 Balatonberény 20,2 1,0 19,2 — 24 500 0,20 0,19 0,8 5,0 Buzsák 13,0 1,5 11,5 — 23 500 0,21 0,20 0,8 4,8 Tárka 15,0 0,3 14,7 — 30 200 0,04 0,02 0,6 23,0 Boromka 14,2 0,3 13,9 — 23 400 0,06 0,04 0,6 18,0 Mesztegnyő 5,7 0,3 5,4 1,0 27 000 0,12 0,10 0,7 * ф <1 Ki sebb tavak 6,9 0,5 5,4 1,0 23 900 0,13 0,11 0,1 7,3 102,7 7,4 90,3 5,0 22 700 2.3 A javasolt megoldások sorrendje és a sorrend indokolása 2.81 A TERMÉSZETES VIZEK HALÁSZATI HASZNOSÍTÁSI MUNKAINAK SORRENDJE ÉS A SORREND INDOKOLÁSA A táblázatból láthatóan természetes vizeink közül a Balaton a legnagyobb jelentőségű. Fejlesztésével kapcsolatos teendők megvalósítása már 1956- is esedékes. Utána következik a Tihany Belsőtó fejlesztése. A többi fejlesztés a táblázat sorrendjében történne, mivel egész kis jelentőségű az előzőkhöz képest. A teljes megvalósulás 20 éven belül történik. 2.32 a tógazdasagok létesítéseinek SORRENDJE ÉS A SORREND INDOKOLÁSA A 3. sz. Balatonvidék TVK területén 1980-ig 1500 ha halastó építését irányoztuk elő. A leggazdaságosabbnak azok a halastavak mutatkoznak, melyek szennyvíz hasznosítással, vagy öntözéssel függenek össze. Ezek figyelembevételével az építést az alábbi sorrendben javasoljuk 1980-ig megvalósítandó tavak. Balatonlelle 240 ha Zardavár, Szőlőskislak 434 ha Pusztaberény, Fonyód 400 ha Mesztegnyő 200 ha Kisebb tavak 226 ha 1500 ha 184