Délnyugat-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 2., 1965)
II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet
gyelembevételével, a coli szám alapján történt. A négy kategória az alábbi: I. tiszta II. kissé szennyezett III. szennyezett IV. erősen szennyezett 0— 10 coli szám/mi 10— 100 coli szám/ml 100—1000 coli szám/ml 1000— coli szám/ml Ipari vízhasznosításnál a minőségi igények igen különbözőek; az élelmiszeripar pl. ivóvízminőségű vizet igényel, más iparágaknál a keménység, pH érték, stb. szabják meg a követelményeket. A vizek öntözésre való felhasználásánál figyelembe kell venni mind a vizek kémiai sajátságait, mind az öntözendő talaj tulajdonságait. Az öntözésre felhasználandó víz minőségének elbírálásánál a következő kémiai tulaj donságofcat kell figyelembe venni: aj A vizek összes oldott sótartalma mg/l-ben kifejezve. b) A vizek típusa, tehát az, hogy milyen az oldott sók kémiai összetétele; pl. Ca, Mg-HCCb típusú az a víz, amelyben az oldott sók többsége kal- ciumhidrokarbonát és magnéziumhidrokarbonát. ej A víz Na%-a, amely megadja azt, hogy a vízben oldott sók hány egyenérték százaléka nátriumsó. d) A víz fenolftalain lúgossága szódában kifejezve mg/1. ej A magnézium viszonyszám, mely megadja, hogy az összes oldott kalcium és magnézium só hány egyenérték százaléka a magnéziumsó. jj Ha a víz kémiai javítást igényel, úgy a javítóanyagok mennyiségének kiszámításához megadandó a vízben lévő lúgossá váló sók mennyisége (szóda egyenérték). Az öntözővíz és talaj kölcsönhatását két alapvető csoportra bonthatjuk. Ezek: 1. Az öntözővíz közvetlen hatása a talaj tulajdonságaira, mely abban nyilvánul meg, hogy az öntözés, ill. az öntözővíz biztosítja a növény életéhez optimálisan szükséges vízmennyiséget. 2. Az öntözővíz közvetett hatása, azon fizikai, fizokómiai, kémiai és biológiai folyamatokon keresztül nyilvánul meg, melyek az öntözés következtében fellépő levegő, víz és sóforgalom megváltozásának eredményeképpen hatnak, s melyek együttes hatása végső eredményként átmenetileg vagy véglegesen a talaj termékenységét is befolyásolhatja, meg változtathat j a. Az öntözést befolyásoló talajtani tényezők közül a következő főbb tényezőket kell kiemelnünk: 1. A talaj genetikus típusa. 2. A talaj mechanikai összetétele. 3. A vizetzáró réteg jelenléte és felszínről való távolsága. 4. A talajvizszint mélysége 5. A talaj kicserélhető Na ionjainak mennyisége. 6. A talaj oldható sókészlete 7. A talaj szódatartalma. Az előzőekben ismertetett öntözővíz minőségi követelmények közül az öntözővíz megengedhető maximális sótartalma alapvetően függ a talaj sóforgalmának jellegétől, melyet a talaj mechanikai összetétele, a talajvízszint mélysége, a vizetzáró réteg jelenléte és annak mélysége, valamint a talaj eredeti sótartalma szabnak meg. Az öntözővíz megengedhető maximális Na százalékánál figyelembe kell vennünk mind az előzőekben felsorolt tényezőket (mechanikai összetétel, talajvízszint mélység, vizet záró réteg), mind a szike- sedés mértékét kifejező kicserélhető Na ionok mennyiségét, az öntözővíz sókoncentrációját és az oldott sók kémiai összetételét, az anionok milyenségének megfelelően. A felsorolt tényezők és az öntözővíz megengedhető Na százaléka közötti összefüggést a 24. sz. ábra mutatja. Az ábrában közölt Öntözővíz szikesedési hányadosa 1 Jelmagyarázat ------HC03--------HC03 SO^ --------HCŰ3 Cl S0U ------kC03-------HC03S0i --------HC03ClS0i 24 . ábra. Az öntözővíz sókoncentrációja és Na %-a nem szikes és szikes talaj esetén 80
