Délnyugat-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 2., 1965)

I. fejezet. A vízgazdálkodás szerepe és jelentősége a népgazdaságban

ság miatt gyors ütemben fejleszteni kell, elsősorban törpevízmű társulatokon keresztül. A szennyvíz kérdést községi gócok, üzemi kooperációk alapján kell a kellő laksűrűségű helyeken megoldani. Ennek érdekében a települési politika középületek stb. csoportosításával, a telkek csökkentésével teremtse meg a gazdaságosabb előfeltételeket. A kis vízfolyásokon gazdaságosan új vízerőtelep építése nem lehetséges. A Mura vízerő kihasználása a nemzetközi összefüggések és nemzetközi viszonylatban gazdaságosabb megoldások miatt egyelőre nem indokolt. Víziutak létesítésére nincs gazdaságos mód. Az olajkutatás során feltárt és még feltárásra kerülő hő- és termálvizek hasznosítása nagymértékben a kutak helyétől függ. Indokolt lenne a területen erdős vidéken az üdülés fejlesztése helyi fürdőket is létesítve. De főleg a tározók kiépítésénél kell azt a lehetőséget is megvizsgálni. A tározók a területen ipari-, ivó-, öntöző viz szempontjából bírnak elsősorban jelentőséggel. A halászati hasznosítás, üdülés másodirányú kérdés. A terület július, augusztusi magas csapadék hozamai miatt az árvízcsökkentő hatás, figyelemmel vízigényekre korlátozottan látszik csak szolgálni. Nemzetközi vonalon a Mura és a Kerka—Lendva védvonal kiépítésének helyes ütemezése ill, az utóbbiaknál a tervezés befejezése, továbbá a Mura közös program és együttműködés alapján való szabályozása, valamint a Kerka vízrendszer hidrológiai és hidraulikai (kiépítendő mederméretek) tervének közös kidolgozása, valamint a vízrendszerben szükséges közös érdekű mederszabályozási feladatok az elsőrendűek. Vízhasznosítási vonatkozásban közös sürgető érdek a tervidőszakban előreláthatólag nem jelentkezik, de a vizek tisztaságát együttműködéssel biztosítani kell. A terület vízügyi szerveit erősíteni kell a meglévő szervezeti formában. A területet vízgazdálkodási társulatokkal teljesen le kell fedni, azok működését a vízrendezésen túl, vízhasznosítás és főleg talajvédelmi vízrendezési kérdésekre is kiterjeszteni. A társulatokat műszaki és adminisztratív vonalon úgy fel kell fejleszteni, esetleg összevonás, vagy közös ügyintéző apparátus egyidejű megteremtésével, hogy azok állami irányítás és felügyelet mellett műszaki, gazdasági feladataikat nagyrészt maguk láthassák el. A tanácsi vonalon a megyei víz- és csatornamű vállalatok mielőbbi kialakítása és a fejlődésnek megfelelő erősítése egyik legfontosabb feladat. A községek vízellátásának sőt részbeni csatornázásának megoldását lehetőleg társulati úton kell biztosítani. A tanácsi, állami gazdasági, közlekedési és ipari szervek szoros együttműködéssel, Vízig irányításával oldják, meg feladataikat a vízgazdálkodási szempontok érvényesítésével.

A) Területi Vízgazdálkodási Keretterv készítése.

A TVK készítése az OVF felsőbb határozatokon nyugvó részletes utasításai alapján 1961-ben indult be. A fejezet felelősök a Vízig, mérnökei közül kerültek ki. A TVK-hoz a lehetőséghez képest külső szakértők bevonása megtörtént. 1961. évi feladat teljesítése megtörtént. A TVK 1962. IX. 15-re elkészült, nemzetközi konzultációk Vízitervvel megtörténtek. Az egyes fejezetekhez tételes, ill. alkalmi területi szakbizottságok nyújtottak segítséget. A TVK bizottság nyitó és befejező ülést tartott, melyen az elveket elfogadta. — A TVK állandó finomítása továbbfejlesztése az újabb és újabb összeg- függések, népgazdasági igények fejlődése miatt szükséges.

29