Délnyugat-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 2., 1965)
A Területi Vízgazdálkodási Keretterv készítése
2. A TERÜLETI VlZGAZDÄLKODÄSI KERETTERV ISMERTETÉSE 2.1 A Területi Vízgazdálkodási Keretterv készítésének fő irányelvei A Területi Vízgazdálkodási Keretterv az alábbi irányelvek alkalmazásával készült el: — Időbeli ütemezés nélkül tartalmazza az ez időszerűit számbavehető jelentősebb vízgazdálkodási feladatokat, azok megoldási lehetőségét, tekintet nélkül arra, hogy a tervezés, a beruházás, az üzemelés és a fenntartás mely szerv hatáskörébe tartozik. — összhangban áll a népgazdaság fejlesztésének ideiglenes távlati előirányzataival, amelyeket az Országos Tervhivatal a szakminisztériumokkal egyetértésben állapított meg. — Figyelembe veszi az ipar és a mezőgazdaság termelőerejének fejlődéséből, továbbá a mezőgazdaság szocialista átszervezéséből, az ipar decentralizálásából, valamint a települések és a közlekedési hálózat fejlesztéséből és a lakásépítési programból keletkező igények hatását a vízgazdálkodásra, illetve azok kielégítésének lehetőségét, a tudomány, a technika és a gazdasági fejlődés hatásait. — A gazdaságosság mérlegelésével állapították meg a műszakilag célszerű megoldásokat, így tehát irányterv mind a vízgazdálkodás, mind az egyes népgazdasági ágak távlati és éves terveiben előirányzott vízgazdálkodási feladatok kidolgozásához, valamint alapadatul szolgál a regionális tervek összeállításához. A Területi Vízgazdálkodási Keretterv készítésénél felhasználásra kerültek a már elkészített és a tervezés céljaira rendelkezésre álló vízgazdálkodási tervanyagok, a szakirodalom, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet és a Vízügyi Igazgatóságok által összeállított vízgazdálkodási adatgyűjtemények, továbbá a vízkészletek feltárásának és a vízhasználatok számbavételének meglévő eredményed, továbbá a regionális és egyéb tervek. 2.2 Észrevételek az irányelvek kiegészítésével és továbbfejlesztésük szükségességével kapcsolatban Az 1.1 pontban igyekeztünk rámutatni a népgazdaság és a vízgazdálkodás közti sokrétű kölcsönhatásokra és összefüggésekre. Az előzőkben összefoglalt irányelvek korántsem fedik le maradéktalanul a kölcsönhatások egész területét. A fejlődés egyenlőtlenségei következtében a Területi Vízgazdálkodási Keretterv kidolgozása időpontjában nem álltak rendelkezésre a szükséges mélységig, vagy teljes mértékben hiányoztak a vízgazdálkodás fejlesztését lényegesen befolyásoló momentumok, amelyeket célszerű lett volna már most figyelembe venni és amelyekkel, mihelyt lehet, ki kell egészíteni a Kerettervet: — A Területi Vízgazdálkodási Keretterv és a népgazdasági célkitűzések közti összhang és helyes kapcsolat egyik leglényegesebb eleme, a jóváhagyott összágazati és ágazati népgazdasági fejlesztési tervek nem álltak és a Keretterv lezárása időpontjában sem állnak még rendelkezésre. Így a népgazdasági tervek összeállításánál figyelembe kell venni a Területi Vízgazdálkodási Keretterv megállapításait, majd a népgazdaságfejlesztési tervek alapján félül kell vizsgálni a Keretterv érintett részeit. — A Keretterv szempontjából döntő jelentőségű mezőgazdasági vonatkozásokkal kapcsolatban általában megállapítható, hogy a mezőgazdasági távlati tervezés, különösen a területi tervezés szintje és mélysége számottevő mértékben elmarad a vízgazdálkodási műszaki jellegű tervezés szintjétől és mélységétől. Erre azért is szükséges figyelmet fordítani, mert a mezőgazdasági tervezésnek jelenlegi helyzete a Keretterv további fejlesztését is hátrányosan befolyásolja. — Hasonlóképpen nem tisztázott kellő mértékben a hajózás szerepe népgazdaságunkban és ezen belül közlekedésfejlesztési politikánkban. A vízi- utak és kikötők fejlesztési előirányzatainak helyessége érdekében ezen alapvető kérdések rögzítése szintén elsőrendű jelentőségű. — A Területi Vízgazdálkodási Kerettervnek — a kidolgozók hibáján kívülálló — általános alapadatjellegű hiányossága, hogy konkrét népgazdasági célkitűzéseket az illetékes főhatóságok tulajdonképpen csak a második ötéves terv időszak végéig rögzítették le. Ezen túlmenően az országos átfogó terveken kívül a Területi Vízgazdálkodási Keretterv szempontjából jelentősek lesznek a területi fejlesztési tervek is, amelyek feladata a gazdaságilag, vagy ígazgatásilag elhatárolható terület- egységek tervszerű arányos fejlődését biztosítani. Ez utóbbiak számára a Területi Vízgazdálkodási Keretterv elsősorban kiinduló alapanyagot jelent, de nyilvánvalóan a területfejlesztési terveknek is lesz visszahatásuk a Területi Vízgazdálkodási Kerettervre. Ezen kölcsönhatást azonban területi (fejlesztési) tervek hiányában a Keretterv kidolgozása időpontjában még nem lehetett felmerni és így a Területi Vízgazdálkodási Keretterv továbbfejlesztése során kell majd figyelembe venni mind a nép- gazdasági tervek (ötéves tervek), mind a regionális tervek indokolta módosításokat. — A jóváhagyott népgazdaságfejlesztési tervek és azok alapján kidolgozott átfogó munkaerőgaz- dálkodási elgondolás hiányában nem lehetett kellő súllyal bemutatni a vízgazdálkodást megvalósító ember tevékenységét. Ennek a lényeges kérdéskomplexumnak oldaláról is a lehetőségek szerint mielőbb ki kell egészíteni a Kerettervet. — Ugyancsak feltáratlan még — éppen a bonyolult kölcsönhatások folytán — annak értékelése, hogy a vízgazdálkodásban előirányzott társadalmi ráfordításokkal milyen teljesítmények és hozamok állnak szemben. Különösen nehézzé teszi ezt az értékelést az a körülmény, hogy nagyon sok 12