Délnyugat-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 2., 1965)
V. fejezet. Hegy- és dombvidéki területek vízrendezése
Délnyugat-Dunántúl TVK mezőgazdasági hasznosítási területeit túlnyomóan az általános szántóföldi művelés jellemzi. Nagyüzemi berendezése a terület nagy részére különös gondot igényel a meredek lejtőszög miatt. Számottevő szőlőtermelés csupán a terület keleti negyedében folyik és jó eredménnyel (Csáford, Dióskál, Egeraracsa, Galambok, Kállósd, Kiskomárom, Orosztony, Pakod, Tűrje, Zalabér, Zalakercs, Zalakoppány, Zalaszabar, Za- laszentgrót). Ugyanezek a területek indokolják a szőlő nagyüzemi rekonstrukcióját is. — A gyümölcs- termesztés természetadta lehetőségeit a domborzati viszonyoktól függően jól ki lehet használni. Délnyuga t-Dun án túl TVK-nak az országhatár melletti területein (Göcsej, Kerkamellék), erősen kötött pseudogleyes barna erdőtalajok fekszenek, amelyek az erózióval szemben igen ellenállók, a vizet azonban nehezen nyelik el. Humusz- és tápanyag ellátottságuk geynge. Az erodált területek vízbefogadó képessége valamivel jobb, de azok erózióval szembeni ellenállása rosszabb. Erősen savanyúak, me- szezésre és szervesanyag pótlásra szorulnak. Foszforsav és nitrogén igényük nagy. A zalai dombvidék talaja lösszel és pannon üledékkel borított. Agyagbemosódásos barna erdő- és barnaföldű talajok. Ahol még a „B” szint van a felszínen, az erózióval szemben jól, közepesen ellen- állóak. Ellenálló képességük a lekopott foltokon — különösen löszös anyagkőzeteken — csekély. A lejtős mezőgazdasági művelésű területek megoszlása lejtőkategóriák szerint: 0—5%, 5,1—12%, 12,1—17%, 17,1—25%, 25%-on felül 42,4 27,5 6,5 4,4 19,2 A terület csapadékintenzitási körzetei vízgyűjtők szerint. Nagy csapadékintenzitású körzetek 37. A Zala a Válicka torkolata felett (a Válicka nélkül). 38. A Zala a Válicka torkolata felettől a Zala- szentgróti patak torkolata alattig. 66. A Szentisvánlaki (Határ) patak. 67. A Kebele patak 68. A Kerka patak (a Cserta nélkül). 69. A Cserta patak. Közepes csapadékintenzitású körzetek 39. A Zala a Zalaszentgróti patak torkolata alat- tól a Balatonig. 65. A Mura balpartja (a mellékvizek nélkül). 70. A Principális-csatorna Kis csapadékintenzitású körzetek A tervezett vetésforgók területi aránya: Vetésforgók A B C D E F összesen A szántóterület aránya % 20,7 35,8 18,2 25,3 Az azonos védőhatású növényi csoportok tervezett aránya: Növényi csoportok A vetésterület jól közepesen gyengén ^ rosszul védő növények aránya % 20,7 35,8 18,2 25,3 2.3 A javasolt megoldások sorrendje és a sorrend indokolása 2.31 A KISVÍZFOLYÁSOK RENDEZÉSI MUNKÁINAK SORRENDJE ÉS A SORREND INDOKOLÁSA A sorrend megállapításánál elsősorban a mező- gazdasági igények voltak döntőek, de figyelembe vettük a munkák műszaki előkészítésének állását is. a) kisvízfolyások: I. csoport 1965-ig Zala Principális és m. ágai Marótvölgyi és m. ágai Cserta és m. ágai Sárvíz és m. ágai Kebele és m. ágai Szentistvánlaki és m. ágai Kerka és m. ágai Kiskomáromi cs. és m. ágai II. csoport 1965—80-as időszakban Zala folyt, és mellékágai Marótvölgyi mellékágai folyt. Kerka mellékágai folyt. Kebele mellékágai folyt. Principális mellékágai folyt. Cserta mellékágai folyt. Foglár mellékágai folyt. Mura bp. Szévíz Zala—Somogyi há. és m. ágai b) tálajvízszint-szabályozás I. Drénezéssel: 1. Kerka (Cserta nélkül) 2. Zala a Válicka torkolat felett 3. Kebele 4. Szentistvánlaki (Határp.) 5. Cserta 6. Zala a Válicka torkolattól a Zalaszentgróti p-ig. 7. Principális cs. 8. Mura bp. 9. Zala a Zalaszentgróti p-tól a Balatonig II. Nyílt árokhálózattal: 1. Zala a Válicka tor.-tói a Zalaszentgróti p-ig. 2. Principális 21 2 TVK 161
