Délnyugat-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 2., 1965)

IV. fejezet. Síkvidéki területek vízrendezése

Az övcsatorna a Pörös-árok vasúti keresztezésétől indulva a Balatonszentgyörgy—keszthelyi vasút­vonal mentén halad a Zaláig, mindkét partján visz- szatöltésezve. A Pörös-árok alsó szakaszára, mint az öblözet belvíz-főcsatornájára épül ki az átlag 200 m távolságú sűrű belvízcsatornahálózat, a vízszint tartása érdekében szükséges műtárgyakkal és a fő­csatorna torkolatánál szivattyúállással. A 830 ha nagyságú belvízártér Zala menti mélyenfekvő része a Balatoni Nádgazdaság Vállalat kezelésében van és távlatilag is nádasként lesz hasznosítva. Az öb­lözet fennmaradó részén nagyobbrészt a jövőben is rét-legelő gazdálkodás várható. A megfelelő idő­szakban érkező külvizek vízpótlásra az öblözetben használhatók fel a Zalából, illetve a Balatonból tör­ténő szivattyús vízpótlás nem látszik gazdaságos­nak. A földmunkáknak csak kisebb része végezhető géppel. Az öblözet kiépítése gazdaságosnak mutat­kozik annak ellenére, hogy az időszakos vízpótlási lehetőség miatt az optimális talajvízszint tartása bizonytalan és ez a termelési eredményekre kedve­zőtlen hatású. A 6/b sz. Diás-szigeti öblözet újonnan alakul ki a vízrendszer megváltoztatása miatt. A Zala mentén húzódó öblözet a természetvédelmi rezervátumot foglalja magába, itt a jelenlegi állapot fenntartása a cél, éppen ezért az öblözetben fejlesztés nincs. A 355 ha területű öblözet állandó vízborítást igényel, ami általában biztosítható a meglévő zsilipekkel a Zalából. A rezervátum egyes részein folytatott nád­termelés csekély vízszintszabályozást kíván meg, ez többé-kevésbé biztosítható. A 6/c sz. sávolyi—zimányi-öblözet két öblözet egyesítése után alakul ki 6240 ha területtel, amely­ből 4200 ha a vízrendezésre szoruló mélyártér. A külvízgyűjtő 1040 ha, melyet gazdaságosan már nem lehet övcsatornával leválasztani. A nagyrészt tőzegtalajú öblözet magasfokú vízrendezés után kiválóan alkalmas belterjes mezőgazdasági műve­lésre. A külvizek levezetését az újonan létesítendő övcsatorna biztosítja, mely a zala—somogyi hatá­rok felső szakaszán válik ki a régi mederből és az öblözet keleti peremén halad új nyomon, majd a Cölömpös-csatorna és a Marótvölgyi-csatorna régi medrében és a Zalába torkollik. A zala—somogyi határok régi medre az öblözet belvízfőcsatornája lesz a Zimányi árokkal és a Cölömpös-csatornával együtt. Ezek a főcsatornák az öblözet északi részén újonnan létesülő keresztcsatornába torkollnak, mely a Marótvölgyi-csatornába vezeti a belvizet zsilipen, illetve egy 6,5 m3/sec. teljesítményű szi­vattyútelepen keresztül. Az északi—déli irányú fő­csatornahálózatra támaszkodva épülnek ki 200 in­ként a belvízcsatornák. Az öblözetet északon a víz­záró altalajra alapozandó, úgynevezett vízzáró töl­tés zárja le, megakadályozva a tőzeges talajban szi­várgó vizek bejutását az öblözetbe, egyben elvá­lasztja a mezőgazdaságilag művelhető területet a természetvédelmi rezervátumtól. A tőzegtalajon a mezőgazdasági termelés érdeké­ben közel állandó előírt talajvízszintet kell bizto­sítani, vagyis gondoskodni kell vízpótlásról is, amely a belvízcsatornahálózat segítségével történik a ta­lajba való beduzzasztással. Az