Délnyugat-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 2., 1965)
V. fejezet. Hegy- és dombvidéki területek vízrendezése
gazdaságos mint a befogadó Alsó-Válicka patak esetében. A patakok nagyobb esése miatt a minimális keresztszelvény kialakítása mellett 3%-os, a Bucsutai patak esetében 2%-os vízhozam is levezethető. III. kategóriájú vízfolyások rendezési keretterve A területen 107,8 km hosszú III. kát. vízfolyás van, melyből 86,8 km-t kell rendezni. A rendezés célja a kiöntések gyakoriságának csökkentése és a völgyfenék talajvízszintjének a mezőgazdasági termelés számára megfelelő mélységben való tartása. A vízszintes és magassági vonalvezetésben lényeges változtatásra nincs szükség. A keresztszelvény kialakításánál 1:2 rézsüt kell alkalmazni. A kikerült földanyagot el kell teregetni és füvesíteni kell. A rossz állapotban lévő csőátereszeket át kell építeni fedlapos átereszekké. A kőolaj fúrások fúrási iszapjának a medrekbe való bejutását meg kell akadályozni. Mura-balpart II. kategóriájú vízfolyások rendezési keretterve Mura-balparti patakok A Vörcsöki (131), Szentadorjáni (132), Béci (133), Zajki (134), Brikitói (135), Korongi (136), Petikeirítési (137), Borsfád (138), Vicsa (139). Ri- gyáci (140) és Űjkúti (141) patakok. Ezek a Mura völgyét északról határoló Zalai dombvonulatból indulnak, a Mura síkságáig nagyesésű, általában időszakos vízfolyások. A domb lábát elhagyva hordalékkúpjukon folynak sok esetben függőmederben, amelyből kilépve esetenként igen nagy károkat okoznak. A legalsó szakaszon a Mura mentén igen kis esések adódnak és külön feladatként jelentkezik a Mura árvizének visszajátszása a befolyó vízfolyásokba. A vízfolyások rendezése szükséges a felső vonalerózió megszüntetése, lejjebb a függőmedrek megszüntetése és a legalsó szakaszon nagy emésztőképességű medrek építésével és a Mura visszaduzzasztásának megoldásával. A Mura visz- szaduzzasztását két módon lehet lokalizálni éspedig a torkolati zsilipek 'építésével, ilyen Birfcitói (135) (Birkitói -f- Korongi -j- Petikeritési közös torkolata a Birkitói zsilipnél és a Vicsa patak, zsilipes torkolata) vagy pedig a Mura árvízszintre való visz- szatöltésezéssel (ilyen a Béci és Borsfái patakok esete). A két megoldás közül esetenként a vízügyi és gazdasági vizsgálatok alapján kell dönteni. A mérlegelésnél figyelembe kell venni, hogy a vissza- töltésezés esetén a töltésezés mentén belvízi levezető zsilipek — rendszerint csőzsilipek — is szükségesek lehetnek. A vázolt feladatokból a meder- rendezési munkák egyrészt már elkészültek, a Borsfái, Birkitói és Béci patak mederrendezése, hátralévő feladatok Vörcsöki és Szentadorjáni, a Korongi-árok a Petikeetési-árok a Vicsa, a Rigyáci és az Ojkuti patakok mederrendezése. A Korongi, Szentadorjáni és Üjkuti patakon 2—2 eséscsökkentő fenéklépcső beépítése szükséges. A Birkitói és Vicsa. patakok torkolati zsilipjeit fel kell újítani, mert azok használhatatlan állapotban vannak. A kikerült földanyagot el kell teregetni és füvesíteni kell. A Zajki patakon Zajk község, a Borsfái patakon Tótszentmárton, a Rigyáci patakon Sem- jénháza község határában van tározó építésére lehetőség. III. kategóriájú vízfolyások A területen 51,5 km III. kát. vízfolyás van, melyből 32,0 km-t kell rendezni. Rendezés célja a kiöntések gyakoriságának csökkentése és a lecsapol- hatóság biztosítása. A vízfolyásokat 10%-os valószínűségű vízhozamra kell kiépíteni. Az itteni esésviszonyok mellett ezt a vízmennyiséget még a jól kivitelezhető minimális keresztszelvény 60 cm fenékszélesség, 1,20 m mélység, 1:2 rézsű emészti. Helyszínrajzi vonalvezetésben lényeges változtatásra nincs szükség. Függőleges vonalvezetésben a Szentadorjáni és Borsfái patakon eséscsökkentő fenéklépcső beépítése szükséges. A rossz vízvezető képességű csőátereszek helyett jó emésztésű a mederméreteknek megfelelő fedlapos átereszeket kell építeni. A Borsfái patakon és mellékágán Becse- hely község határában tározó építésére van lehetőség. Principális-csatorna (142) 1. kategóriájú vízfolyások rendezési keretterve A Principális-csatorna korszerű rendezése az igen jelentős területű völgyfenéki érdekeltségi terület és részben Nagykanizsa város víztelenítése érdekében igen jelentős, sürgősen végrehajtandó feladatként jelentkezett már 1950. években. Ennek megfelelően készült el a csatorna általános mederrendezési terve. A rendezés során elsődleges szempontként az a törekvés áll, hogy a Principális mint lecsapoló főcsatorna a völgy teljes víztelenítését biztosítsa és a rendelkezésre álló kisesés viszonyok mellett az előforduló árvizeket a lehető leggyorsabban levezesse. Az általános rendezési terv alapján a kiviteli földmunka 1960-ban teljesen elkészült. A meder keresztszelvénye ezen a szakaszon 1:1,5 rézsüvei lett kialakítva, kívánatos lenne azonban ezt a rézsüt a következő években 1:2—1:3 hajlású rézsűre átalakítani. A meder ez esetben a 10%-os valószínűségű árvizek levezetésére lenne alkalmas. A rendezési terv szerint a meder jobbpartján a Mu- rakeresztúr és Kollátszeg községek árvízvédelme érdekében későbbi időpontban árvédelmi töltés építendő, a kitermelt földanyag elhelyezése jobbparton ennek megfelelően történt. A balpartra kitermelt földanyag elterítése a kivitelezés során nem történt meg, ezt feltétlenül el kell teríteni és füvesíteni kell. A Murakeresztúr—Pécsi MÁV vasútvonal keresztezésénél létesített vasbeton híd keresztszelvénye a Principális-csatorna 1%-os árvizeinek átvezetését nem biztosítja, a kialakított küszöbmaeas- ságok kb. 50 cm-rel magasabbak a kívánatos fenékszintnél. A vasútvonal biztonsága érdekében a következő években 1 db árapasztó híd építése szükséges a beleznai vasúti megállótól ÉNy-ra cca. 100 m távolságra, ezen híd megépítése után a jelenlegi magas küszöbszint a meglévő hídnál lesüllyeszthető. 154
