Balaton Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 3., 1965)

V. fejezet. Hegy- és dombvidéki területek vízrendezése

nül a Balatonba ömlött. Teljes hossza 32 km, ami­ből az alsó kb 10 km szakasz Sári csatorna, 10— 22 km közötti felső rész pedig Ladi patak néven ismert. Alsó 12 km hosszú szakaszára 1889-ben Sárivölgyi Vízlecsapoló Társulat néven 860 ha (1477 kh 643 n-öl) területre érdekeltségi terület alakult. A társulat megalakulása után 1928 évig el­végzett munkálatok nem ismeretesek. 1928-ban a Sári vízfolyáson 10 350 fm hosszban nagyobb jó- karbahelyezési munkát végeztek, ezután 1938-ban végeztek szintén az alsó 10 200 fm szakaszon tisz­togatási munkát, a következő kisebb iszapolási munka állami támogatás és társulati hozzájárulás­ból 1941—1943 években volt. Ezután 1958 évig csak mederkaszálási munkákat végeztek. A Déldunán­túli Vízügyi Igazgatóság 1958—59 években a Sári vízfolyást 0—14 262 szelvények között kibővítette és mélyítette túlnyomóan kotrógép munkával és kisebb részben kézi munkával. Fenékszélesség 5,0 —2,0, rézsűhajlás 1:2—1:1,5, esés 0,02—2,3%o között váltakozik. Boronkai árok (41) (Somogy megye) Befogadója a Sári csatorna (1672. szelv. balpart). Teljes hossza 36 km, amiből az alsó 10 km szakasz Cigány-árok néven, a Sárivölgyi belvízöblözet öv­csatornájaként működik a 7200 szelv. között. A volt társulat területén áthúzódó alsó szakaszt 0— 9861 szelv. között 1928 évben jókarbahelyezték, 1938-ban nagyobb iszapolást végeztek a 0—9906 fm között, végül 1941—1943 években kisebb isza­polást végeztek előbbi szakaszon. Ezután 1958 évig csak mederkaszálási munkáról tudunk. A Dél­dunántúli Vízügyi Igazgatóság 1958—59 években a Boronkai vízfolyást 0—10 721 szelvények között ki­bővítette és mélyítette túlnyomóan kotrógép mun­kával, kisebb részben kézi munkával. Fenékszéles­sége 5,0—2,0 m, rézsűhajlás 1:2—1:1,5, esés 0,3— l,0%o. Fenti méretekkel a vízfolyás 10%-os árvizet kiöntés nélkül vezeti. Felső szakaszán sok halastó van. A jókarbahelyezési és bővítési munkálatok Boronka, Marcali és Bize községek határában ké­szültek és a mélyfekvésű belvízártér eddigi káro­san magas talajvízzintj ét leszállították, az itt el­terülő rétek minősége jelentősen megjavult. A Bo­ronkai vízfolyás 10 721—36 000 szelvények között ősállapotban van. A Boronkai vízfolyásnak a felső szakaszon két ága van, amelyek Mesztegnyő köz­ség határában egyesülnek. Koroknai vízfolyás (38) Befogadója a Nyugati övcsatorna (12 400 szelv. balparton). Teljes hossza kb 32 km, amelyből az alsó 3 km hosszú szakaszt Határkülvíz-csatornának is hívják, mert határt alkot Somogyszentpál és Táska községek között. A volt Balatoni Nagybe- reki Lecsapoló Társulat a Határkülvíz-csatornát megfelelő mederméretekkel és mindkét oldali erős töltéssel kiépítette, mivel belvízártéren vonul vé­gig és árvize a terep fölött folyik le. A 3 km fe­letti csatlakozó szakaszt azonban a volt Pécsi Kul­túrmérnöki Hivatal 1955 évig nem építette ki és különösen a 4—5 km szelvények közötti gyenge méretű, csigahéjas, tőzeges földből épített töltést a magasabb árvizek évente sokszor kétszer is ki­szakították több helyen. A töltésszakadásokon ki­folyó külvíz azután a Balatoni Nagybereki belvíz- öblözetet terhelte, csak a balatonfenyvesi szivaty- tyútelep többletüzemeltetésével lehetett a Balaton­ba átemelni. A Déldunántúli Vízügyi Igazgatóság 1956-ban elkészítette a Koroknai vízfolyás bővítési és mélyí- tési tervét 0—5500 szelvények között Q 3% ár­víznek megfelelő kétoldali szabályos 2,0 m korona- szélességű töltés kiépítésével. A munkálatok 1956 évben kotrógéppel indultak meg a jobboldali töl­tés küljebb helyezésével és mederkotrással, azután a következő években 1960 év végéig a jobboldali töltés küljebb helyezése az 5500 szelvényig és a meder bővítése 5500—6900 szelvények között ké­szült el. Q 10%-os árvízkiöntés nélküli vezetésére, 6900—-10 750 szelvények között a mederbővítési munkálatok szintén Q 10%-os árvízkiöntés nélküli veztésére 1961 évben folyamatban vannak. A főbb mederméretek: fenékszélesség 5,0—3,0 m, rézsű­hajlás 1:2-—1:1,5, esés 0,25—l,56%o, töltéskorona 2,0 m. Bár a baloldali töltés küljebb helyezése és erősítése még nem készült el, árvízkiöntés 1956 óta csak egyszer, 1961 június 8-án fordult elő, amikor előző napi nagy záporból lefolyó árvíz a jobboldali töltést 3250 szelvényében 7,50 m szélesen átszakí­totta. A felső szakaszon halastó és vízimalom műtár­gyak találhatók. Egyetlen jelentős mellékága a 14 000 szelvénynél a balparton beömlő 25 km hosz- szú Aranyos vízfolyás. Aranyos vízfolyás (39) Az Aranyos vízfolyás 9550—17 050 szelvények között Q 10% árvízkiöntés levezetésére 1960 évben kiépítették. Az Aranyos vízfolyás mellékág 0— 17 100 m II. kategóriába tartozik. 17 100—25 000 III. kát. Táskái vízfolyás. Befogadója a Nyugati övcsatorna (14 350 szelvó balpart). Teljes hossza 13 km. A 0—4700 szelvények kö­zötti szakaszon közel párhuzamosan folyik a Ko­roknai vízfolyással és 2230—4700 szelvények kö­zött 700 m-re közelíti meg. A 2 km feletti szaka­szon több mellékága van. Alsó 2 km hosszú szaka­szát a volt Balaton-Nagyberek Lecsapoló Társulat tartotta jókarban, mert a mélyfekvésű belvíztér keleti külvízcsatomája volt és nagyobb árvizei a rendezetlen mederből kiöntve a belvízcsatornákat terhelték. Az alsó 2 km szakaszon a baloldalon szabályszerű töltés épült ki, a jobboldalon magas part van, így töltésre nem volt szükség. Az alsó 2 km szakasz 1911 évben készült, első jókarbahe- lyezése óta átlag 5 évenként iszapolták. A Dél­dunántúli Vízügyi Igazgatóság 1958 évben a Tás­kái vízfolyás 0—4700 szelvények közötti szakaszát mélyítette és bővítette Q 3%-os árvízkiöntés nél­küli vezetésére. A Q 3%-os a terep felett folyik át­lag 1,3 m magassággal, ezért a baloldali — ala­136

Next

/
Oldalképek
Tartalom