Délnyugat-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 2., 1965)
IV. fejezet. Síkvidéki területek vízrendezése
Az övcsatorna a Pörös-árok vasúti keresztezésétől indulva a Balatonszentgyörgy—keszthelyi vasútvonal mentén halad a Zaláig, mindkét partján visz- szatöltésezve. A Pörös-árok alsó szakaszára, mint az öblözet belvíz-főcsatornájára épül ki az átlag 200 m távolságú sűrű belvízcsatornahálózat, a vízszint tartása érdekében szükséges műtárgyakkal és a főcsatorna torkolatánál szivattyúállással. A 830 ha nagyságú belvízártér Zala menti mélyenfekvő része a Balatoni Nádgazdaság Vállalat kezelésében van és távlatilag is nádasként lesz hasznosítva. Az öblözet fennmaradó részén nagyobbrészt a jövőben is rét-legelő gazdálkodás várható. A megfelelő időszakban érkező külvizek vízpótlásra az öblözetben használhatók fel a Zalából, illetve a Balatonból történő szivattyús vízpótlás nem látszik gazdaságosnak. A földmunkáknak csak kisebb része végezhető géppel. Az öblözet kiépítése gazdaságosnak mutatkozik annak ellenére, hogy az időszakos vízpótlási lehetőség miatt az optimális talajvízszint tartása bizonytalan és ez a termelési eredményekre kedvezőtlen hatású. A 6/b sz. Diás-szigeti öblözet újonnan alakul ki a vízrendszer megváltoztatása miatt. A Zala mentén húzódó öblözet a természetvédelmi rezervátumot foglalja magába, itt a jelenlegi állapot fenntartása a cél, éppen ezért az öblözetben fejlesztés nincs. A 355 ha területű öblözet állandó vízborítást igényel, ami általában biztosítható a meglévő zsilipekkel a Zalából. A rezervátum egyes részein folytatott nádtermelés csekély vízszintszabályozást kíván meg, ez többé-kevésbé biztosítható. A 6/c sz. sávolyi—zimányi-öblözet két öblözet egyesítése után alakul ki 6240 ha területtel, amelyből 4200 ha a vízrendezésre szoruló mélyártér. A külvízgyűjtő 1040 ha, melyet gazdaságosan már nem lehet övcsatornával leválasztani. A nagyrészt tőzegtalajú öblözet magasfokú vízrendezés után kiválóan alkalmas belterjes mezőgazdasági művelésre. A külvizek levezetését az újonan létesítendő övcsatorna biztosítja, mely a zala—somogyi határok felső szakaszán válik ki a régi mederből és az öblözet keleti peremén halad új nyomon, majd a Cölömpös-csatorna és a Marótvölgyi-csatorna régi medrében és a Zalába torkollik. A zala—somogyi határok régi medre az öblözet belvízfőcsatornája lesz a Zimányi árokkal és a Cölömpös-csatornával együtt. Ezek a főcsatornák az öblözet északi részén újonnan létesülő keresztcsatornába torkollnak, mely a Marótvölgyi-csatornába vezeti a belvizet zsilipen, illetve egy 6,5 m3/sec. teljesítményű szivattyútelepen keresztül. Az északi—déli irányú főcsatornahálózatra támaszkodva épülnek ki 200 inként a belvízcsatornák. Az öblözetet északon a vízzáró altalajra alapozandó, úgynevezett vízzáró töltés zárja le, megakadályozva a tőzeges talajban szivárgó vizek bejutását az öblözetbe, egyben elválasztja a mezőgazdaságilag művelhető területet a természetvédelmi rezervátumtól. A tőzegtalajon a mezőgazdasági termelés érdekében közel állandó előírt talajvízszintet kell biztosítani, vagyis gondoskodni kell vízpótlásról is, amely a belvízcsatornahálózat segítségével történik a talajba való