Délnyugat-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 2., 1965)

XVIII. fejezet. A vízgazdálkodással kapcsolatos egyéb feladatok

n- 1 m. IV. 1 V. összesen ötéves terv millió Ft-ban A vízgazdálkodás 20 éves fejlesztési tervének tervezési költsége 1 000 1 200 1 500 1800 5 500 A budapesti Központi Tervező Vállalat által végzendő tervezés (850 fő) (1000 fő) (1000 fő) (1000 fő) 300 380 380 390 1 450 A középszintű Tiszavidéki és Dunántúli, valamint a VlZIG-ek Tervezési Osztályai, a Vízügyi Társula­tok által végzendő tervezés (1000 fő) (1050 fő) (1300 fő) (1700 fő) 350 400 500 650 1 900 Az Országos Vízügyi Főigazgatóság fennhatósága alá tartozó szerveknél végzendő összesen: (1850 fő) (2050 fő) (2300 fő) (2700 fő) 650 780 880 1 040 3 350 Az ÉM, a megyei tanácsok, valamint más minisztériu­mok és szervek fennhatósága alatt lévő Tervező Vállalatoknál végzendő összesen: 350 420 620 760 2150 egy 35—40%-át — az ÉM, a megyei tanácsok, va­lamint más minisztériumok és szervek fennható­sága alá tartozó tervező vállalatoknak kell elvé­gezni. összefoglalóan tehát a fentieket: a vízgazdálko­dás 20 éves fejlesztési tervének megvalósításához a műszaki tervezés nagyfokú fejlesztése szükséges. Ez a műszaki tervezés fejlesztése elsősorban a budapesti Központi Tervező Vállalat fejlesztését te­szi szükségessé (a VIZITERV fejlesztése) úgy, hogy a 20 éves tervidőszak alatt összesen kereken mint­egy 1,5 milliárd Ft tervezési munka elvégzésére le­gyen alkalmas. Másodsorban két középszintű tervező vállalatot kell létesíteni, továbbá a Vízügyi Igazgatóságok Tervezési Osztályait, valamint vízügyi társulatok Tervezési Csoportjait kell továbbfejleszteni úgy, hogy ezek a 20 éves terv alatt összesen kereken mintegy 1,9 milliárd Ft tervezési munkát legyenek képesek elvégezni. A fennmaradó mintegy 2,1 milliárd értékű ter­vezési munka — amelyet a vízügyi tervezési szer­veken kívül állami vállalatok fognak elvégezni — nagy vonalakban az alábbiak: városok és ipartele­pek fejlesztésével kapcsolatos ivó- és iparivízellátás és csatornázás, új ipartelepek vízbeszerzése, szenny­víztisztítás, ásvány-, gyógy- és hévizek hasznosítá­sa, vízparti üdülés stb. 4. KIVITELEZÉSI MUNKÁK MŰSZAKI FEJLESZTÉSE A területen a kiviteli munkák nagyrészt vízren­dezési jellegűek; mederrendezés, partbiztosítás, burkolatok, vízmosáskötőgátak, fenéklépcsők, le- csapolások. Ezenkívül előfordul még kismérték­ben árvízvédelmi és folyamszabályozási munka is. A múltban ezeket a munkákat gépesítés hiányá­ban kézi erővel végezték. így a munkák lassú ütem­ben készültek és költségesek voltak. 1956-ban kivitelező üzemegységeket szerveztek a zalaegerszegi és nagykanizsai szakaszmérnökségek­kel egyidejűleg 7 építésvezetőséget hoztak létre. A munkák gépesítése 1958-ban indult meg. A gép­üzemelési csoportot 1960-ban állították fel, és 1961- ben Szombathelyen elkészült egy gépjavító mű­hely. Egy kihelyezett javító részleg működik Fe- nákpusztán is. A Mura és a Kerka menti munkákhoz általában helyszíni kavicsot használnak, melyet azonban na­gyobb távolságra elszállítani nem gazdaságos. A munkák idényjellegét úgy igyekeznek megszüntet­ni, hogy a kedvezőtlen időjárásban a munkáslétszá­mot fakivágáson és egyéb irtási munkán foglal­koztatják. 1960-ban a Szombathelyi VÍZIG 14,8 millió Ft ér­tékű építési munkát végzett. Ezen belül 535 000 m3 kézi, 236 000 m3 gépi földmunka, 1431 m3 hely­színi beton, 2835 m3 előregyártott beton és 6200 m3 kőmunka készült el. Fenti mennyiségekben a beru­272

Next

/
Oldalképek
Tartalom