Délnyugat-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 2., 1965)
XIX. fejezet. A vízgazdálkodás és a népgazdasági ágak kapcsolata - Összefoglalás
malmok egymás után szűntek meg és helyettük nagyobb, főleg elektromos erővel működő üzemek létesültek. Ez a fejlődés kedvezett a vízrendezés szempontjainak, mert a sok apró vízimalom duzzasztott vize nagymértékben akadályozta a vízfolyások völgyének lecsapolását, a kanyargó vízfolyásokon pedig a tervszerű rendezést. 352. Sütő- és tésztaipar A régebbi kisebb sütőműhelyek, pékségek helyét egyre inkább elfoglalják a nagyüzemi városi és körzeti kenyérgyárak. Ezek közműre, vagy saját vízműre támaszkodnak és szennyvízelvezetésük is így oldódik meg. 3531. Vágóhidak, húsfeldolgozózás, zsírolvasztás A helyi kisebb vágóhidakat fokozatosan koncentrálják. Helyettük, elsősorban a városokban, de járási székhelyeken is fokozatosan nagyüzemű hús- feldolgozók létesülnek. A régebbi sok kis közvágóhíd minimális szennyvizét a helyi vizek is felvették, a városi nagy húsüzemek vízellátása és szennyvízelvezetése azonban már közműre támaszkodik, míg a járási üzemek saját vízművel oldják meg vízellátásukat, részben mélyfúrású, részben pedig ásott kútból. Szennyvíztisztításuk ugyancsak saját derítővel történik. 355. Tejipar Jelentősége különösen a szocialista fejlődés következtében nőtt meg. A régebbi kisebb tejfeldolgozó üzemek helyét e téren is a nagyüzemű vaj- és sajtgyárak foglalják el. Ezek közül is kiemelkedő helyet foglalnak el a zalaegerszegi vajgyár, a nagykanizsai tejüzem és a zalaszentgróti sajtgyár. Az előbbi kettő vízellátási és csatornázási szempontból városi közműre támaszkodik, a zalaszentgróti pedig vízellátását saját fúrt kútból, szennyvízelvezetését pedig derítéssel oldja meg. Emellett egyre több körzeti tejüzem létesül, melyeknek vízellátását ott, ahol törpe vízmű van, illetve létesül, abból, szennyvízelvezetését pedig egyedileg kell megoldani. Az új üzem körzeti tejüzemek telepítésénél már arra is törekedni kell, hogy ezeket lehetőleg a községek szélén helyezzék el, ahonnan a gyorsan rothadó, de egyébként nem káros szennyvizük nyílt árokkal elvezethető legyen és vagy trágyadúsításra, vagy öntözésre lehessen azt hasznosítani. 362. Szeszipar A régebbi kisebb szeszfőzők mellett ma már nagyobb gyárak is létesültek. 3621. Szesz, élesztő és alkoholtartalmú italok gyártása A területen szétszórtan működő kisebb szeszfőzők elsősorban a nagy gyümölcstermelő zalai községekben működnek. Emellett jelenleg még csak Nagykanizsán van egy korszerű nagy sörgyár, amely üzemvizét részben saját mélyfúrású kútból, részben a városi közműből szerzi be. Szennyvizét teljes mértékben a városi közcsatornába vezeti. Van még itt egy nagy szeszgyár is, amely vízellátását közműből nyeri, szennyvízelvezetése pedig korszerűtlen derítővel van megoldva. A kérdés teljes megoldását a már tervezés alatt álló nagykanizsai ipari szennyvízelvezető mű hozza meg. A szesz- gyártás korszerűsítése a fejlődés során nem maradhat el. A területen folyamatban levő nagy gyümölcsös telepítés következtében egyre inkább szükség lesz nagyüzemi szeszgyárak létesítésére. Ezeket már olyan helyre kell telepíteni, ahol mind vízellátásuk, mind szennyvízelvezetésük aránylag köny- nyen megoldható lesz. 3622. Ecetgyártás Jelenleg csak kisebb ecetgyártó üzemek vannak a területen. Vízgazdálkodási jelentőségük csekély. 368. Vízművek ipari részlegei A területen két víz- és csatornamű vállalat működik. Nagykanizsán a Dél-zalai, Zalaegerszegen pedig az Észak-zalai Víz- és Csatornamű Vállalat. Mindkettőnek van mélyépítőipari kapacitása, egyrészt a saját városi hálózat, másrészt a falusi törpe vízművek és termelőszövetkezeti vízművek építésére és szerelésére. A jövőben ők üzemelik a társulati törpe vízműveket is. A terület Veszprém megyébe eső községeiben e feladatot a fejlett mélyépítőipari részleggel rendelkező Veszprém megyei Víz- és Csatornamű látja el. Kívánatos ezt a terület Somogy megyébe eső részében is így megoldani. A terület két városában Nagykanizsán és Zalaegerszegen a közcsatorna is e két Zala megyei vállalat kezelésében van, de a törpe vízművel ellátott községekben jelenleg még nincs közcsatorna. Ezt — különösen a járási székhelyeken — már a 20 éves távlati fejlesztési időszak alatt tervezik megoldani. 370. Vegyesipar A területen főleg kisebb, helyi jelentőségű ktsz-ek képviselik ezt. Ivó-, ipari vízellátásuk és szennyvízkérdésük egyedileg van megoldva. 390. Egyéb ipari szervek 391. Ipari tervezés E téren hiányzik a területi vízgazdálkodási szemlélet. Minden ipartelepet egyedileg kívánnak megoldani. Vízügyi szerveinknek szorosabb kapcsolat ba kell lépni a területen kívül levő szervekkel és jobban fel kell tárni a lehetőségeket. A vízügyi szemléletet érvényesíteni kell a telepek elhelyezésénél is. B. ÉPÍTŐIPAR 411. Magasépítőipar A nagykanizsai és zalaegerszegi építőipari vállalatok a húszéves időszakban fejlesztésre kerülnek. 284
