Délnyugat-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 2., 1965)
IV. fejezet. Síkvidéki területek vízrendezése
san adja le a beszivárgott vizet. A gyors belvízlevezetés érdekében igen sűrű — 200 m-es — belvízcsatornahálózat kiépítése szükséges, amely a talajvízszint szabályozás igényeit is kielégíti. A csatornahálózaton létesítendő vízvisszatartó és vízszint- tartó műtárgyak is kettős célt szolgálnak; a belvízhasznosítást és a talajvízszint szabályozását. A többcélú művek költségeinek szétválasztása nehéz és nem indokolt. A talajvízszint szabályozások kimutatásában ezért csak a területi adatok szerepelnek, a költségek teljes egészében a belvízgazdálkodási táblázatba kerültek. A talajvízszint szabályozása érdekében az öblö- zetek sűrű csatornahálózatán megfelelő számú és elosztású vízszinttartó zsilip is épül, a talajvízszint optimális szinten tartása érdekében. A kisebb öb- lözeteknél a talajvízszint szabályozás a felesleges vizek elvezetéséből, esetleg egy részüknek visszatartásából áll, de száraz időszakban a párolgási veszteséget pótolni nem lehet. A felesleges vizek elvesztését gyakran csak szivattyús átemeléssel lehet A talajvízszint szabályozásnak egy magasabb értékű változata épül ki a 8. számú sávoly—zimányi öblözetben. Itt megvalósítható a mezőgazdaság legmagasabb igénye is: a talajvízszint optimális szinten való állandósítása. A felesleges talajvíz elvezetésén kívül ugyanis a szükséges vízpótlás is biztosítható, részint gravitációsan a külvizekből, részint szivattyús vízkivétellel a befogadó Zalából, illetve ezen keresztül a Balatonból. Nem teljes értékűen, de nagyon hasznosan és gazdaságosan lehet a vízpótlást a 6. sz. vörsd öblözetben a külvizekből megoldani. A 9. sz. sanyari és 10. sz. zalakarosi öblözetben hordozható szivattyúk beállításával lehet vízpótlást biztosítani kedvező esetben. A talajvízszint szabályozás előfeltétele az öblö- zetek belterjes mezőgazdasági hasznosításának. Különösen magas és állandó termések várhatók azokban az öblözetekben, ahol a vízpótlással függetleníteni lehet a talajvízszintet az időjárástól. 2.24 A BELVÍZRENDSZEREKBEN, kisvízfolyások vízgyűjtőterületén ÉS AZ ÖNTÖZŐRENDSZEREKBEN TERVEZETT TALAJVÍZSZINT SZABÁLYOZÁSOK ÖSSZEFOGLALÁSA A kisvízfolyások vízgyűjtő területén a talajvízszint szabályozás igénye a völgyfenéken és a kötött talajú domboldalakon egyaránt jelentkezik és a talaj donságoktól és talajviszonyoktól függően elszórtan oszlik meg a területen. A völgyfenéki nyílt árkos talajfelszínt szabályozással szemben a domboldalakon alagcsövezéssel és nagyobbrészt vakonddrénezéssel kell megoldani a talajvízszint süllyesztését. A vízpótlás itt nem oldható meg, csak a víz visszatartása a völgyfenéki területeken. A talajvízszint szabályozását mélylazítással lehet megoldani vagy elősegíteni az erre alkalmas területeken, amely a területi erózió csökkentését is eredményeA Kis-Balaton belvízrendszerben a talajvízszint szabályozása a teljes mélyártéren szükséges. Az öblözetekben a belvízcsatornahálózat teljesíti ezt a feladatot. A vízpótlás megoldására is lehetőség van egyes öblözeteknél, itt a mezőgazdaság a csapadéktól függetlenül maximális biztonsággal termelhet. A talaj vízszintszabályozás beruházási költségei magasak, de talajjavító és termésnövelő hatása miatt a fejlődő és egyre belterjesebb mezőgazdaságunk igényeinek kielégítésére gazdaságosan, alkalmazható. 2.25 HATÉKONYSÁGI SZÁMÍTÁS Az öblözetek vízrendezése érdekében előirányzott beruházások hatékonyságát a jövedelmezőségi mutató és a fajlagos beruházási költség fejezi ki. T—K* A jövedelmezőségi mutató j = -------I A fajlagos beruházási költség i = —íF ahol:T a belvízrendezés teljes többlethozama (az elhárított kár Ft/év) K* az évenkénti összes üzembentartási költség és értékcsökkenési leírás (Ft/év) I az összes beruházási költség (Ft) F az öblözet területe (ha) Az egyes öblözetekre kiszámított mutatókat a 122. oldalon feltüntetett táblázat tartalmazza. A T értéke többéves kísérletek adatainak alapján lett megállapítva. A rendezetlen öblözetek alacsony mezőgazdasági értéke és a várható átlagon felüli terméseredmények miatt értéke magas, és a tervezett művelési ághoz, valamint a vízrendezés kiépítési fokához igazodik. Azokban az öblözetekben, ahol a vízpótlás csak időszakosan vagy egyáltalán nem oldható meg, a T várható értéke 1200 Ft/ha, a vízpótlási lehetőséget is biztosító sávolyi—zimányi öblözetben 5 000 Ft/ha évenként. K-t az évi üzemköltséget a beruházási költség 3%-ának becsültük. 10 a TVK 121
