Délnyugat-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 2., 1965)

XIII. fejezet. Ásványvizek, gyógyvizek és hévizek hasznosítása

1.32 AZ ÁSVÁNY-, GYÓGY- ÉS HÉVIZEK EGYÉB HASZNOSÍTÁSI FEJLESZTÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE A fokozódó iparosodás következtében a terület energiaigénye állandóan növekszik, ezért külö­nösen az itt előforduló forró vizek fűtésre való hasznosítását kell előirányozni, mivel az oltáréi víz nagymennyiségű oldott ásványi anyagot (jód, bróm) is tartalmaz, melyekből jelenleg nagy mennyiséget importálunk, ezek kivonását is elő kell irányozni. 1.33 az Ásvány-, gyógy- és hévizek KOMPLEX HASZNOSÍTÁSI FEJLESZTÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE A komplex hasznosítást minden olyan helyen elő kell irányozni, ahol nagyobb mennyiségű forró víz van, hogy ezzel a gyógyászati cél mellett energia megtakarítás legyen elérhető. Oltárcon pedig, ahol nagymennyiségű ásványi sók is vannak a vízben, deviza megtakarítás érdekében ezek kivonását is be kell tervezni. 2. AZ ÁSVÁNYVIZEK, GYÓGYVIZEK ÉS HÉVIZEK HASZNOSÍTÁSÁNAK FEJLESZTÉSE 2.1 A tervezés alapjai 2.11 A TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK, ADATGYŰJTÉSEK, FELTÁRÁSOK ÉS A TERVEZÉSI MUNKÁK ISMERTETÉSE A tervezésnél a tárggyal foglalkozó következő főbb műveket használtuk fel: Dr. Schulhof Ödön: Magyarország ásvány- és gyógyvizei, Dr. Kocsis Árpád és Koltay József: Adatok mély­ségi vizeinkről. Hidrológiai Közlöny és Vízügyi Közlemények különböző számaiban megjelent ér­tekezések. A területen ilyen irányú kutatások ez ideig nem voltak. Az ásvány-, gyógy- és hévizek előfordulá­sára azonban az elég sűrű szénhidrogénkutató fú­rások kapcsán lehet következtetni. A meddő szén­hidrogénkutató fúrások több helyen tártak fel ás­vány- és hévizeket. A fúrások helyének nehéz megközelíthetősége miatt hasznosításuk nem mutatkozott gazdaságos­nak. Emiatt sem kémiai, sem hidrológiai vizsgála­tokat nem végeztek és a fúrásokat eltömték. A területen előforduló ásvány-, gyógy- és hévíz­készlet meghatározása a sok nehézség miatt, csak' közelítéssel történt és összesen 2800 1/sec-ra becsül­hető. A területen mélegvíz források nem ismerete­sek. 2.12 A TERVEZÉSNÉL KÖVETETT FEJLESZTÉSI ALAPELVEK A fejezet kidolgozásánál követett fejlesztési alap­elvek: — Az ásvány-, gyógy- és hévizek hasznosításá­nak fejlesztését a jelenlegi lehetőségek (feltárt vi­zek) és az igények alapján kell kidolgozni. — Az ásvány-, gyógyvizek, valamint a gyógyá­szati célra felhasználható hévizeket elsősorban egészségügyi célokra kell felhasználni, ha erre igény van. — A hideg és langyos ásványvizeket és gyógy­vizeket ivókúrára, vagy melegítve kádakban kell felhasználni. A 40 C°-nál magasabb, nagy sótartal­mú vizek elsősorban kádakban, medencékben hasz­nálandók fel. — A gyógyászati célra fel nem használt gyógy­vizeket vízellátásra, melegvízellátásra, fűtésre melléktermék hasznosításra (ásványi só, gáz) kell használni. A felhasználás a lehetőséghez; képest komplexen történjen és vegye figyelembe a mező- gazdaság igényeit is. — A lehetőségek és az igények figyelembevéte­lénél nagy gondot kell fordítani a tisztasági fürdők létesítésére. — A hévízkészlet összeállításánál figyelembe kell venni az olajkutatásnál meddővé nyilvánított furatokból kitermelhető hévíz mennyiséget is. — Az országos termálvíz gazdálkodást az orszá­gos energiatervvel összhangban kell megtervezni. 2.2 Az ásvány-, gyógy-, és hévizek hasznosításának keretterve 2.21 AZ ASVÄNY-, GYÖGY- ÉS HÉVIZEK GYÓGYÁSZATI HASZNOSÍTÁSÁNAK KERETTERVE A Délnyugat-dunántúli TVK területén kimon­dottan gyógyvíz hasznosítási keretterv nem ké­szült, mivel az adottságok olyanok, hogy a rendel­kezésre álló magas hőfokú és kiváló vegyi összeté­telű vizek inkább a komplex hasznosítás keretter­vébe tartoznak. 2.22 AZ ÁSVÁNY-. GYÓGY- ÉS HÉVIZEK EGYÉB HASZNOSÍTÁSÁNAK KERETTERVE A Délnyugat-dunántúli TVK területén az előző indokok alapján ugyancsak nem készült fejlesztési terv. 2.23 AZ ÁSVÁNY-, GYÓGY- ÉS HÉVIZEK KOMPLEX HASZNOSÍTÁSÁNAK KERETTERVE Andráshida A hévízgazdálkodással kapcsolatosan az alábbi fejlesztési terv készült. A szénhidrogén kutatások következtében a környéken 3 db meddő olajkút van, melyek összmennyiségben 1200 m3 50 C°-os 230

Next

/
Oldalképek
Tartalom