Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)

A Területi Vízgazdálkodási Keretterv készítése

1.5 AZ 1. Észak-Dunántúl Területi Vízgazdálkodási Keretterve készítésének szervezeti felépítése Az 1. sz. Észak-Dunántúl Területi Vízgazdálko­dási Kerettervének nagyobb része az Észafcdunán- túli Vízügyi Igazgatóság területére vonatkozik és így az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízgazdál­kodási Főosztályának (ezen belül a Vízgazdálko­dás-Fejlesztési Csoportnak), valamint az OVF Víz­ügyi Tervező Vállalat Távlati Tervezési (korábban Keretterv) Osztályának irányításával az Északdu­nántúli Vízügyi Igazgatóság készítette el az 1. sz Észak-Dunántúl Területi Vízgazdálkodási Keret­tervét. Az illetékessége alá tartozó területrészekre vonatkozó adatokat a Nyugatdunántúli Vízügyi Igazgatóság és a Középdunántúli Vízügyi Igaz­gatóság bocsátotta rendelkezésre. A Keretterv ki­dolgozásának legfőbb irányító és bíráló szerve kor­mányzati szinten a Keretterv kormánybizottság volt, tudományos és eüméelti szinten pedig a Ma­gyar tudományos Akadémia. A Területi Vízgazdálkodási Kerettervet az Észak- dunántúli Vízügyi Igazgatóság az Országos Víz­ügyi Főigazgatóság 34/1961. (V. É. 16.) sz. utasítása alapján létrehozott Területi Vízgazdálkodási Ke­retterv Bizottság ülésein az illetékes helyi szervek bevonásával vitára bocsátotta. A generáltervező OVF Vízügyi Tervező Vállalat mindenekelőtt általános tematikát készített a Ke- retervre. A Magyar Tudományos Akadémia bírá­lata és a Vízgazdálkodási Keretterv kidolgozására alakított kormánybizottság jóváhagyása után ugyancsak az OVF Vízügyi Tervező Vállalat a Területi Vízgazdálkodási Keretterv készítéséhez részletes tematikát és munkatervet állított össze a Vízügyi Igazgatóság részére, továbbá összefogta és koordinálta a társtervező Vízgazdálkodási Tudo­mányos Kutató Intézet és a résztvevő többi szervek munkáját. Ennek során biztosítani kellett, hogy az országban szétszórtan, különböző városokban mű­ködő tervező egységek azonos mélységgel, azonos tartalommal, azonos szerkezettel stb. készítsék el a terveket. Habár tervezés közben több kiegészí­tésre volt szükség, a részletes tematika lényegében biztosította az egységes kidolgozást. Az 1. sz. Észak-Dunántúl Területi Vízgazdálkod- dásd Keretterve kidolgozásában közreműködő Északdunántúli Vízügyi Igazgatóság feladata a kö­vetkező volt: a) Az 1. sz. Területi Vízgazdálkodási Keretterv elkészítése. b) Adatszolgáltatás az Országos Vízgazdálko­dási Keretterv készítéséhez. c) Együttműködés a szomszédos vízügyi igazga­tóságokkal az azok által végzett Területi Vízgaz­dálkodási Keretterv készítési munkában, továbbá az érdekelt tanácsi szervekkel és a Területi Vígaz­dálkodási Keretterv Bizottsággal. d) az 1. sz. Területi Vízgazdálkodási Keretterv megvitatásának megszervezése, lebonyolítása, az il­letékes helyi szervek bevonásával. A Vízügyi Igazgatóságnál a Területi Vízgazdál­kodási Keretterv tervezési munkáját a Vízgazdál­kodási Osztály Vízgazdálkodás-fejlesztési Csoport­jának koordinálásával a Vízügyi Igazgatóság szak­ágazati és tervezési csoportja végezték el. A Területi Vízgazdálkodása Keretterv készítésé­hez rendelkezésre álltak a Vízgazdálkodási Tudo­mányos Kutató Intézet adatfeidoigozásai, az OVF Vízügyi Tervező Vállalat pedig alap- (terv) doku­mentációt (összesen 63 tervcsomag) bocsátott a Vízügyi Igazgatóság rendelkezésére. Értékes alap­adathalmazt képviseltek a „Vízgazdálkodási adat- gyűjtemények” (összesen 64 kötet 8500 oldalon és 7000 formátum melléklet), továbbá a „Vízgazdál­kodási adatok a regionális vizsgálatokhoz” (8 kötet 1330 oldal szöveggel, 1110 táblázattal és 750 for­mátum rajzzal). A Területi Vízgazdálkodási Keretterv-készítés szervezeti felépítését a következő táblázat szemlél­teti. 10

Next

/
Oldalképek
Tartalom