Délnyugat-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 2., 1965)
II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet
E függvenyèket elsősorban belsőségi csapadék- csatornák tervezésénél, továbbá kisvízfolyások árvízi hozamainak számításánál hasznosítjuk. A 13—17 táblázatokban, továbbá a 17. ábrán közölt szélső és gyakorisági értékek igen jól kiegészítik a számtani közepeket (átlagokat). Ismeretük nemcsak különböző vízgazdálkodási tevékenységek (ár- és belvíz-mentesítés, vízienergia hasznosítás, öntözés), hanem a mezőgazdaság fejlesztését szolgáló természetátalakító munkálatok (táj termelés, erdősávok telepítése, talajvédelem, céltudatos üzemvezetés) tervezéséhez is nélkülözhetetlen. 2.278 Hótakarós napok, a hótakaró vastagsága A hótakarós napok évi átlagos száma területünkön 34 és 38 között mozog. Az első hótakarós napot átlag decemberben, az utolsót március elején észlelik. A közbeeső téli hónapokban decemberben 6—8, januárban 14—16, februárban 11, márciusban 3—4 hótakarós nap fordul átlagosan elő, 10 éven- kint azonban még áprilisra is jut 1—2 nap. A hótakaró átlagos vastagságáról a 18. ábra tájékoztat. A hótakaró eddig észlelt legnagyobb vastagsága 50 cm. A különböző vastagságú hótakarók előfordulási gyakorisága a 18. táblázat szerinti. 18. táblázat A különböző vastagságú hótakarók előfordulásának gyakorisága (%) Budapest 11900/01—1949/50] 0 5 10 20 30 40 60 cm 42 23 18 11 3 3 % A 30 cm-t meghaladó hótakaró vastagság és a hómentes időszakok előfordulásának %-os gyakorisági értékeit a 19. táblázat mutatja. 2.279 A hó víztartalma A hótakaró víztartalma hazánkban friss hó esetén 0,1 1/dm3 körüli érték, az öregedő hótakaróé olvadási veszteség nélkül 0,2—0,3 lit./dm3-ig emelkedhet. Az olvadás mindig 0,3—0,4 1/dm3 víztartalmú hótakarónál következik be. 0,4 lit./dm3-nél nagyobb víztartalmú hótakaró hazánkban nem fordul elő. A hótakaróval kapcsolatos kérdéseknek elsősorban a belvízgazdálkodásnál és az árvizek kialakulásánál van különös jelentősége. 2.28 ELŐREJELZÉS Az időjárási előrejelzések jelenleg térképek, illetve ábrák alapján készülnek. Ezek az alábbiak: 1. A talaj felett 2 m magasságban észlelt időjárási elemeket jelképesen ábrázoló egyidejű állapotot, továbbá a 18 ill. 24 óra múlva várható állapotot tükröző szinoptikus térkép. 2. A magas légkör hőmérsékleti-, nedvesség- és légnyomás viszonyait Budapesten 8 km magasságig ábrázoló függőleges metszet (emagramm). 3. A 850 mb-os AT (abszolút topográfiai) térkép, mely az átlagosan 1500 m magasságú szint légnyomását és a nyomásképnek megfelelő szélviszonyokat, 4. a 700 mb-os AT térkép, mely az átlagosan 3000 m magasságú szint légnyomását és a nyomásképnek megfelelő szélviszonyokat, 5. az 500 mb-os AT térkép, mely az átlagosan 5500 m magasságú szint légnyomását és a nyomásképnek megfelelő szélviszonyokat, 6. a 300 mb-os AT térkép, mely az átlagosan 8000 m magasságú szint légnyomását és a nyomásképnek megfelelő szélviszonyokat ábrázolja. Végül 7. az 500/1000 mb-os RT (relatív topográfiai) térkép, mely az 1000 mb-os (talajközeli) és az 500 mb- os (átlagosan 5500 m magasságú) szintek közötti távolságokat tünteti fel. Tekintettel arra, hogy a hideg légtömegek kisebb, a meleg légtömegek nagyobb kiterjedésűek, e térképről a hideg és meleg légtömegek területi elhelyezkedéséről kap a meteorológus képet. A felsorolt térképek alapján készült 36 órás prognózist az Országos Meteorológiai Intézet naponta 14 órakor rádió útján, továbbá Időjárási Napi jelentés c. kiadványában teszi közzé. E prognózisok átlagos beválási valószínűsége az Országos Meteorológiai Intézet értékelése szerint hazánkban a Kárpátok és az Alpok időjárást módosító hatása miatt 80%. Hosszabb idejű (2 hetes) kísérleti előrejelzéseket jelenleg az Országos Meteorológiai Intézet Távidőjelző osztálya készít. Ezek beválási valószínűsége ugyanazon értékelés szerint 65% körül van, ezért csak hivatalok, intézmények kapják meg. A vízgazdálkodás szempontjából fontos időjárási elemek 5—10 napok előrejelzések módszerének kidolgozásával a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet kísérletezik. 19. táblázat A 30 cm-t meghaladó hótakaró vastagság (1) és a hómentes időszakok (2) %-os előfordulási gyakorisága dekádonként a Dél-Dunántúlon XII. I II. III. 1 2 3 • 1 2 t 3 1 i 2 1 3 1 2 3 (1) _ . . 7 . 4 7 4 13 13 (2) 84 80 57 74 70 64 70 64 70 87 87 • .—i 58
