Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)

XIX. fejezet. A vízgazdálkodás és a népgazdasági ágak kapcsolata - Összefoglalás

nem éri el a 30%-ot. A gyorsütemű fejlesztés tehát elodázhatatlanul szükséges. A legrosszabb helyzetben a városok közül Sop­ron és Tata van. A többi városban a fejlesztés a víznyerési lehetőségeket tekintve különböző mód­szerekkel, de aránylag könnyebben megoldható. Igen indokolt a nagyobb községekben, mint Kapu­vár-, Celdömölk, Sárvár új községi vízművek léte­sítése. Hasonlóan fontos a közkutak elégtelen víz­mennyisége és szennyezettsége miatt törpevízmű­vek építése. A fejlesztés fő célkitűzése, hogy 1980- ig az összlakosság 80%-át ellássuk megfelelő ivó­vízzel. Az ipari vízellátás jelenlegi helyzetének jellem­zéséül azt a szempontot vettük alapul, hogy a víz­ellátás mennyiségileg és minőségileg megfelelő-e és megjegyezzük, ha az üzemek a városi ivóvizet hasz­nálják fel. Esztergom ipari üzemei városi vizet használnak, amely amúgy is kevés. Megoldás a felszíni dunai vízkivétel. Komárom üzemeinek ellátása mennyisé­gileg sem kielégítő. Végleges megoldás lehetne Szőny és Almásfüzitő üzemeivel közösen egy dunai felszíni vízkivétel! mű létesítése. Az oroszlányi bá­nyaüzemek vízszükségletüket saját vízbeszerzésből biztosítják, hasonlóan, mint Tata ipari üzemei. Tatabányán 24 ipari vízfogyasztó van, melyből négy a nagy vízigényű ipari üzem. A vízellátás fő­leg bányaaknákból van biztosítva. A vízellátás je­lenlegi helyzete kielégítő és biztosított. Győrött 33 üzemnek kell kielégíteni ipari vízszük­ségletét. A természeti adottságok kedvezőek. A leg­több üzem saját maga termeli a szükséges vizet, más üzemeket az ipari vízmű lát el. A termelt víz majdnem teljesen felszíni vízkivétel, amely a víz­ellátástól függően nem mindig megfelelő minőségű. A legnagyobb vízfogyasztó az Erőmű. Mosonmagyaróvár üzemeinek vízellátása meny- nyiségileg és minőségileg egyaránt kifogástalan. Sopronban viszont a lehető legrosszabb a helyzet. A város igen szűkében áll a víznek. Szombathely ipari vízellátása megfelelő, a Gyöngyös-műcsatoma felduzzasztott vize a fő vízberendezési forrás, Ha­sonló a helyzet Kőszeg üzemeiben, a víz mennyi­ségileg és minőségileg jó. Pápa ipara a vizet — úgy mint a városi ivóvizet — a tapolcafői karsztvízfor­rásokból nyeri. Az utóbbi időben időszakosan víz­hiány mutatkozott. Az ajkai üzemek nagy ipari víz- fogyasztók. Egyenlőre kielégítő az ellátás, részben a bányavizek hasznosításával, részben a felszíni víz­kivételekből. Dorog üzemeinek ipari vízellátása közös az ivó­vízzel, az esztergomi csáposkutakibói. Lábatlanban nagy vízfogyasztású üzemek vannak. A vizet jó­részt dunai felszíni vízkivételek biztosítják. Nyer­gesújfalun a Viscosagyár igen sok iparivizet használ amit közvetlen dunai vízkivétellel és csáposkutak- ból biztosít. Nem kielégítő a vízellátás. A tökodi üzemek vízellátásában komoly nehézségek vannak. Mivel a községi ivóvízellátás sem megfelelő, új víz- beszerzési lehetőségeket keli biztosítani. Almásfü­zitőn két nagy fogyasztó van dunai vízkivételre te­lepítve. Sárvár községiben a cukorgyár nagy fogyasztó. Vizét a Rábából veszi. Az Ácsi Cukorgyár ipari víz­ellátása a Concó patakra támaszkodik. Száraz idő esetén igen nagy goodkokal küzd az üzem. Végle­ges megoldás csak egy dunai felszíni vízkivételi mű megépítése lehet. A Peitőházi Cukorgyár vízszük­ségletét az Ikva patakból fedezi, melynek vize szennyezett. Az ipari vízellátás fejlesztésének szükségességét egyrészt a jelenleg kielégítetlen szükségletnek, más­részt a növekvő igények határozzák meg. A fejlesz­tés célja a mennyiségi és minőségi követelmények kielégítésén túl az, hogy az egyes ipartelepek lehe­tőleg önállóan, a városi ivóvízművektől függetlenül elégíthessék ki vízszükségletüket. 2. Az ivó és ipari vízellátás fejlesztése tervezé­sének főbb alapelvei a következők. Kiindulás a je­lenlegi állapot és a települések, valamint az ipari üzemek fejlődésének alapadatai. A jelentősebb, vagy tízezer főnél népesebb településeket korszerű víz­művel kell ellátni. Fokozni kell a törpevízművek építését a közkutas ellátás helyett ill. egészséges víznyerés érdekében kizárólag fúrt közkutak léte­sítendők. A minőségi vízkészleteket elsősorban az ivóvízellátás céljára kell biztosítani. Az ipar igé­nyét főbb felszíni vízművekkel kell biztosítani, és lehetőleg több ipartelepet koncentráltan közös vízi- műről kell kielégíteni. Az ivóvízellátás' kerettervében három regionális vízmű létesítése van előirányozva. Az esztergom— dorogi regionális vízmű a nevében viselt város ill. község, valamint a környező üzemek és települések ivóvízellátására létesül. A vízmű központja Eszter­gom. A komárom—almásfüzitői regionális vízmű dunai felszíni vízkivételre van tervezve tisztító mű­vel. Megvalósításának azért van fontossága, mert Komárom jelenlegi ellátottsága egészségügyileg sem megfelelő. Almásfüzitő község egy része pedig ki­fogásolható ásott kutakból nyeri vizét. A harmadik regionális vízmű a lábatlan—süttői lesz, melynek rendeltetése a nevezetteken kívül Nyergesújfalu ivóvízellátását véglegesen megoldani. A vízmű fel­színi vízkivételű lesz tisztítóművel. A legnagyobb arányú fejlesztés a városi — köz­ségi vízművekkel történő ellátásra van tervezve. 1980-ra a lakosság több mint felének ily módon biztosítjuk ivóvízszükségletét. A terület 12 városa közül — mint fentebb említettük — Komáromban és Esztergomban regionális vízmű létesül. A többi tíz város ivóvízellátásának fejlesztését városi víz­művekkel tervezzük megoldani. Viszonylagosan a legnagyobb arányú fejlesztésre a jelenlegi elmara­dottabb állapot ill. a lakosság tervezett növekedé­se következtében Tatán és Szombathelyen, ill. Oroszlányban, Ajkán, Pápán és Győrött lesz szük­ség. Űj községi vízműveket tervezünk Kapuvár, Cell- dömölk és Sárvár községekben, amelyekben eddig közműves vízellátás egyáltalában nem volt. Igen nagyarányú a fejlesztési előirányzat a törpevízmű­vek terén. A jelenlegi 2,6%-ról 81 törpevízmű lét­rehozásával 17%-osra emeljük az összlakossághoz viszonyított arányt. A tervezett közkutas vízellátás során, a mennyiség növelésén kívül a minőségben is nagy fejlődés lesz, mert kizárólag fúrt közkutak 504

Next

/
Oldalképek
Tartalom