Balaton Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 3., 1965)
IV. fejezet. Síkvidéki területek vízrendezése
Külön belvízvédelmi szabályzat nem készült, csupán a szivattyúzás megkezdésére volt előírás, amennyiben 103,40 m A. f. belvízállásnál a szivaty- tyúzást meg kellett kezdeni. A szivattyútelep évenként a halastavak vizét is átemeli a Balatonba őszi lehalászás alkalmával. Az öblözet területén Balatonlelle székhellyel 1910-ben a Lelle-szemesi Lecsapoló Társulat alakult meg, amely az 1948-ban elrendelt államosításig működött 810 ha területen. 1959-ben a volt Lecsapoló Társulat területén új vízrendező társulat alakult, mely kiterjeszkedett Balatonlelle községtől nyugatra fekvő ún. Forró vízfolyás eddig rendezetlen alsó vízgyűjtőterületére is. A jelenlegi Lelle-szemesi Vízrendező Társulat területe 1280 ha. 1900—1960 között ugyanazon években, mint az előbb tárgyalt öblözetben is 8 ízben a külvízcsa- torna (Tetves patak) töltésszakadásain keresztül az egész mélyfekvésű 810 ha öblözet víz alá került, 2—3 hónapi időtartamra. Mivel az elöntések túl nyomó többségében a tavaszi hónapokra estek, az első kaszálás eredménye kiesett a termelésből. 7f Balatonöszödi öblözet Az öblözet területén csak a végleges szávattyúház épült meg, 1960-ban azonban az itt beépített 0,40 m3/s teljesítményű szivattyú még 1961. év végén sem tud üzemelni, a beszerelt meghajtó elektromotor hibája miatt. A belvízvédekezés megszervezése folyamatban van, tekintettel arra, hogy a lecsapódó csatorna- hálózat csak 1959-ben készült el. Az öblözetben 1959-ben a Szóládöszödi Vízrendező Társulat alakult meg Szólád székhellyel 452 ha érdekeltségi területtel. Az öblözet területét a rajta átfolyó Szó- lád-öszödi vízfolyás tavaszi árvizei minden tavasza szál elöntötték 1957-ig, amikor a vízfolyás mindkét odlali töltése a mélyfekvésű öblözet területén megfelelő méretekkel kiépült. A lecsapoló árakhálózatnak közelmúltban elvégzett kiépítéséig az öblözet területét hasznosítani alig lehetett. 7g Szántódi öblözet Az öblözet területén a szivattyúház 1943-ban megépült az odaszállított 0,40 m3/s teljesítményű szivattyú és a meghajtó motor a háború folyamán eltűnt. Azóta sok belvíznél bértraktorral és szivaty- tyúval üzemeltettek, azonban szívóárok-hálózat hiánya miatt nem sok eredménnyel. A 179 ha öblözet területén vízrendező társulat még nem alakult meg. 7h Tóközi öblözet Az öblözet majdnem ősi állapotban van, csak száraz időjárásnál hasznosítható rétnek és a szélein legelőnek. Az 58 ha öblözetben Vízrendező Társulat még nem alakult meg. 6. Kisbalaton öblözet A belvízvédekezés központja Fenékpuszta, a Nyugatdunántúlá Vízügyi Igazgatóság építésvezetősége. Fenékpusztán és Balatonhidvégen van gátőrház. Belvízvédelmi raktár csak Fenékpusztán van és ugyanitt van tárolva a hordozható belvízszivaty- tyú-készlet valamint a készenléti üzemanyag is. A Vízig-nek itt gépészeti üzemegysége és műhelye van. A védelmi távbeszélő hálózat elsősorban ár- vízvédelmi érdekből épült ki 27 km hosszban, de közös használatú. 1949 előtt a belvízvédekezést a Kisbalaton Vízrendező Társulat látta el, néhány gát- és csatorna- őrrel kis védelmi anyagkészlettel és néhány hordozható belvízszivattyúval. A védvonal állami kezelésbe vétele után az őr járások számának szaporításával, a védekezési anyag és eszközkészlet növelésével és újabb hordozható belvízszivattyúk beszerzésével, valamint műszaki személyzet beosztásával a védekezés hatásosabb lett. A csatomaőri teendőket jelenleg 3 fő gátőr látja el ennek megfelelően három csatornajárásra tagozódik a belvízártér. A gát- és csatomaőrök nagy feladatkör miatt nem tudják ellátni munkájukat megfelelően és kevés a csatomaőrtelepek száma is. Ezek a védekezésnél nehézséget okznak. Ugyancsak csökkenti a védekezés hatásosságát a telefon- hálózat hiánya is. A Keszthelyi és Hévízi öblözetek mezőgazdasági hasznosítására 1959-ben alakult meg a Keszthely- Vidétki Láphasznosító Vízgazdálkodási Társulat 6700 kh érdekeltségi területtel. Az öblözetek régebbi belvízi elöntéseiről keveset tudunk. A mellékcsatorna-hálózat hiányában az öblözetek gyakran kerültek belvízelöntés alá, az elégtelen ármentesítés és külvízrendezés miatt is sokszor víz alá kerültek. Emiatt csak rét- legelő művelés folyik az öblözetekben, ezért a keletkezett károk nem túl nagyok. 1.23 A TALAJVlZSZINT SZABÁLYOZÁS MÜLTJA ÊS JELENE A Balaton menti öblözetekben mindenütt tőzeges területeket találunk, ahol nagyon fontos a talajvíz- szint szabályozás, vagyis a lecsapolás helyes megoldása. Ezt a problémát a kisebb öblözetekben még nem oldották meg. A legnagyobb öblözetben, a Balatoni Nagyberekben elkészült a szívóárak-hálózat, amelynek rendeltetése a káros felszíni vizeknek a mezőgazdasági termelés által megkívánt terep alatti átlagosan 60 cm mélyen tartása. A balatoni Nagyberekben a szívóárkok a nagyüzemi gazdálkodásnak megfelelően egymástól 400 m távolságban épültek meg és a megfelelő lecsapolás elérése végett szükséges volna minden évben ideiglenes szívóárkok létesítése. Az ideiglenes szívóárkokat a végleges 400 m távolságban levők közé 200 m távolságban kellene gépi erővel elkészíteni talajnyitó ekével. Ezt a munkát a Balatonnagybereki Állami Gazdaság többszöri tanács ellenére még eddig nem végezte el. így 1953 óta majdnem minden évben előáll az a helyzet, hogy az ideiglenes szívóárokhálózat hiánya miatt különösen nedves tavaszoknál a mezőgazdasági munkálatok megkezdésének idejére a talajvízszint nagyon magas, a talajművelőgépek süllyednek, a munka kitolódik, a vetés ké120
