Délnyugat-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 2., 1965)
II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet
biak túlnyomó többsége lakott helytől távol van, ezért általában csak mezőgazdaságilag hasznosíthatók.) A táblázatban a vízminőséget a Papp Szilárd-féle beosztás számaival jelezzük. A kútak hőenergiáját szénegyenértékben fejeztük ki. Végül a 26. ábrán a terület legfontosabb gyógyvíz- és hévízkútjait, ritkábban hévízhasznosításra átadott szénhidrogénkutató fúrásait és — tájékoztatás céljából — egyéb mélyfúrások szelvényét is közöljük. 2.453 Az ásvány-, hév- és gyógyvíz észlelése A területegységen két hévíz-termelésre átalakított szénhidrogénkutató fúráson kívül más nyilvántartott előfordulás nincs. Rendszeres, folyamatos észlelésük és időszakos vegyvizsgálatuk lenne kívánatos. 37 olyan meddő szénhidrogénkutató fúrás van, amelyek egy része hévízkúttá alakítható. 2.453 Az ásvány-, hév- és gyógyvíztartó kőzetek A paleozoos és mezozoos alaphegység DNy-ÉK-i pásztákban helyezkedik el (1. ábra). A terület mélyszerkezetét a 4. ábra szelvénye és a 26. ábra fúrási szelvényei világítják meg. Hévizes rétegek a felső pannon alján és felső felében vannak. A pannon feküje a terület K-i részén 500—600 m-re van a tengerszint alatt, nyugatra a pannon rétegsora 1500—2000 m-re vastagodik. A pannon összlet valószínű feküjét a 13. sz. térkép szintvonalasán ábrázolja. 2.454 Az ásvány-, hév- és gyógyvíztartók nyomása A terület nyugati részén a víz nyugalmi szintje általában mélyen a felszín alatt lesz, akár meddő szénhidrogén kutató fúrást alakítanák át hévízkúttá, akár külön e célra fúrnák. Néhol a fúrásból feltörő vizet nyertek (Balatonhidvég). A feltörő víz azonban kevés (10—50 1/p), így a vízemeléssel hévízfeltárás esetén számolni kell. 2.454 Az ásvány-, hév- és gyógyvíztartók nyomásaa Adatunk igen kevés, ezért a készletet megállapítani még nem lehet. A feltárásra alkalmas területet a térképen megjelöltük. Mai ismeretünk alapján itt 5—7 m3/nap. km2 hévizet becsülhetünk. 2.456 Az ásvány-, hév- és gyógyvizek vegyi összetétele, hőmérséklete és gázossága Hideg ásványvíz a területen nincs. A meleg vizek adatait a 29. táblázat tartalmazza. Elsősorban alkálihidrogénkarbonátos hévíz várható, mélyebben esetleg jódos-brómos víz is lehet. Várható hőfok 35—60 °C, esetleg 60 °C felett. 2.457 Az ásvány-, hév- és gyógyvíz-feltárás lehetőségei Elsősorban területünk nyugati fele kedvező, itt 5—7 m3/nap. km2 hévíz várható, 500—1000 m mélységből. A megengedhető kúttávolságra még nincs tapasztalatunk. Elsősorban a szénhidrogénkutató fúrások megnyitása javasolható, ezektől 50—300 1/p-es kutankénti vízhozam várható. 3. BEFEJEZÉS 3.1 összefoglalás A fejezet sokrétűségére tekintettel a témakör rövid összefoglalása meg sem kísérelhető. E helyett kiemeljük a fejezetnek a gyakorlati vízgazdálkodás számára legfontosabb részeit, éspedig a 2.314 és 2.414 pontokat (A felszíni és a felszín alatti vizek jelentősége a területi vízgazdálkodásban), valamint utalunk a XVII. Területi vízmérleg c. fejezetben foglaltakra, elsősorban a táblázatokra, amelyek összefoglaló módon tüntetik fed a terület különféle vízféleségeinek mennyiségi és minőségi viszonyait. 3.2 További teendők A vízgazdálkodás feladatai így foglalhatók ösz- sze: a vizek kártételeinek elhárítása, a vízkincs megőrzése és olyan értelmű kiaknázása, hogy belőle a társadalomra a lehetséges legnagyobb haszon származzék. E feladatok természetesen csak a hidrológiai — és általában a természeti — viszonyok ismeretének alaposságától függően valósíthatók meg. Már az 1952—1954. között készült, lényegében ma is irány tmutató első Országos Vízgazdálkodási Keretterv-vázlatban olvashatjuk, hogy a keretterv tudományos megalapozottsága egyenlőtlen mértékű volt. Bár az azóta eltelt időben a hazai tudományos kutatás számos igen jelentős eredményt ért el, ez a fejlődés sem volt egyenletes s főként nem tudta kiegyenlíteni az elméleti alapok akkoriban tapasztalt különböző megbízhatóságát. (A rétegvízkészletre vonatkozó ismereteink pl. változatlanul a legbizonytalanabbak közé tartoznak.) Így a keretterv-vázlat erre vonatkozó megállapításával — egyéb főbb irányelveihez hasonlóan — lényegében ma is egyetértünk s jelen kerettervünk tudományos megalapozottság szempontjából homogénebbé tétele s ennek alapján további finomít- hatóságának érdekében a jövőbeli kutatómunka fő irányvonalaira vonatkozó javaslatunk (természetesen az azóta bekövetkezett fejlődés figyelembevételével) gyakorlatilag megegyezik a kerettervvázlatban előterjesztettel. A kutatási munkának elsősorban az e fejezetben részletesen tárgyalt természeti alapadottságok jobb megismerésére kell irányulnia, de természetesen fel 98
