Délnyugat-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 2., 1965)
V. fejezet. Hegy- és dombvidéki területek vízrendezése
Principális és vízgyűjtőterülete Rádér község északkeleti részén legyezőszerűen összetorkolló utak árkaiban nagy sebességgel érkező víz a községbe vezető útvonal déli árkában súlyos erodálást okozott, a kimélyülés részben az utat, részben az útmenti házakat veszélyeztette. Csatlakozó vízgyűjtőterület 0,10 km2. A rombolás megakadályozására az 1951—52-es évben az útárkok vizét három terméskőből készült aknán buktatták át összesen 9 m szintkülönbséggel. Az aknák egyben vízlépcsők, tisztítóaknák és víznyelőként is működnek, az aknákat 5 ezrelékes esésű 0 1 m-es betoncső köti össze, illetve ezen torkollik ki újra a víz a térszintre, a csőrendszer kitorkollása alatt a vízmosás alsó szakaszának megkötésére még egy 4 m- es gát épült ugyancsak terméskőből. Zalaszentbalázs község belsőségének nyugati részén kialakult 8—9 m-es vízmosás, megkötésére 1943-ban 3 m magas gáttest és ehhez csatlakozó 9,60 m hosszú surrantó épült, a vízmosásfej azonban tovább fejlődött, s a surrantó még ugyanazon évben tönkrement. A végleges rendezés 1951-ben történt meg, a meglévő 3 m magas gáttestet 1 m- rel megemelték, s az oldaltámfalakat is megmagasították, majd a meglévő vízmosásfejhez csatlakozva 4 m mély akna készült, az aknából 10 m hosszú 0 1 m szelvényű cső vezeti a vizet a gátudvarhoz. 1951. évben a vízmosás által kivájt völgyben még egy db 2 m magas gát is készült a korábban épített gát megtámasztására. A gátak anyaga terméskő, az akna vasbetonból készült, 1951. óta további elfajulás nem mutatkozik. Újudvar, község északkeleti végén a faluba belépő Újudvari patakon laza pannon homok lösz talajban mintegy 5—6 m-es vízmosásfej alakult ki. A csatlakozó vízgyűjtő terület 1,80 km2. A kialakuló vízmosás a községben végig húzódó utat veszélyeztette, hordalék termelése pedig a Nagykanizsa— Sopron közötti vasútvonal és a makadám út közötti szakaszon rakódott le. A vízmosásfej megfogására 5,5 m-es vízmosáskötő gát készült 1957. évben terméskőből, ezzel egyidőben megkezdődött a patak alsó szakaszán 6 db kisebb gát építése. A fentiekben leírt kétirányú tevékenység következtében a patak legalsó szakaszán hordaléklerakódás alig mutatkozik. Î.3 A fejlesztés szükségessége 1.31 A KISVÍZFOLYÁSOK RENDEZÉSI FEJLESZTÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE Területünkön a kisvízfolyásoknak cca 20%-a van csak korszerűen rendezve és csak ezek a vízfolyások elégítik ki a szocialista mezőgazdaság igényeit és teszik lehetővé a biztonságos termelést. A fejlesztés során csökkentenünk kell a kiöntések gyakoriságát és el kell érnünk azt, hogy vízfolyásaink a 10%-os valószínűségű vizekre épüljenek ki. Egyúttal biztosítanunk kell a vízfolyások jókarbahelye- zésével a völgyfenék teljes lecsapolhatóságának lehetőségét. Területünk kiváló szarvasmarha tenyésztő vidék, ezért döntő fontosságú, hogy a völgyfe- néki rét területeink jó állapotban legyenek. Népgazdaságunk célkitűzései közé tartozik a hazai tej- és húsellátás növelése és az export húsféleségek előállításának fejlesztése. Ehhez az szükséges, hogy a meglévő rét és legelő területeinkről a lehető legjobb és legtöbb terményt nyerjünk. Érthető tehát, hogy a rét és legelő területek a lehető legjobb állapotba hozása és annak állandósítása elsőrendű helyi és egyúttal népgazdasági érdek is. A rendezés elmulasztása az elöntött területeken 20—80%-os terméskiesést okoz évenként. A medrek kereszt- szelvény kialakításánál az állékonyabb lapos (1:2— 1:3) rézsűket kell alkalmazni. A lapos rézsűknek az állékonyságon kívül az a nagy előnye is meg van, hogy jól lehet hasznosítani, mint kaszálót és köny- nyű a megmunkálása. A szabályos partélek a kialakítása fontos, mert ezáltal a későbbi munkálatok során a földmunka gépeknek egyenletes terep áll rendelkezésére, és ezáltal a határozott és egyértelmű partéi is kialakítható. A kikerült földanyagot dózerral el kell teregetni — a tervezett partéi magasságában — és mezőgazdasági művelésre alkalmassá tenni. A vízfolyások mentén külterületeken legalább 5—5 m széles területet nem szabad szántóföldi művelésbe venni. Ezt a területsávot füvesíteni kell és kaszálni, hogy e területerózióból hordalék ne kerülhessen a mederbe. Területünkön az esés csökkentése érdekében a vízfolyások felső szakaszát lépcsőzni kell. Komoly feladatot jelent a csúszásra hajlamos rézsűk biztosítása. Ezt fokozottabb mértékben kell megvalósítani, mert egy- egy rézsűbecsúszás hosszú szakaszon megszüntetheti a meder működését. A vízfolyások rendezésével egyidőben a vízgyűjtőterületen is el kell végezni a szükséges munkálatokat. A völgyfenéki területen a talajvízszintet lecsapoló árokhálózattal a mezőgazdasági követelményeknek megfelelő mélységben kell tartani. 1.32 A VÍZGYŰJTŐTERÜLETEK RENDEZÉSI FEJLESZTÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE A mezőgazdasági termelés biztonsága érdekében szükség van a vízfolyások rendezésén kívül a vízgyűjtőterületek teljes mértékű rendezésére is. A fejlesztés során meg kell szüntetni vagy minimálisra csökkenteni a vonaleróziót és a területeróziót. A nagyüzemi táblák kialakításával egyidőben a mezőgazdasági vonalnak rá kell térni az esésviszonyoknak megfelelően a sávos, a rétegvonalmenti és a terasz,írozott művelésre. Szükség esetén művelési ág változtatást is eszközölni kell (gyepesítés, erdősítés). E munkálatok elmaradása vízügyi szempontból a vízfolyásoknak gyors eliszaposodását, mező- gazdasági vonalon pedig a termőtalaj lepusztulását eredményezi. A termőtalaj lepusztulása kettős terméskiesést jelent, egyrészt ahonnan lehordja, másrészt ahová hordja. Kormányunk célkitűzései közé tartozik az élet- színvonal állandó emelése. Ezt viszont csak úgy lehet elérni, ha állandóan többet termel a mező- gazdaság is ugyanazon a területen. 138
