Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)
II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet
2.277 Rövid időtartamú nagy csapadékok (záporok) A terület mértékadó záporintenzitásainak jellemzésére a 17. ábrán közöljük Győr körzetének különböző gyakoriságú csapadékintenzitás függvényeit, melyek — természetesen — csupán terület tünk síkvidéki részére tekinthetők mértékadóknak. A hegyvidékre — egyéb adatok híján — a függvény- értékek 10—20%-kal való megemelését javasoljuk. E függvényeket elsősorban belsőségi csapadékA fenti mértékadó csapadékösszegek ismerete elsősorban a belvízi hozamok, valamint árvizek számításánál fontos. 10 15 20 30 W 50 60 70 30 120 150 perc 17. ábra. Rövid időtartamú csapadékok intenzitása csatornák tervezésénél, továbbá kisvízfolyások árvízi hozamainak számításánál hasznosítjuk. A 13—14. táblázatban, továbbá a 17. ábrán közölt szélső és gyakorisági értékek igen jól kiegészítik a számtani közepeket (átlagokat). Ismeretük nemcsak különböző vízgazdálkodási tevékenységek (ár- és belvízmentesítés, vízienergia hasznosítás, öntözés), hanem a mezőgazdaság fejlesztését szolgáló természetátalakító munkálatok (tájtermelés, erdősávok telepítése, talajvédelem, céltudatos üzemvezetés) tervezéséhez is nélkülözhetetlen. 2.278 Hótakarós napok, a hótakaró vastagsága A hótakarós napok évi átlagos száma területünkön 34 és 45 között mozog. Az első hótakarós napot december elején, az utolsót pedig március közepén észlelték. A téli hónapokban decemberben 11, januárban 16, februárban 12, márciusban pedig 4 hótakarós nap fordul átlagosan elő. A hótakaró átlagos vastagságáról a 18. ábra tájékoztat. A hótakaró eddig észlelt legnagyobb vastagsága Győr környékén 80 cm volt. A különböző vastagságú hótakarók előfordulási gyakorisága, (mely országos viszonylatban nem mutat jelentős területi eltéréseket) a 18. táblázat szerinti. 18. táblázat A különböző vastagságú hótakarók előfordulásának gyakorisága (%) Budaipest (1900/01—1949/50) 0 5 10 20 30 40 60 cm 42 23 18 11 13 3 % A 30 cm-t meghaladó hótakaró vastagsága és a hómentes időszak előfordulásának %-os gyakorisága értékeit területünk sík- és dombvidéki (150— 300 m. A. f.) részein a 19. táblázat mutatja. 19. táblázat A 30 cm-nél vastagabb hótakaró (1) és a hómentes talaj (2) %-os előfordulási gyakorisága dekádonként a Kis-Alföldön és Nyugat-Dunántúlon (1929/30—1943/44) XII. I. II. III. 1 1 2 3 1 2 1 3 1 1 2 1 3 1 2 J 3 Síkság (1) __ _ _ _ _ 7 4 4 10 ,_ _ _ (2) 93 73 53 53 43 56 50 60 56 73 80 — Domtov. (1) — — 2 — 2 2 2 9 7 2 — — (2) 93 80 62 60 38 55 62 53 60 68 73 93 2.279 A hó víztartalma A hótakaró víztartalma hazánkban friss hó esetén 0,1 lit/dm3 körüli érték, az öregedő hótakaróé olvadási veszteség nélkül 0,2—0,3 lit/dm3-ig emelkedhet. Az olvadás mindig 0,3—0,4 lit/dm3 víztartalmú hótakarónál következik be. 0,4 lit/dm3-nél nagyobb víztartalmú hótakaró hazánkban nem fordul elő. A hótakaróval kapcsolatos kérdéseknek elsősorban a belvízgazdálkodásnál és az árvizek kialakulásánál van különös jelentősége. 66
