Balaton Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 3., 1965)
III. fejezet. Árvízmentesítés, árvízvédelem, folyók és tavak szabályozása
2.3 A javasolt megoldások sorrendje és a sorrend indokolása 2.31 AZ ARVÍZMENTESlTÉSI Ê8 AZ Árvízvédelmi teendők sorrendje ÉS A SORREND INDOKOLÁSA A második ötéves terv keretében nem tervezzük e művek fejlesztését. 1960—80 közötti időszakban viszont végrehajtjuk az összes tervezett munkálatokat az alábbi sorrendben: 1. Zalavári öblözet védtöltése. 2. Keszthelyi öblözet védtöltései. 3. Fenékpusztai öblözet. 4. Szentgyörgyvári öblözet. A tervezett munkálatok összes költsége 12 millió forint. A sorrend ilyen felállítása a mezőgazdaság igényeinek és a belvízrendezés várható fejlesztésének figyelembevételével történt. 2.32 A BALATON SZABÁLYOZÁSÁNAK SORRENDJE ÉS A SORREND INDOKOLÁSA A partfalak helyét az üdülőfejlesztés igénye szabja meg, főként a déli parton, a végrehajtandó munkák egy-egy időszakra vonatkozó mennyiségét pedig a pénzügyi lehetőségek figyelembevétele mellett az építési kapacitás alapulvételével kell meghatározni. Az 1960—1980. közötti időszakban 40 km új partfalat kell építeni és 12 km hosszú eddig is részben szabályozott partszakaszt művekkel kiegészíteni, a TVK-hoz tartozó térképmellékleten feltüntetett helyeken. Az 1980 utáni időszakban kell elvégezni azokat a munkákat, amelyek a Balatonvidék várható fejlesztésének figyelembevételével kevésbé sürgősek. 3. BEFEJEZÉS 3.1 A terv értékelése A Zala menti árvízi öblözetek védműveinek fejlesztése biztosítja az öblözetek mezőgazdaságának fejlődési lehetőségét az öblözetek jelentőségének megfelelő biztonsággal. Az öblözetekben a tőzegtalajon igen belterjes mezőgazdasági művelés folyik, amelynek lehetőségét a magasfokú belvízrendezés teremti meg. A mezőgazdaság a különleges talaj miatt a belvizek elöntés nélküli levezetését igényli és természetesen maximális igényekkel lép fel az árvízmentes vonalán is. Bár a védett területen lakott helyiség nincs, az öblözetek — elsősorban a keszthelyi, zalavári öblözet — mégis nagy népgazdasági vagyont képviselnek a várható átlagonfelüli mezőgazdasági termés és az ennek érdekében kiépülő költséges belvízrendezési művek miatt. Az árvízmentesítés fejlesztése a védett területen folyó termelés biztonságát jelentősen megnöveli, mivel gyakorlatilag nemcsak a 4%-os mértékadó árvízszintnek, hanem a jobbparti töltések kisebb biztonsági mérete miatt kisebb előfordulási valószínűségű, vagyis magasabb árvízszintek esetén is megfelelő védelmet biztosít. A Balaton szabályozásának Kerettervében előirányzott munkák két csoportra oszthatók a várható előnyök vizsgálata érdekében. Az első csoportba azok az előirányzott munkák tartoznak, amelyek a Balaton szabályozását csak közvetve szolgálják, tehát a Balatoni Vízügyi Ki- rendeltség felszerelésének kiegészítése, kísérleti partvédőművek építése, továbbá kutatások és vizsgálatok. Ezek eredménye abban mutatkozik, hogy a Balaton szabályozását szolgáló partvédőművek, a rendelkezésre álló rövid építési idő kihasználásával jobb minőségben, kedvezőbb építési és fenntartási költséggel, végeredményben tehát gazdaságosabban valósulnak meg. Ezek várható eredményeire jellemző, hogy most (1960-ban) egy folyóméter partvédőmű teljes költsége 3000 és 5000 forint között változik. I960 és 1980 között ez a költség — a minőség némi javítása mellett átlag 3000 Ft-ra csökenthető. így az 1960—80 időszakra előirányzott 40 km hosszú partvédőműnél a várhat, megtakarítás teljes összege 50 millió forintra tehető, az előirányzott 25 millió forintos felszerelés kiegészítés és 11 millió forintos kísérleti partfelépítés, valamint szervezési és kutatási munkák eredményeként. A második csoportba tartoznak a partvédőműépítések, amelyek közvetlenül szolgálják a Balaton szabályozását. Ezek legfontosabb eredménye az lesz. hogy a Balaton partjának veszélyeztetett részén teljesen megszűnik a part elmosása és megvalósul komoly színvonalú balatoni üdülés egyik alapfeltétele. A Sió medrének tervezett szabályozása (lásd 5 TVK III. fejezet) biztosítja a Balaton tükrének -j- 0,40 m és +1,0 m vízálláshatárok között tartását. A vízszintingadozás korlátozása másik alapfeltétele a balatoni üdülés fejlődésének. A nehézségek közül meg kell említeni azt, hogy a kikötő bejáratok kotrásából kikerülő anyag hasznosítása a balatonparti területek feltöltésének előrehaladásával a fejlettebb üdülőhelyeken mind nagyobb nehézséggel jár. A Balatonnak a legszárazabb évben semmi vízfeleslege nincs, s ezért a Balatonból való minden állandó vízkivétel (például öntözésre) csak a balatoni üdülés rovására történhet és lehetetlenné teszi a víztükör előírt határok között tartását is. 110
