Délnyugat-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 2., 1965)
V. fejezet. Hegy- és dombvidéki területek vízrendezése
A rendezett szakaszon a meder a 10%-os valószínűségű vizet vezeti. A magas deponia elterítése és a felső szakasz korszerű rendezése szükséges. Falu patak (105) A medertisztogatás 1952 évben történt kézi erővel az alsó 0—4 -f- 240 sz. szelv. közötti szakaszon. A völgy és Lentikápolna belsőség vizének levezetése céljából. A kiépitett mederméret 6,0 m3/s vízemésztésű, ami a 10%-os valószínűségű víznek felel meg. A 0—4 -f- 200 közötti szakasz rendezett, a fenékesés most átlagosan l,4%o így a magassági vonalvezetés a kiépített alsó szakaszon megfelelő, ugyanígy a vízszintes is. A depóniák elteregetése is szükséges. Mulonya patak (109) A 0—1 + 500 sz. közötti szakaszt 1956-ban tisztogatták, mintegy 5000 m3 földmozgatással a kiöntések csökkentése érdekében. Szükséges volt a rendezés a völgyfenék víztelenítése érdekében is. A patak rendezett szakaszán az emésztés 3 m3/s. A rendezett szakasz a völgy vízlevezetését jól szolgálja, szükséges lenne a meder felső szakaszának rendezése is. A rendezetlen szakaszon minden esőzésnél a völgy rétjeire kiárad a patak vize és a rétet súlyoson károsítja és csak savanyú szénát terem. A kikerült földanyag a rendezett szakaszon sincs elterítve. Cserta patak (110) A patakon az első nagyobb szabású mederrendezés az 1901-ben készített terv alapján az 1919—23 évek között kezdődött meg a Kerka völgy és mellékvízfolyásai rendezésére alakult társulati érdekeltség révén. Némi szünetelés után a kivitelezés 1926—1930 végezték be majd még kisebb fenntartási munkákat 1938—40-es években. Ettől kezdődően 1956-ig semmiféle rendezési ill. fenntartási munka nem folyt, ezért a meder benőtt, feneke jelentősen feliszapolódott. 1957—59-es években a Nyugatdunántúli Vízügyi Igazgatóság elvégezte a 15,0—22,8 km szelvények közötti szakasz karbantartási ill. átmeneti rendezési munkáját, főleg a völgyfenéki lecsapoló csatornahálózat befogadójának biztosítása céljából. Ez a kiviteli munka kizárólag az elhanyagolt meder átmeneti rendezését kívánta megoldani. Az elvégzett munka eredményes volt, s a völgyfenék talaj- vízszint-alakulását néhány év alatt is jelentősen befolyásolja. A Cserta patak korszerű rendezése a nagyterületű völgyfenéki érdekeltség miatt feltétlenül fontos és sürgősen végrehajtandó feladat. A meder vízvezető képessége jelenleg a torkolatnál cca. 15 m3 sec, az átlagos mederméret azonban nem éri el a 10 m3, sec vízvezető képességet, ezért évenként kiönt. A völgy fenéken jelenleg kizárólag rét és legelő gazdálkodás folyik. A magas talajvízállás miatt azonban a 15,0—22,8 km szelvények közötti szakasz kivételével csak savanyú szénát terem. A patak helyszínrajzi vonalvezetése továbbiakban is megfelelőnek látszik, az új hosszszelvény kialakításánál a régi vízimalmokat figyelmen kívül kell hagyni, ki kell iktatni. Külön meg kell említeni a jelenlegi helyzet ismertetésénél azt a körülményt, hogy a Nagylen- gyeli patak és a Gellénházi patak vízgyűjtőjéből érkező fúrási iszap és kőolaj szennyeződés a jelenkori rendezetlen állapotban a rét, ill. legelő területekre jut és a szénát takarmányozásra alkalmatlanná teszi. Kislengyeli patak (111) Mederrendezést illetve tisztogatást a Nyugatdunántúli Vízügyi Igazgatóság végezte el az 1955— 57-es évben. Ezen időszakban a patak rendezése a 0—8,0 km közötti szakaszon történt meg. A rendezés illetve a tisztogatás célja a gyakori elöntések megszüntetése, részben pedig a völgyfenéki lecsapoló csatornák befogadójának biztosítása volt. A tisztogatás ill. rendezés során a meder kiépítése cca. 2 éves gyakoriságú árvizekre történt meg, a jelenlegi átlagos mederméret mintegy 3,0— 3,5 m. A patak rendezése óta a korábbi károk nagyrészt megszűntek. A kivitelezés során a depóniák nem kerültek elterítésre. A patak jelenlegi vízszintes és magassági vonalvezetése fejlesztése szempontjából is megfelelőnek mutatkozik, mederlépcsőzés nem szükséges, a torkolati szakaszon azonban a befogadó Cserta patak rendezetlensége miatt jelenleg már jelentős feliszapolódás jelentkezett. Nagylengyelt patak (112) A patakon cca. 25 évvel ezelőtt folyt tervszerű vízrendezés, a kiépített meder azonban azóta majdnem teljesen tönkrement és helyenként csak nyomokban található. A patak mentén elterülő völgyfenék helyzetét még tovább súlyosbította az a körülmény, hogy a Nagylengyel környéki kőolaj fúrásokból származó fúrási iszap és kőolaj szennyeződés megfelelő meder hiányában a völgyfenéken kiterült. A patak rendezése 1959-ben kezdődött meg, s 1960 decemberéig elkészült 3,8 km, további szakasz kivitelezése pedig folymatban van. A Nagylengyeli patak kiépítése a torkolattól a Gellénházi patak torkolatáig 9,1 m3/s vízhozamra, a Gellénházi patak betorkollásától felfelé pedig 3,55 m3/s vízhozamra történik meg. Ezen kiépítés kb. 10%-os gyakoriságú árvizek levezetését biztosítja. A mederrendezési munkák célja elsődlegesen a völgyfenék elöntésének megszüntetése, részben pedig a völgyfenéki lecsapoló csatornák befogadójának biztosítása. A kivitelezett mederszakaszon a mederrendezés eredménye már mutatkozik. A tervezett medervonalazás vízszintes és magassági vonatkozásban egyaránt kielégítő. Gellénházi patak (113) A patakon kb. 25 évvel ezelőtt folyt tervszerű vízrendezési ill. tisztogatási munka, kiépített meder azonban azóta teljesen tönkrement és nagyrészt 132
