Délnyugat-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 2., 1965)
XVIII. fejezet. A vízgazdálkodással kapcsolatos egyéb feladatok
6. MUNKAERÖGAZDÄLKODÄS A tervidőszakig a vízépítőipari tevékenységet folytató szervek munkaerő ellátottsága kielégítő volt. Szakember létszám hiány átlagosan 25% körül volt, ezek minőségi hiánya annál nagyobb. A mérnök hiány oka a vártnál gyorsabb fejlődés, a végzett mérnökök száma az erősen redukált beiskolázás miatt nagyon csökkent. A területen rosszak voltak az alkalmazási feltételek, besorolás, lakás biztosítás tekintetében, a területről származó fiatalok nagy része nem tért vissza, idősebbek nagy része a gyorsabban fejlődő gócokra vándorolt jobb feltételek miatt. Víz- és mélyépítőipari technikumokra a területről nem történt beiskolázás. Az idekerült alföldiek 80%-a elhagyta helyét. Vízmester iskola megszűnt. Az újonnan alkalmazott technikusok nagyrésze 6—8 osztálynál több alapképzettséggel nem rendelkezett. Továbbképzésük üzemi tanfolyamokon történt, feszített munkakörülmények között. Csak mérnöki vonalon volt meg a levelező oktatás lehetősége. Ezzel a, lehetőséggel a VlZIG élt egyedül. Társulatok műszaki személyzetet nem tudtak biztosítani maguknak lakás, ill. helyi szakember hiányában. Állami gazdaságok vízimunkáikat vállalatba adták. Tanácsi szerveknél, kivéve a vízmű vállalatokat a folyton változó VlZIG létszámba tartozó egy-egy, rendszerint technikus, vízügyi összekötőn kívül nem volt. Utolsó éveikben a VÍZIG földmunkagép-parkjának kialakulása szükségessé tette, a nehégépkezelők beiskolázását, melynél még 20%-os lemaradás van. A szakmunkáshiányt általában új alkalmazással és nagyrészt nem átképzéssel oldották meg. Beindultak a víz- és csatorna-szakos technikusi tanfolyamok. Tervidőszak munkaerő kérdései. A tervidőszak első harmadában túlnyomóan nagyobb szakmai gyakorlattal bíró mérnökökre és technikusokra van szüksége a területi vízügyi szerveknek, ezt lakás biztosítással lehet a tapasztalat szerint megoldani. A mérnök levelező oktatás jó forma, de elsősorban jó képességű technikusok számára, ezeket fel kell kutatni. Lényegesen növelni kell országosan is a területről az általános mérnöki szakon a beiskolázottak számát. Mérnök továbbképzés bentlakásos formája a legjobb a vidékiek részére, de ennek ma még akadálya a szervek szakember hiánya, így egy-egy 3—4 hetes tanfolyamra sem tudják gyakran nélkülözni a mérnökeiket. Családos mérnökök számára talán levelező továbbképző tanfolyam megfelelőbb lenne a legszükségesebb távolléttel. Technikus továbbképzés sokkal égetőbb az alacsonyabb szakképzettség miatt. Legjobb forma a levelező technikumi oktatás, de szükségesek az üzemi szakmai továbbképző tanfolyamok. Mérnök, technikus vonalon a fejlesztés, továbbképzés, beiskolázás létszámát csak TVK szinten nem lehet megnyugtatóan kimunkálni, azt az országos keretterv kiegészítése képpen szervenként kellene gondosan megállapítani. A tervidőszak eleje óta nagy erőfeszítéseket tesznek, kedvezőbb feltételeket teremtettek a terület mérnök, technikus hiányának leküzdésére. Számszerű eredmények vannak már. Kézi munkaerő, szakmunkás képzés: VlZIG: Csak az egész igazgatóság vizsgálata lehetséges, de a zjellemző mindhárom érintett TVK- területre. Jelenlegi létszám 950 fő, ebből 150 fő szakmunkás a gépüzemnél dolgozik (1963. év) 20 éves távlatban 800 fő kubikos stb. létszám elégséges és biztosítható. A további feladat: a növekedést teljesen gépesítéssel kell fedezni. A gépészeti szakmunkás létszámot a tervidőszak közepére meg kell duplázni, azaz 300 főre kell emelni. Időközben és ezután a normál utánpótlásról kell gondoskodni. A szakmunkás létszám biztosítása új alkalmazással, átképzéssel, továbbképzéssel oldandó meg. A szokványos szakmák (gépkezelő, gépkocsi vezető) képzése az országos szakmai képzés keretében oldódik meg. OVF-nek a nehézgépkezelői továbbképzést kell az eddiginél nagyobb mértékben biztosítani összhangban az éves fejlesztési tervekkel. A 800 fő jelenlegi kubikos létszám folyamatosan üzemi továbbképzéssel átalakul szakképzett építőipari munkássá (betonozó, vasszerelő, kőrakó stb.), így az időszak vége fele szakképzetlen segédmunkások száma 200 főre csökken az ossz létszámon felül. Társulatok: Mérnök, technikus kérdésük azonos a VÍZIG-gel. Gépi munkáikat a VÍZIG vállalatok, ill. gépállomások, Talajjavító Vállalat stb. látják el. E téren nem indokolt felfuttatásuk. Szállító kapacitásukhoz gépkocsi van. Darus kocsi kezelők kellenek. Kézi munkaerejüket rövidesen, kezdetben 500—600 főre kell emelni. Ez biztosítható MTSz-ek segítségével. Műtárgy építéshez saját építő brigádok alakítandók ki, VlZIG segít a szakmai átképzésben, ill. társulatközi tanfolyamokon megoldható lesz (drénezők stb.). Vízművek: Mérnök, technikus gondjuk azonos a VlZIG-gel, de az alapgépészetí, építőipari képesítés mellett a speciális szakmai továbbképzést biztosítani kell. A víz- és csatornaművek gyors szaporodása miatt országosan egy-három bentlakásos és levelező 277
