Délnyugat-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 2., 1965)

A Területi Vízgazdálkodási Keretterv készítése

3. ÚTMUTATÁS A TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁSI KERETTERV FELHASZNÁLÁSÁHOZ A Területi Vízgazdálkodási Keretterv általános szerkezeti felépítésével már foglalkozott a jelen is­mertetés 2.3 pontja, a felhasználhatóság feltételei­vel pedig a 2.5 pont. A Területi Vízgazdálkodási Keretterv két kötetből és térképgyűjteményből áll: A Keretterv gerincét az I. kötet (szöveges rész) mellékletét képező összefoglaló táblázatok (II. kötet) alkotják. Ezek magyarázatára szolgál a szöveg a kiegészítő szövegközi ábrákkal és táb­lázatokkal együtt. A TVK térképgyűjteménye is szemlél­teti a táblázatok anyagát, éspedig az 1:500 000 méretarányú térképek országos szinten bemu­tatják a természeti adottságokat, a vízgazdál­kodás 1960. XII. 31—i állapotát, továbbá az 1960. évi és 1980. évi állapotot tükröző víz­mérlegeket, míg az 1:100 000 méretarányú tér­képlapokon a bamaszínű jelek az 1960. évi XII. 31—i állapotot, a vörös színnel nyomta­tott jelek az 1980. évig előirányzott fejlesztést, a narancs színnel nyomtatott jelek pedig az 1980. évi távlaton túli fejlesztést tüntetik fel. Ehhez az általános szerkezeti felépítéshez a kö­vetkező kiegészítő megjegyzéseket fűzzük: A Területi Vízgazdálkodási Keretterv I. és II. fe­jezetei lényegében a vízgazdálkodás és a természeti adottságok, illetve a vízkészlet 1960. XII. 31—i állapotát rögzítik. A XVI. fejezet a nemzetközi kapcsolatokat, a XVIII. fejezet pedig a vízgazdál­kodással kapcsolatos egyéb teendőket tárgyalja, míg a XIX. fejezet összefoglalja a Kerettervben foglalt fejlesztési elgondolásokat és kölcsönhatáso­kat. A többi 14 fejezet a Magyar Forradalmi Mun­kás-Paraszt Kormány 2001/1961. sz. határozatában foglaltak figyelembevételével általában három idő­szakra rögzíti a szóban forgó ágazat, vagy téma helyzetét: az 1960. XII. 31-vel lezárt múlt állapotra, az első fej'lesztési időszakra (1961—80) és az 1980, év utáni távlatra. A Területi Vízgazdálkodási Kerettervben tár­gyalt kiinduló állapot az irányelvek szerint az 1960. XII. 31-én fennállott helyzet. A kidolgozás során eltelt idő alatt fejlődést olymódon igyekez­tünk figyelembevenni, hogy az 1962. és részben az 1963. évig előállott változásokat az 1961—80. évi időszak fejlesztésének elején külön felsoroltuk. Az azóta bekövetkezett változásokat azonban termé­szetesen már nem lehetett figyelembe venni, ez a feladat a Keretterv továbbfejlesztőire és részben használóira maradt. Azoknál az ágazatoknál, amelyekre 1980. éven túli fejlesztés nem volt megadható, a Keretterv ki­dolgozása csupán két időszakra (i960. XII. 31—i ál­lapot, illetve 1961—1980. évi fejlesztés) terjed ki (V. „Hegy- és dombvidékd területek vízrendezése” c. fejezetből a vízgyűjtőterületek rendezése, VIII. „Ivó- és ipari vízellátás” c. és IX. „Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme” c. fejezetek). A XIII. „Ásványvizek, gyógyvizek és hévizek hasznosítása” c. fejezetben a fejlesztés csupán a je­lenleg rendelkezésre álló vízkészletek alapján ke­rült kidolgozásra. Nem vettük tehát figyelembe a reménybeli feltárásokat, csak azokat az ásványvíz-, gyógyvíz- és hévíz-előfordulásokat, amelyeket az 1963. évig már használatba vettek, tehát kiépítés alatt voltak, vagy megkezdték a kiépítésüket. 1980. éven túli távlatban a Keretterv fejlesztése csak a befejező munkálatokat foglalja magában. A XIV. „Vízparti üdülés, fürdés, vízisportok és természetvédelem” c. fejezet beruházásai túlnyomó részükben nem vízgazdálkodási jellegűek. A víz- gazdálkodás vonalán a fejlesztés csak járulékos költség-kiegészítést tartalmaz. A szerkezeti felépítés ismertetésénél már emlí­tettük, hogy az I. kötet szövegközi ábrákat, szöveg- közti táblázatokat és a szöveg végéhez csatolt kü­lönálló adatokat tartalmaz, melyeket mellékletek­nek nevezünk. Az ábrák közül a fekete nyomásúakat a szöveg megfelelő helyére tördelték, míg a színes nyomású ábrákat fejezetenként összefogva fűzték be. A szövegközi táblázatok vagy a mellékletek rész­adatait avagy felépítését magyarázzák, vagy a mel­lékletek főszámainak további összestíéseit adják meg, és ilymódon tulajdonképpen a mellékletek kiegészítésére szolgáltak. A II. kötet táblázatait nagy terjedelmük miatt részekre tördelve nyomtatták. Ennek során a foly­tatásokat olyan sorrendben közöljük, hogy először vízszintes sávokra bontottuk a nagy mellékleteket és azokat balról jobbra haladva a fejrovatok szá­ma szerint, majd a függőleges sorszám szerint a második sáv mellékletrészeit ugyancsak jobbra ha­ladva folytatólagosan az alábbi vázlat szerint he­lyeztük el: 1. melléklet 1. melléklet 1. folytatás 1. melléklet 2. folytatás 1. melléklet 3. folytatás 1. melléklet 4. folytatás 1. melléklet 5. folytatás Az egyes vízszintes sávok szélei függőleges, záró léniával vannak megkülönböztetve. A mellékletek szintén az 1960. évi állapotnak, az 1980. évig terjedő fejlesztésnek és a távlati fejlesz­tésnek megfelelő bontásban tartalmazzák az ada­tokat. A fejezet, illetve témakör jellegének függ­vényében a mellékletek adatainak csoportosításá­ban két változat fordul elő. Az első változatban megadják a mellékletek az 1960. évi állapotot, az 1960. évhez képest előirány­zott teljes fejlesztést, majd a fejlesztés bontását 1961—1980-ig és az 1980. éven túli távlatra. Ilyen módon kerültek feldolgozásra a III. fejezet „Folyók és tavak szabályozása” című része, az V. „Hegy­16

Next

/
Oldalképek
Tartalom