beduzzasztással. Az ehhez szükséges víz- mennyiséget részben az övcsatornából lehet kivenni, mintegy 2 m3/sec. vízmennyiséget pedig a Zalából, illetve a Zalán keresztül a Balatonból szivattyútelepen keresztül kell kivenni. A magasvezetésű öntözőcsatorna az öblözet nyugati peremén létesül. A vízpótlás érdekében szükséges főművek vízhasznosítási érdekűek, költségük a belvízgazdálkodásnál nem szerepel. A beruházási költség magas, ennek következtében a fajlagos beruházási költség is magasra adódik. A nagykiterjedésű öblözet mezőgazdasági hasznosítása azonban csak az összes vízrendezési művek megépítésével lehetséges és a várható magas terméseredmények miatt a kiépítés gazdaságos. A 6/d. számú sanyari belvízöblözet teljes területe 1248 ha, melyből a mélyártér 788 ha kiterjedésű. Az öblözet talaja tőzeg, amelyből helyenként alacsony homokdombok emelkednek ki. Meglévő bel- vízfőcsatornája a bővítendő Sanyari-árok, melynek felső szakasza övcsatornaszerűen a mélyártér peremén halad. Torkolatánál a zsilip és a szivattyú- állás átépítendő. A Sanyari-csatornának támaszkodva épül ki a sűrű belvízcsatorna hálózat, amely a belvízlevezetésen kívül a talajvízszint szabályozását is szolgálja. A vízpótlás gazdaságosan nem oldható meg külső forrásból, alkalomszerűen és kedvező esetben a kiskomári-csatornából hordozható szivattyúval lehet vízpótlást biztosítani. A vízrendezés eredményeképpen az öblözetben a belterjes szántóföldi művelés és a magas értékű rét-legelőgazdálkodás egyaránt kialaikítható lesz. A 6/e számú zalakarosi-öblözet területe 768 ha. Az öblözethez csatlakozó 912 ha nagyságú kül vízgyűjtőt a Garabonci malom-árokba torkolló újonnan létesítendő övcsatornával kell leválasztani, ezáltal a belvízcsatornával párhuzamosan új belvízfőcsatorna létesítendő torkolati zsilippel és szivaty- tyúállással, melyen hordozható szivattyú üzemel szükség esetén. A belvízcsatorna hálózat az új főcsatornára támaszkodik és egyben a talajvízszintszabályozást is kiszolgálja. Vízpótlás csak igen kedvező esetben lehetséges a kiskomári csatornából hordozható szivattyúval, ez is csak az öblözet egy részén. Az öblözetet északon és délen határoló kül- vízcsatornák is fejlesztésre szorulnak, a 2%-os gyakoriságú árvíz levezetésére építendők ki. A 6/f számú Garabonci-öblözet 532 ha kiterjedés sű ak öblözethez csatlakozó külvízártérrel együtt, a mélyártér 214 ha nagyságú. A belvízcsatornahálózat főleg bővítésre szorul, új csatornát alig lehet létesíteni. A főcsatorna torkolatánál új zsilip és szivattyúállás épül. A belvízcsatornák a talajvízszint szabályozás igényeit is kielégítik, de vízpótlás nélkül. A határoló külvízcsatornák a 2% gyakoriságú árvízre építendők ki. A 6/g számú radai-öblözet 1013 ha területből 712 ha a mélyártér. A kiskomári-csatornával párhuzamosan új főcsatorna építendő ki, torkolatánál zsilippel és szivattyúállással. A talajvízszabályozást is biztosító belvízcsatornahálózat átlag 200 m-es csatornatávolsággal épül ki. A vízpótlást nem lehet gazdaságosan megoldani. Az öblözetet határoló külvízcsatornák a 2%-os gyakoriságú árvízre építendők ki. A 6/h számú zalaszabari-öblözet teljes kiterjedése 2042 ha, amelyből a mélyártér 1228 ha nagyságú. 119
