Délnyugat-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 2., 1965)

V. fejezet. Hegy- és dombvidéki területek vízrendezése

Az A., B., C., F., vetésforgók összetétele közöm­bös a talaj kémhatását illetően, a D., vetésforgó me­szes talajra lucernával és az E vetésforgó savanyú talajra vörösherével készült. A növények csoportosítása talajvédelmi hatásuk szerint A talavédelem hatásfoka A növények ranghelye a védőhatás sorrendjében 1 2 Jó 1. Állandó gyep (kaszálással haszno­sítva) 2. Herefüves keverék 3. Lucerna 4. Vöröshere 5. Baltacím 6. Szarvaskerep Közepes 1. Bíborhere, repce 2. őszi takarmánykeverék 3. őszi árpa 4. őszi rozs 5. Tavaszi árpa, rozs 7. Gátalókapás burgonya Gyenge 1. Tavaszi takarmánykeverék 2. Borsó 3. Bükköny 4. Csalamádé 5. Szudáni fű 6. Szójabab 7. Bab 8. Burgonya Rossz 1. Takarmányrépa 2. Cukorrépa 3. Dohány 4. Kalarábé 5. Napraforgó 6. Kukorica A különböző védőhatású növényeket egymással váltakoztatva, tehát sávosan helyezzük el a lejtőn. Az egyszerű táblás sávok hosszanti oldalai lehe­tőség szerint párhuzamosak, azok esése a vízszin­testől nem tér el 4%-nál nagyobb mértékben, egy­irányú esési hosszuk pedig nem haladja meg a 200 m-t, a lejtőre keresztirányban. A táblák szélesség-hosszanti arány 1:5—1:10; a szélesség az előírt fedettség biztosítása esetén nem haladja meg az eróziótól mentes terepszakasz két­szeresét. A szélesség szélső mértéke 150 m. A táblák legkisebb kiterjedése 7—10 ha között mozog. A sávos művelés esetén azok vízszintes, vagy kö­zel vízszintes elhelyezési szabálya azonos a táblás sávokéval, de a sávok szélességi méretei csökken­nek. A hosszúság szélességi arány 1:5—1:20. A hosz- szanti oldalak a vízszintestől legfeljebb 4%-al tér­nek el, egyirányú esési hosszuk ne haladja meg a 100 m-t, a lejtőre keresztirányban. A sávszélesség a talaj eróziós ellenállásától füg­gően 40—80 m. A sávok száma mindig páros, egy­azon a lejtőn ugyanabban a vetésforgóban 4, 6, vagy 8 sáv helyezkedik el. A sávok hosszanti oldalai le­hetőleg párhuzamosak. Szigorított sávos művelés esetén a sávos művelés méreteit alkalmazzák, de az alkalmazott vetésfor­góban az évelő szálastakarmányok túlsúlyban van­nak. Ha sávosan művelt lejtőn sáncolás szükséges, ak­kor célszerű a sáncokat 0—12%-os lejtőkategória- tartományokban a sávok közepén átművelhetően létesíteni, — 12%-os lejtésen felül a sáncok a sáv­határok mentén vezetnek. A lejtők talaj művelését mindig a szintvonalakat megközelítően, indokolt esetben pontosan a szint­vonalak irányában végezzék. A 0—5%-os lejtőkategóriában általában elegendő a szintvonalas művelés. Az 5,1—12%-os lejtőkategóriában táblás sávo­kat képeznek ki. A 12,1—17%-os lejtőkategória területein sávos növénytermesztést folytatnak. A 17,1—25%-os lejtőkategória területein szigorí­tott sávos növénytermesztést alkalmaznak. Valamennyi lejtőkategória területén megállapít­ják, hogy az alkalmazandó kultúrák a talajjal együtt milyen eróziós ellenállást képviselnek. Ugyanakkor meghatározzák azt az évi átlagos talaj­lepusztulást, amely a talajvédelmi szabályokat kö­vető agronómiái védekezés ellenére is fennáll. Ha az a 15 to/ha/év mennyiségét meghaladja, alkal­mazni kell a megfelelő műszaki védelmet. A mű­szaki jellegű talajvédelem a szántóterületeken túl­nyomóan sáncolást és övárkok létesítését, a víz­levezetés (gyepes vízlevezetők és kövezett vízleve­zetők útján való) megoldást jelenti. A műszaki talajvédelem feladata az agronómiái védekezés teljessé tétele, az okszerűen hasznosított területeken a felszíni elfolyás megszakítása, a fö­lös vizek kártétel nélküli elvezetése. A szőlőkben: A lejtős területek szőlőtermesztését — különö­sen a történelmi borvidékeken — fenntartják. A nagyüzemi szőlőtermesztést kiterjesztik mindazokra a lejtős területekre, amelyeken a minőségi szőlő- és főleg a bortermelés gazdaságosan folytatható. E területeket úgy rendezik be, hogy az a talaj- védelem és a gazdaságos nagyüzemi termelési igé­nyeknek egyaránt megfelelő, népgazdaságilag fel­tétlenül gazdaságos legyen. Ennek érdekében a 12— 40%-os lejtésű területeket a szőlőtelepítés céljaira teraszozni szükséges. A szőlőterület talaját a telepítés előtt megfelelő állapotba kell hozni. 142

Next

/
Oldalképek
Tartalom