Délnyugat-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 2., 1965)

VIII. fejezet. Ivó- és ipari vízellátás

A jövőben elsőrendű feladat a két fenti város ivóvízellátását a fejlődésnek, valamint a műszaki és kulturális szempontoknak megfelelően korszerű módon bővíteni. Biztosítani kell, hogy a két város fejlődése során a vízműkapacitás is mindig lépést tartson a vízigények növekedésével.

Jelenleg a falusi vízellátás a közcélú kutak ki- építetlensége, valamint a vízadórétegek vizének kedvezőtlen kémiai összetétele miatt igen kedvezőtlen helyzetben van, ami még sok helyen a kutak felújításával sem számolható fel. A bakteriológiai rossz vizek azt a veszedelmet rejtik magukban, hogy a vízadóréteg fertőző szennyezettsége esetén robbanásszerűen léphet fel járványos megbetegedés. Ennek kiküszöbölése céljából a községeket műszaki és higiéniai szempontból egyaránt korszerű közkúthálózattal kell ellátni.

A mezőgazdaság szocialista átszervezése következtében a vízigények mind koncentráltabban fognak jelentkezni. E körülményt a falusi vízellátás perspektivikus tervezésénél feltétlenül figyelembe kell venni.

1.33 AZ IPARI VÍZELLÁTÁS FEJLESZTÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE

A terület az olajipar kivételével iparilag elmaradt határvidék. A jövőben jelentékeny iparfejlesztés várható, melyen belül természetesen az olajipar további fejlődésével is számolni kell. Elsősorban Nagykanizsa és Zalaegerszeg területén, továbbá — a mezőgazdasági ipar szempontjából — a járási székhelyeken várható nagyobbmérvű iparfejlesztés.

2. AZ IVÓ- ÉS IPARI VÍZELLÁTÁS FEJLESZTÉSE

2.1 A tervezés alapjai

3.11 A TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK, ADATGYŰJTÉSEK, FELTÁRÁSOK ÉS A TERVEZÉSI MUNKÄK ISMERTETÉSE

A Területi Vízgazdálkodási Keretterv múlt és jelen anyagának összeállítása során az alábbi adatgyűjtések és feltárások anyaga kerül feldolgozásra:

a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet által készített statisztikai jellegű adatok az ország közmű-ellátottságáról és azok jellemzőiről.

az Országos Vízügyi Főigazgatóság által 1958- ban készíttetett monográfia az ipari létesítmények vízellátásának helyzetéről.

a vízügyi igazgatóságok vízjogi okirattárában lévő vízjogi engedélyekben szereplő műszaki adatok.

A keretterv 20 éves fejlesztési időszakának tervezése az Országos Tervhivatal, az Országos Vízügyi Főigazgatóság, továbbá az illetékes iparágak fejlesztési terveinek irányelvei és számai alapján történt. Felhasználásra kerültek a különböző tervező vállalatok város- és községrendezési regionális és közművesítési (vízellátás, csatornázás) tanulmányai, illetve tervei. A nagyobb városok tanácsainak műszaki osztályai által közölt adatok is felhasználást nyertek. A városok, nagyközségek, kiemelt funkciója egyéb települések ivóvízellátására, továbbá a nagyobb ipartelepek ipari vízellátásának megoldására egyedi tervek készültek az előzőekben felsorolt forrásmunkák és adatok alapján. A kisebb települések, ipari létesítmények és lakótelepek fejlesztésének jellemző műszaki adatai normatívák alapján kerültek kidolgozásra.

3.13 A TERVEZÉSNÉL KÖVETETT FEJLESZTÉSI ALAPELVEK

Az ivó és ipari vízellátás tervezésénél követendő fejlesztési alapelvek a következők:

Közműves ivóvízellátást a következő településekben kell előirányozni:

valamennyi városban, 10 000 főnél népesebb nagyközségben,

továbbá azon településekben, illetve település- részekben, ahol a laksűrűség a 100 fő/ha értéket eléri, vagy meghaladja,

egyes jövőben kiemelt szerepet betöltő jelentősebb településekben (bánya-, illetve ipari lakótelepek, üdülőcentrumok, mezőgazdasági termelőközpontok stb.)

— A meglevő vízművel rendelkező településekben a szükséghez képest — a vízművek korszerűsítését és bővítését kell végrehajtani.

— A kisebb falusi jellegű településeken a törpevízművek építését kell elsősorban végrehajtani. A közkutas ellátást ennek következtében kisebb területre kell korlátozni.

— A szocialista mezőgazdaság termelési és települési központjainak (állami gazdaságok, gépállomások, tsz-ek stb.) vízellátását általánosságban községi, törpevízművekhez kapcsolódva kell megoldani. Csak ahol nem lehet, ott kell függetlenül vízbeszerzést létesíteni.

— A jelenleg jó ivóvízzel el nem látott üdülőhelyek vízellátását a kedvezőtlen hidrogeológiai adottságokkal rendelkező területeken regionális vízművel kell megoldani.

— Városokban, illetve közművel ellátott településekben az alacsonyabb laksűrűségű zónákat részben a vízvezetékhálózatra szerelt közkifolyók, részben (külterületeken) közkutak útján kell megoldani.

— A vidék összpontosított iparosítása érdekében az alföldi ipartelepítésre előirányzott városok vízellátását kiemelten kell biztosítani.

— Azon — főleg dombvidéki — településeknél, melyeknél a kedvezőtlen hidrogeológiai adottságok nem teszik lehetővé fúrt közkutak létesítését, ott az ún. törpevízmű jellegű vízellátást kell előirányozni.

— Vízszegény területek településeinek és ipar188