Délnyugat-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 2., 1965)

VI. fejezet. Öntözés

hetőségeket teljesen kihasználjuk és maximális mértékig fejlesszük a gyümölcsösök öntözését. Ez elsősorban azoknál az almásoknál indokolt, ahol ki­váló minőségű, főleg export gyümölcsöt termelnek. Harmadsorban a városok és a fejlődő ipartele­pek környékén a lakosság jobb ellátását szolgáló zöldövezetek kertöntözéseit kell fejleszteni, hogy ezáltal a lakosság jobb ellátását biztosíthassuk. 2. AZ ÖNTÖZÉS FEJLESZTÉSE 2.1 A tervezés alapjai 2.11 A TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK, ADATGYŰJTÉSEK, FELTÁRÁSOK ÉS A TERVEZÉSI MUNKÁK ISMERTETÉSE A TVK területére egységes öntözésfejlesztési terv nincs, a készült tervek egyes konkrét létesít­ményekre vonatkoznak. Ezek között az 1951—54 évek közötti időszakokban a megépített gyümöl­csösöntözések mellett, további, mintegy 700 ha gyümölcsös öntözésére készültek tervek, ezek azon­ban a beruházási eszközök miatt nem kerültek megépítésre. Ezek a gutorföldi bánfapusztai feketesári dabronyi egervári gyümölcsösöntözések tervei A terveket a VIZITERV, az UVATERV, a MËLYÉPTERV és a VÍZIG, az ÉM Házszerelőipari Vállalat és a MEGYEVILL bevonásával készítette, egyes kérdések megoldására a műegyetem modell­kísérleteket hajtott végre. E tervek jelenlegi álla­potukban kivitelezhetők, vagy további tervezések alapjául szolgálhatnak. Az öntözéseknél, tekintettel a vízszegénységre, völgyzárógátas tározókat kell építeni és lehetőleg az esőszerű öntözési módot kell alkalmazni. E táro­zóknál meg kell vizsgálni a komplex hasznosítás lehetőségeit is. Az öntözésre is hasznosítható tározókkal kapcso­latosan a VITUKI által készített dokumentáció nyújthat tájékoztatást. 2.12 A TERVEZÉSNÉL KÖVETETT ALAPELVEK A TVK területének öntözésfejlesztési tervét az alábbi fejlesztési elvek mellett készítettük el. — Az öntözésfejlesztés általános alapvető célkitű­zése, hogy az öntözés a mezőgazdasági termelés mennyiségi és minőségi színvonala emelésének fon­tos eszköze és a termelésbiztonság fokozásának ha­tékony módszere legyen. Ez az általános elv a te­rület természeti és termelési adottságaiból követ­kezően sajátos problémák megoldása révén érvé­nyesülhet. A nagyobb csapadéké terület nagyrészében le- csapolásra szorul, ezenfelül az erózió megakadá­lyozása is a rendezési munkák szükségességét elő­térbe helyezi. Ezeknek a munkáknak a következ­ménye azonban az, hogy a leszállított talajvízszlnt ellensúlyozása érdekében egyes helyeken öntözés válik szükségessé. Emellett az állattenyésztés és gyümölcstermelés is az öntözés szükségessége mel­lett szól. Mindezen tényezők számára azonban a kedvező szervezeti feltételeket csak a nagyüzemi gazdálko­dás bevezetése teremtette meg. A múlt tárgyalásánál láttuk, hogy a területen az öntözésfejlesztést — a kedvezőtlen természeti fel­tételek mellett — gazdasági feltételek is akadá­lyozták. Az érdektelenséget fokozta az a tény is, hogy a megépített csekélyszámú öntözőtelep a kellő műszaki megalapozottság nélkül készült, a gyenge termelőszövetkezetek nem tudták kihasználni a még így is fennálló jobb lehetőségeket. Nem volt kedvezőbb a helyzet — egyéb tényezők miatt — az állami gazdaságoknál sem. Itt még a jól kifizetődő gyümölcsösöntözéseket is elhanyagolták. így öntö­zés, gyakorlatilag ezen a területen nem is volt. Öntözőrendszerek a múltban nem épültek, de a terület jellegéből következően nem is alakíthatók ki. így bővíthető, jó adottságú öntözőtelepek nin­csenek, azok továbbfejlesztése nem lehetséges. A fejlesztés során csak új lehetőségeket tárgyalunk, itt azt az alapfeltételt vettük figyelembe, hogy ön­tözéseket a leggazdaságosabb vízbeszerzési lehető­ségekre tervezzünk olyan helyeken, ahol belterje­sen gazdálkodó, megerősített mezőgazdasági nagy­üzem van és ahol a jó kihasználás következtében a beruházás költségei leghamarabb megtérülnek. — Az öntözéshez szükséges vizet felszíni vizekből biztosítottuk, a felszínalatti vízkészletet csak mini­mális mértékben vettük figyelembe. A felszíni víz­készlet csak a Mura folyóban kielégítő, ezért táro­zók létesítésével terveztük az öntözővíz biztosítá­sát, amit a terület felszíni adottságai lehetővé is tesznek. Az öntözött területek növénykultúrák szerinti megoszlása az alábbi: Szántó 9160 ha 45,50/o Kert 3 500 ha 17,4% Rét-legelő 6 000 ha 29,8% Gyümölcsös 1 460 ha 7,3o/0 összesen: 20120 ha 7,3% A rét-legelő területeken az öntözés bevezetése azért szükséges, mert az állattenyésztő profilú üze­mek számára a szükséges takarmánybázist csak magasabb terméshozamokkal tudják biztosítani. A rétön tő zéseknél nagyrészt esőszerű öntözés indo­kolt, mert a domborzati viszonyok miatt felületi öntözést csak tereprendezés után lehetne létesíteni. 22 2 TVK 169

Next

/
Oldalképek
Tartalom