Balaton Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 3., 1965)
IV. fejezet. Síkvidéki területek vízrendezése
2.22 A BELVÍZVÉDEKEZÉS KERETTERVE A Zala balparti belvízöblözetekben a tőzegtaiaj mezőgazdasági hasznosítása érdekében egy rendkívül sűrű csatornahálózat épül ki a szükséges műtárgyakkal, amelyek segítségével a talajvízszintet a terepszint alatt optimális mélységben kell tartani. A vízrendszer helyes üzemeltetése igen gondos és körültekintő munkát igényel, az üzemelő szervezet és a segédlétesítmények széleskörű kiépíté- tését kívánja meg. A területet csatornaőr járásra kell felosztani, úgymint 1. fenékpusztai és ingói öblözet, 2. keszthelyi öblözet, 3. hévízi öblözet, 4. zalavári és szent- györgyvári öblözetek. Az üzemelés idejére a 2., 3. és 4. csatornaőr járásokban a gátőrök mellé segédőröket kell szervezni. Csatornaőri telep építése szükséges a keszthelyi, hévízi és zalavári öblözetekben, raktárral és melléképületekkel ellátva. A csatornaőrházakat be kell kötni az üzemi távbeszélőhálózatba. Növelni kell a hordozható szivattyúk és meghajtómotorok számát és gondoskodni kell az üzemelő személyzetről. Ki kell építeni a talajmegfigyelő kúthálózatot és meg kell szervezni a leolvasó és jelentőszolgálatot. 7/a. Balatoni—Nagyberek öblözet A Balatoni-Nagyberek öblözet elméletileg megállapított határa még nem teljesen zárt, vagyis még mindig kaphat külvizeket. is, ha nem is hosszú szakaszokon, mint a múltban. A közeljövőben ezen külvízbetörési szakaszok lezárása elkészül, mert ehhez mindössze 2—3 km hosszú bekötő és terelőtöltések megépítése szükséges. A belvizeket csak átemeléssel lehet a Balatonba vezetni. A balatonfenyvesi torkolati szivattyútelep fajla9 400 ha gcs vízszállítása —r------------= 0,59 1/s ha. 6 500 1/s Mivel a szivattyúteleptől a legtávolabbi hely 16 km távolságra van, szükséges volt a lecsapolás gyorsítására a Nyugati övcsatornánál egy 1,5 m3/s teljesítményű kisegítő szivattyútelepet létesíteni. A Balaton menti öblözetekre az OVF által megállapított fajlagos vízszállítás 1,4 l3s ha, ennek alapján 13,2 m3/s szivattyútelep teljesítményre volna szükség. A Balaton-Nagybereki Állami Gazdaság saját beruházásában a közeljövőben Bélatelepen egy 3 m3/s teljesítményű szivattyútelepet létesít az öblözet legmélyebb területének gyorsabb talajvízszint szabályozása céljából. A jövőbeli gazdálkodás szükség szerint későbbi években még 1,2 m3/s teljesítményű szivattyútelepet kell a megkívánt helyen felépíteni, vagy a meglévők valamelyike bővíthető. 7/b. Sárivölgyi öblözet A szívóárkokat befogadólecsapoló csatornák gravitációsan torkollnak a főcsatornaként szereplő Sári és Boronkai kisvízfolyásokba, amelyek mindkét oldali töltésszerű kiképzett depóniákkai 10%-os gyakoriságú árvíz kiöntés nélküli elvezetésére az utóbbi években épültek ki. Nagyobb árvizek a bel- vízárterület legmélyebb részét elboríthatják, azonban csak rét és legelő területeket önthetnek el a jelenlegi állapotban, így nagyobb károk nem keletkezhetnek, azonkívül az árvíz levonulása legfeljebb két hét. Később a belterjes gazdálkodás kifejlődésénél a Sári és Boronkai vízfolyásokba torkolló belvízcsatornákba a torkolatnál csapóajtós zsilipeket kell beépíteni, hogy a 10%-os árvíz se öntsön ki a mélyfekvésű belvízártérbe. A belvízcsatorna hálózat fejlesztésénél a normatívák alapján kiszámított beton- és kőmennyiségekből az építendő torkolati zsilipek elkészíthetők. 2.23 A TALAJVIZSZINT-SZABALYOZAS KERETTERVE Kisbalaton belvízrendszer Mint a korábbi fejezetekben már említést nyert, a mélyfekvésű öblözetek áteresztő tőzegtalajába a talajvízszint magas és a terep fölé is emelkedhet. A belvízszint tehát egyben a talajvízszintet is jelenti. Ilyen körülmények között a belvízgazdálkodás és a talajvízszint szabályozás nem választható szét, hanem a. létesítendő vízrendezési művek mindkét célt szolgálják. Eszerint talajvízszint szabályozás a 6/t jelű Szentgyörgyvári öblözet kivételével valamennyi öblözet mélyárterében létesül, a kis terepesés miatt egyébként is szükséges sűrű belvízcsatorna hálózat segítségével. Külön lecsapoló árokhálózat létesítése már szükségtelen. A talajvízszint szabályozásának egy magasabb értékű változata épül ki a 6/p és 6/s jelű öblözetekben, ahol a vízelvezetésen kívül a vízpótlásrói is gondoskodás történik. A talajvízszint szabályozások kimutatásában az öblözetek mélyártereinek csak területi adatai szerepelnek, a munkamennyiségek és költségek a bel- vízgazdálkodási kimutatásba kerültek. Balatoni berkek belvízrendszer A Balaton déli partja mentén fekvő öblözetekben a belvízcsatornahálózat egyúttal talajvízszint szabályozást is végez, sőt túlnyomóan ez a feladata. A tőzeges altalaj nagyon sok csapadékot képes elnyelni, hosszantartó szárazság után még havi 200 mm csapadéknál sem kellett szivattyúzni. Sok csapadéknál pedig el kell érni, hogy a talajvízállás a terep alatt legyen 60—80 cm mélységben. 2.24 HATÉKONYSÁGI SZÁMÍTÁS Az öblözetek vízrendezése érdekében előirányzott beruházások hatékonyságát a jövedelmezőségi mutató és a fajlagos beruházási költség fejezi ki. A jövedelmezőségi mutató T-K ahol T a belvízrendezés teljes többlethozama (az elhárított kár (Ft/év) K+ az évenkénti összes üzembentartási költség és értékcsökkenési leírás (Ft/év) I az összes beruházási költség/Ft. у 126
