Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)

II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet

A különböző %-os gyakorisággal meghaladott középhőmérsékletek C°-ban

Magyaróvár (1901—50)

7Ib táblázat

Tartósság

! L

1 ”•

j III.

ív. í

V. !

VI.

o%

4,4

5,1

9,0

13,9

18,5

22,5

10%

3,2

3,3

7,7

13,1

17,9

20,6

25%

0,8

2,1

6,7

11,8

17,4

20,0

50%

—1,2

0,9

5,5

10,4

16,1

18,6

75%

—3,6

—0,8

4,0

9,3

14,5

17,8

90%

—5,4

—3,3

2,6

8,0

13,4

17,3

100%

—9,7

—10,4

0,9

7,6

12,3

15,3

Eszerint a Magyaróvárott eddig előfordult leghidegebb január középhőmérséklete —9,7, a legmelegebbé 4,4, az ingadozás 14,1 C°. Ezzel szemben a leghűvösebb július megfelelő adatai 17,3, illetve 23,6, az ingadozás tehát 6,3 C°, vagyis alig fele a januárinak.

A 13. ábra szerint területünkön a tenyészidőszak napi középhőmérsékleteinek Összege 3100°-tól 2 900°-ig csökken, nyugat felé haladva. Területünk

vn. 1

VIII.

IX.

1 x.

1 XI.

XII.

1 Év

23,6

22,2

19,9

14,9

10,6

5,0

11,4

22,1

21,4

17,7

12,3

7,0

3,2

10,9

21,7

20,6

16,8

11,3

6,1

1,9

10,6

20,7

19,7

15,9

10,4

4,8

0,9

10,2

19,9

19,0

15,0

9,1

3,4

—0,5

9,5

19,2

18,1

13,8

7,9

1,9

—1,9

9,2

17,3

16,9

10,9

6,0

—0,6

—5,5

7,9

átlaga tehát — északnyugati fekvése és az Alpok közelsége miatt — nem éri el az országos átlagot.

A gyakorlati életben különösen fontos a hőmérsékleti szélsőségek küszöbértékeinek előfordulási gyakoriságát ismernünk. Ezért a 7/c. táblázatban meghatározásukkal együtt közöljük az éghajlati szakirodalomban a napi szélső értékek segítségével meghatározott napok átlagos előfordulását.

7/c táblázat

Különleges szélső hőmérsékletű napok számának évi átlaga Győr (1) és Farkasgyepü (2)

Zord nap

Téli nap

Fapyos nap

Nyári nap

Hőség nap

Forró nap ,-.á

min. = —10°

max. = 0°

min. =0°

max. = 252

max. = 30°

max. =35°

(1) 9

23

84

71

17

í

(2) 11

36

99

39

2

—

A felsorolt szélsőséges hőmérsékletű napok ismerete nemcsak a növénytermesztés, hanem számos műszaki tevékenység (pl. betonépítés) szempontjából is hasznos.

A téli és nyári napok számának területi eloszlását a 14. és 15. ábra szemlélteti.

2 25 PÁROLGÁS

2.251 Szabad vízfelületek párolgása

Területünkön a szabad vízfelületek dr. Szesztay Károly számítása szerint évenként 600—620 mm-es vízoszlopot párologtatnak el (V=10 millió m3 méretű tározókra számított érték). Ez az átlagos érték a tengerszint feletti magasság növekedésével rohamosan (pl. a Bakonyban 500 mm alá is) csökken. A párolgás évi menetét a 8. táblázat tükrözi.

8. táblázat

Szabad vízfelületek átlagos párolgása mm-ben és az évi összeg %-ban

i.

II.

in.

IV.

V. J

VI. 1

VII.

Vili

IX.

1 x.

XI.

xu.

Nyári

Téli

évi

mm

6

9

22

48

84

102

120

96

66

32

9

6

516

84

600

%

1,0

1,5

3,6

8

14

17

20

16

11

5,4

1,5

1,0

86

14

100

Az egyes hónapok párolgásértékeinek 20 éven- 2.252 Területi párolgás ként várható szélsőséges eltérése a havi átlagtól

+55, illetve _32% lehet. A talajfelszín párolgásának (területi párolgásna

k) a talaj vízháztartása, s ezzel a növényzet élete

62