ehhez szükséges víz- mennyiséget részben az övcsatornából lehet ki­venni, mintegy 2 m3/sec. vízmennyiséget pedig a Zalából, illetve a Zalán keresztül a Balatonból szi­vattyútelepen keresztül kell kivenni. A magasve­zetésű öntözőcsatorna az öblözet nyugati peremén létesül. A vízpótlás érdekében szükséges főművek vízhasznosítási érdekűek, költségük a belvízgazdál­kodásnál nem szerepel. A beruházási költség magas, ennek következté­ben a fajlagos beruházási költség is magasra adó­dik. A nagykiterjedésű öblözet mezőgazdasági hasz­nosítása azonban csak az összes vízrendezési művek megépítésével lehetséges és a várható magas ter­méseredmények miatt a kiépítés gazdaságos. A 6/d. számú sanyari belvízöblözet teljes terüle­te 1248 ha, melyből a mélyártér 788 ha kiterjedésű. Az öblözet talaja tőzeg, amelyből helyenként ala­csony homokdombok emelkednek ki. Meglévő bel- vízfőcsatornája a bővítendő Sanyari-árok, melynek felső szakasza övcsatornaszerűen a mélyártér pe­remén halad. Torkolatánál a zsilip és a szivattyú- állás átépítendő. A Sanyari-csatornának támasz­kodva épül ki a sűrű belvízcsatorna hálózat, amely a belvízlevezetésen kívül a talajvízszint szabályo­zását is szolgálja. A vízpótlás gazdaságosan nem oldható meg külső forrásból, alkalomszerűen és kedvező esetben a kiskomári-csatornából hordoz­ható szivattyúval lehet vízpótlást biztosítani. A víz­rendezés eredményeképpen az öblözetben a belter­jes szántóföldi művelés és a magas értékű rét-le­gelőgazdálkodás egyaránt kialaikítható lesz. A 6/e számú zalakarosi-öblözet területe 768 ha. Az öblözethez csatlakozó 912 ha nagyságú kül víz­gyűjtőt a Garabonci malom-árokba torkolló újon­nan létesítendő övcsatornával kell leválasztani, ez­által a belvízcsatornával párhuzamosan új belvíz­főcsatorna létesítendő torkolati zsilippel és szivaty- tyúállással, melyen hordozható szivattyú üzemel szükség esetén. A belvízcsatorna hálózat az új fő­csatornára támaszkodik és egyben a talajvízszint­szabályozást is kiszolgálja. Vízpótlás csak igen ked­vező esetben lehetséges a kiskomári csatornából hordozható szivattyúval, ez is csak az öblözet egy részén. Az öblözetet északon és délen határoló kül- vízcsatornák is fejlesztésre szorulnak, a 2%-os gya­koriságú árvíz levezetésére építendők ki. A 6/f számú Garabonci-öblözet 532 ha kiterjedés sű ak öblözethez csatlakozó külvízártérrel együtt, a mélyártér 214 ha nagyságú. A belvízcsatornaháló­zat főleg bővítésre szorul, új csatornát alig lehet létesíteni. A főcsatorna torkolatánál új zsilip és szi­vattyúállás épül. A belvízcsatornák a talajvízszint szabályozás igényeit is kielégítik, de vízpótlás nél­kül. A határoló külvízcsatornák a 2% gyakoriságú árvízre építendők ki. A 6/g számú radai-öblözet 1013 ha területből 712 ha a mélyártér. A kiskomári-csatornával párhuza­mosan új főcsatorna építendő ki, torkolatánál zsi­lippel és szivattyúállással. A talajvízszabályozást is biztosító belvízcsatornahálózat átlag 200 m-es csa­tornatávolsággal épül ki. A vízpótlást nem lehet gazdaságosan megoldani. Az öblözetet határoló kül­vízcsatornák a 2%-os gyakoriságú árvízre építen­dők ki. A 6/h számú zalaszabari-öblözet teljes kiterjedése 2042 ha, amelyből a mélyártér 1228 ha nagyságú. 119

Next

/
Oldalképek
Tartalom