Délnyugat-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 2., 1965)
IV. fejezet. Síkvidéki területek vízrendezése
zetekben a talajvízszint magas, gyakran a terep fölé emelkedik. A belvízrendezés tehát egyben valamennyi öblö- zetben talajvízszint szabályozást is jelentett, a művek közös célt szolgálnak. A talajvízszint szabályozás hatása azonban nem kielégítő, mivel a tőzeges talajnak megfelelő sűrűségű mellékcsatorna hálózat nem épült ki. Alagcsövezés az öblözetekben nincs. 1.3 A fejlesztés szükségessége 1.31 A BELVIZGAZDALKODAS FEJLESZTÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE 1.311 A belvizes területek rendezési fejlesztésének szükségessége A belvízrendezés mai állapotában az öblözetekben a rét-legelőgazdálkodás a súlyponti művelési ág. A környék nagymúltú állattenyésztésének ez a terület az alapja, bár jóminőségű termés csak a belvízártér mintegy 40%-án van, máshol csak alomnak használható a növényzet, sőt teljesen használhatatlan területek is vannak. Az állattenyésztés fejlesztését előirányozó népgazdasági célkitűzés következtében megnőtt az igény az öblözetek intenzívebb mezőgazdasági hasznosítása, elsősorban a szántóföldi takarmány termesztés iránt, ez az igény pedig csak a belvízrendezés fejlesztésével érhető el. 1.313 A belvízhasznosítás fejlesztésének szükségessége A belvízgazdálkodás hatékonyságának növelése és gazdaságosabbá tétele érdekében a belvízhasznosítás fejlesztésére is szükség van. A belvízhasznosításnak az öblözetekben múltja nincs, a fejlesztés tehát a belvízhasznosítás műveinek kiépítését jelenti. Erre elsősorban az öblözetekhez csatlakozó tekintélyes nagyságú külvízgyűjtő területeken van szükség. 1.32 A BELVÍZVÉDEKEZÉS FEJLESZTÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE A belvízgazdálkodás fejlesztése szükségszerűen maga után vonja a belvízvédekezés fejlesztését is. Az értékesebb, de egyszersmind igényesebb művelési ág fokozott védekezést igényel, melyet a jelenlegi belvízvédekezési szervezet nem tud kielégíteni. Függetleníteni kell a csatornaőri és gátőri feladatokat és növelni kell a csatornaőrjárások számát. Minden csatornaőr járásban őrházat és raktárt kell építeni, a telefonhálózatot pedig a gyors hírközlés érdekében ki kell építeni. 1.33 A T AL A J Ví ZSZINTSZ ABÁL Y OZÁS FEJLESZTÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE Az öblözetek túlnyomó részben a talaj 1—3 mélységig tőzeg, vagy tőzeges, melynek mezőgazdasági hasznosításához a talajvízszintszabályozás elengedhetetlen. A belvízrendezés művei itt egyben a talajvízszintszabályozás lehetőségét is biztosítják. Az öblözetek mezőgazdasági hasznosításához a talajvízszintet állandóan 50—60 cm talajszint alatti mélységben kell tartani, ez pedig csak a belvízrendezés és talajvízszintszabályozás összehangolt kiépítése és üzemelése útján lehetséges. 2. A BELVIZGAZDALKODAS, BELVÍZVÉDEKEZÉS FEJLESZTÉSE 2.1 A tervezés alapjai 2.11 A TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK, ADATGYŰJTÉSEK, FELTÁRÁSOK ÉS TERVEZÉSEK ISMERTETÉSE A Kis-Balaton belvízrendszerhez tartozó, de a balatoni keretterv területére eső keszthelyi öblö- zetben 164 ha területen a Keszthelyi Mezőgazdasági Akadémia tangazdasága folytat 1954 óta kisparcel- lás és nagyüzemi kísérleteket, melyeknek célja a tőzegtalajon legjobb eredménnyel termelhető növényfajták kiválasztása és az optimális talajvízszint megállapítása. Számos kísérlet alapján összeállították a termelhető növényfajtákot és ezek optimális talajvízszint igényét, mely a terepszint alatt 40—60 cm között változik. A talaivízszintet szabályozó — belvízelvezetést és vízpótlást egyaránt biztosító — legkedvezőbb csatorna távolság 200 m-re adódott. À kísérletek eredményei hasznosíthatók a Zala jobbparti tőzeges-lápos talajú öblözetekben, valamint az ország valamennyi hasonló talajú területén. A belvízrendszerrel foglalkozó irodalom a Vízgazdálkodási Adatgyűjtemények vonatkozó fejezete. A sávolyi és zimányi öblözetek belvízgazdálkodását és talajvízszint szabályozását tárgyalja a VIZI- TERV által 10 332. sz. alatt készített Kis-Balaton vízrendezés tanulmányterve, valamint a tanulmányterv figyelembevételével 10 332 sz. alatt készült Kis-Balaton déli öblözet vízrendezésének tervfeladata. A tervfeladat az öblözetek rendezését a mezőgazdaság igényeinek figyelembevételével korszerűen oldja meg és tartalmazza a kiviteli tervek készítéséhez szükséges alapadatokat. A tervfeladat szolgált alapul a keretterv készítéséhez. 2.12 A TERVEZÉSEKNÉL KÖVETENDŐ FEJLESZTÉSI ALAPELVEK — A belvizes területek rendezését és a belvízhasznosításokat a gazdaságosság szem előtt tartásával kell előirányozni. — Az egységet alkotó terület belvízrendezését és belvízhasznosítását összefüggő elképzelések alapján kell megtervezni. 117
