Délnyugat-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 2., 1965)
XIV. fejezet. Vízparti üdülés, fürdés, vízisportok és természetvédelem
dés és vízisportok regeneráló hatását. A fejlesztést ezen kívül megköveteli az életszínvonal emelkedése is. 1.32 A TERMÉSZETVÉDELEM FEJLESZTÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE A homokkomáromi védett területen a Homoki patak medrének rendezésére és vízmosások megkötésére van szükség. A Kis-balatoni rezervátum növény- és madárvilága nagymértékben ki van téve a vízjárási viszonyok alakulásának. Csapadékban szegény időben vízhiánnyal küzdenek, árvizek alkalmával madárvédelmi területek vannak veszélyeztetve. Emiatt célszerű intézkedésekkel kell gondoskodni vízhiány esetén, a víz pótlásáról, árvizek esetén pedig a terület elöntés elleni védelméről. 2. VÍZPARTI ÜDÜLÉS, FÜRDÉS, VÍZISPORTOK ÉS TERMÉSZETVÉDELEM FEJLESZTÉSE 2.1 A tervezés alapjai 2.11 A TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK, ADATGYŰJTÉSEK, FELTÁRÁSOK ÉS A TERVEZÉSI MUNKÁK ISMERTETÉSE A keretterv elkészítésénél elsősorban a város és községfejlesztési tervek szolgáltak alapul, melyek közül eddig csak Nagykanizsa és Zalaegerszeg városoké készült el a terv készítésének időszakában. Üdülés, fürdés és vízisportokkal, valamint azok fejlesztésével az IBUSZ, az Országos Testnevelési Tanács és a Magyar Országos Horgászszövetség különböző kiadványai foglalkoznak. A természetvédelem kiemelkedő forrásmunkái: Kahn Károly: Természetvédelem és Természeti Emlékek (Bp. Révai 1932) Kenyeres Lajos: Természetvédelem (Bp. 1951), Kenyeres—Tildy: Védett Természeti Ritkaságaink (Bp. 1961) Fejlesztési kérdésekkel az Országos Természetvédelmi Tanács és a szakirányú kutatóintézetek (Erdészeti, Ornitológiái stb. Kutatóintézet) foglalkoznak. A városfejlesztési tervek csak nagy általánosságban foglalkoznak e kérdésekkel, így azokra a terület városainál is csak, mint erős közelítő adatokra támaszkodhattunk és elsősorban a hely megjelölésénél. A falvakban főleg a többé-kevésbé megbízható helyi tájékoztatásokra és felvilágosításokra voltunk utalva, amiket még helyi ismereteinkkel egészítettünk ki. A tervezett létesítmények méretezése és költség- becslése a VIZITERV által kiadott „Normatíva Tájékoztató” alapján történt. A természetvédelem fejlesztési tervének kidolgozásában a fentieken kívül a természetvédelmi, tanácsi és szakirányú kutatóintézeti nyilvántartási adatokra támaszkodhattunk, amelyeket helyi ismereteink alapján ki kellett egészítenünk. 2.2 A TERVEZÉSNÉL KÖVETETT FEJLESZTÉSI ALAPELVEK A fejezet kidolgozásánál követendő fejlesztési alapelvek. — A vízparti üdülés, a fürdés és a vízisportok fejlesztését a jelenlegi és a jövő létszám, valamint az életszínvonal emelkedésének figyelembevételével kell kialakítani. — A hely és kiterjedés megállapításánál el kell végezni az egyeztetést az egyéb fejlesztési elképzelésekkel (rendezési tervek, DIB, BIB, IBUSZ, távlati tervek stb.), tekintettel kell lenni a megközelíthetőséget és használhatóságot befolyásoló egyéb körülményekre. — Különös tekintettel kell lenni a hazai lakosság növekvő igényére, a külföldiek várható létszámára. — A campingeket csak szervezetten és megfelelő egészségügyi berendezéssel (ivóvíz, szennyvíz) szabad létesíteni. — A természetvédelem érdekében létesítendő vízgazdálkodási létesítmények kialakításánál az országos természetvédelmi előírásokat kell figyelembe venni. 2-2 A vízparti üdülés, fürdés, vízisportok és a természetvédelem keretterve 2.21 A VlZPARTI ÜDÜLÉS, A FÜRDÉS ÉS A VÍZISPORTOK KERETTERVE Az üdülés A területen nincs kijelölt üdülőhely. Vízparti üdülésre gyakorlatilag minden nagyobb vízfolyás mentén van lehetőség. A fejlesztés igénye azonban csak egyes kiemelkedő helyen irányul kiépített üdülőhelyek építésére. Ez igényeket kisebb-nagyobb camping jellegű létesítményekkel elégítjük ki a következő helyeken: A Kerka mentén: Lentiben 1 db 200 fős sátortábort terveztünk 0,426 millió Ft költséggel. A Mura mentén: Letenye 1 db 200 fős campinget 1,080 millió Ft és Murakeresztúron 1 db 200 fős campinget 1,080 millió Ft költséggel. Zala mentén: Zalaegerszeg felett, Andráshida alatt 1 db 200 fős sátortábort, Zalaszentgróton 1 db 200 fős sátortábort és Zalaváron 1 db 200 fős sátortábort terveztünk egyenként 0,426 millió Ft költséggel. A fürdés A területen a vízfolyások nyílt medrében vannak szabadfürdési lehetőségek. Ennek érdekében csak a medrek jókarba helyezésére van szükség. A fo238
