Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)
II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet
21/i táblázat KÖV (1931—1960.) = 22 cm LKV (1906. VIII. 3.) = —56 cm Jellemző vízállások LNV (1940. III. 17.) = 280 cm Vízfolyás : Marcal Észlelőállomás: MARCALTÖ „0”-pant magassága: 117,30 m (Orsz.) Észlelés kezdete: 1881. Havi és évi jellemző vízállások (cm) (1931—1960) _ M Hóna p o k Jellemzi vízállást XI . XII. I. II. III. IV. 1 V. VI. VII. VIII. IX. X. Év (év) (1940) (1937) (1938) (1931) (1940) (1937) (1942) (1951) (1940) (1940) (1940) (1940) NV 162 211 186 244 280 242 174 276 194 168 136 152 280 KNV 54 64 66 102 131 68 58 47 39 20 15 20 57 KÖV 21 28 32 44 68 30 22 15 6 —4 —3 1 22 KKV —1 6 12 6 20 6 —2 —6 —13 —17 —15 —12 —12 KV —36 —30 —50 —50 —24 —36 —40 —40 —54 —50 —48 —42 —54 (év) (1935) (1935) (1933) (1933) (1933) (1934) (1934) (1934) (1932) (1932) (1932) (1933) Sajnos, előfordulnak olyan zavaró körülmények is, melyek átmenetileg megváltoztatják a meder lefolyás! viszonyait, tehát bizonyos mértékig inhomogénné teszik a vízállás-idősort, de amelyek hatását csak nehezen, vagy egyáltalán nem tudjuk figyelembe venni. Ilyenek lehetnek az ideiglenes jellegű lefolyási akadályok (pl. hidprovizóriu- mok duzzasztása), időszakos vízkivételek okozta kisvíz, a sűrűn változó jellegű, kismértékű, egy egyensúlyi állapot körül ingadozó medersüllyedés és emelkedés, kisvízfolyásokon az időnként elburjánzott növényzet, stb. A táblázatainkban közölt vízállásadatok felhasználásánál ezt a tényt is figyelembe kell venni. 2.3212 VlZSZINTVALTOZAS A MEDERVÄLTOZÄSOK KÖVETKEZTÉSEN A területünkön lévő folyók közül a Dunának Rajka—Gönyü közötti és a Rábának Sárvártól a torkolatig terjedő szakaszán mutatkozik számottevő vízszintváltozás. 21/g táblázat). V ízszintváltozások 21/g táblázat Vízmérce Átlagos vízszintváltozás 10 év alatt (cm) KV 1 KÖV 1 NV Figyelembevett időszak Duna Doborgaz + 14 +15 + 5 1900—48 Dunaremete + 24 +26 +12 1901—54 Bős + 30 + 30 + 14 1901—48 Szap + 18 + 20 + 6 1901—54 Gomyü + 5- 8 + 3 1900—54 Rába Sárvár —11 — 6 — 8 1927—59 Ragyogóhíd — 6 — 5 — 8 1920—59 Marcaltő — 7 — 3 0 1930—59 Árpás + 8 + 9 + 3 1930—59 Rábapatoma + 8 + 7 + 5 1930—59 A Rába és a Marcal nem mutat jelentősebb vízszintváltozást. A kisvízfolyásokon szakaszonként jellegzetes medermozgás tapasztalható, melyet a kis- és közép- vizek hűen követnek (bővebben lásd a 2.353 pontban). A jókarbahelyezési munkák ugyancsak jelentősen módosíthatják a kis- és középvízszinte- ket. 2.322 Vízhozam 2.3221 JELENTŐSEBB VÍZFOLYÁSOK Területünk jelentősebb vízfolyásai vízjárásának leírása során à 2.311 pontban a vízjárás e legfontosabb hidrológiai jellemzőjéről, a vízkészlet mérőszámáról is szóltunk már általánosságban. A terület vízrajzi megfigyelésbe bevont vízfolyásainak összes — valamint a szomszédos egységek területünk vízjárását is jellemző egy-két — mércéjének szelvényére néhány fontosabb vízhozamértéket a 20. sz. táblázatban is közöltünk. Most a 22. sz. táblázatban — ezen általános és tájékoztató adatok kiegészítéseképpen — a területünk vízhálózatának gerincét képező folyók, továbbá — általában — az I. és II. kategóriába sorolt természetes vízfolyások jellemző vízhozamait soroljuk fel. A táblázathoz az alábbi megjegyzéseket fűzzük: a) Nagyobb vízfolyásoknál az adatokat több szelvényre (a XX. táblázatbeli törzsszámúkkal megkülönböztetett mérceszelvényekre és jelölés nélküli torkolati szelvényekre) is megadtuk, míg a kisebbeknél általában csak a torkolatra vonatkozó adatokat közöltük. Ez a táblázatunk viszont vízmércekataszter szempontjából nem teljes: ott, ahol a mércehálózat nagy sűrűsége megengedte, vagy egy-egy mérce igen rövid észlelési sora indokolta, egyes mérceszelvényeket figyelmen kívül hagytunk. A XX. táblázathoz viszonyítva szükségszerű átfedések még így is akadnak (a mindkét táblázatban szereplő mércéknél), ezeket azonban a teljes79
