Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)
XIX. fejezet. A vízgazdálkodás és a népgazdasági ágak kapcsolata - Összefoglalás
n y óztuk elő a fejlesztés során a még szükséges töl- t ésmagasbífásokat és szelvényerősítéseket. A megerősített és megmagasbított töltést agyagkavics burkolattal fedjük le, hogy a gyors közlekedést minden időben biztosítani tudjuk rajta. A Szigetközre nagyon jellemző és igen veszélyes, buzgár és fakadóvizek csökkentésére különböző munkálatokat irányoztunk elő. Ilyenek az anyagárkok, a szorító- és keresztgátak kiskohéziójú anyaggal való feltöltése. A Kis-Duna-balparti töltésnek az erősítését — a visszaduzzasztás határáig — ugyancsak az 1%-os valószínűségű árvizek alapulvételével terveztük 1,00—1,20 m magassági biztonsággal. Győr város belsőség! területén, előirányoztuk a parapet- falak megfelelő építését is. A kormárom—alsófüzitői öblözetben az árvédelmi töltések jelenleg az 1%-os számított árvíz- szinthez viszonyítva 70 cm-es magassági biztonsággal vannak kiépítve. Tekintve a népgazdasági szempontból igen fontos terület biztonságát, (nagy jelentőségű üzemek, lakótelepek, nemzetközi vasúti, és közúti fővonal), a töltéseket 1,20 m magassági biztonsággal és koronaszélességben 1,00 m-es szélesítéssel tervezzük megerősíteni. Komárom, város és vasútállomás árvédelmi helyzetének végleges megoldására irányuló tervezések folyamatban vannak. A Rába-balpart—Mosoni-Duna-jobbparti öblözetben a Rába és a Rábca, folyók töltéserősítési munkálatait szántén az 1%-os árvízhozam alapulvételével irányoztuk elő, 4,0 m-es koronaszélességgel és 1,0 m-es magasság biztonsággal. A torkolati szakaszon; a Duna vízduzzasztóhatása miatt a magassági biztonság 1,20 m. A Lajta folyón és mellékágain a védtöltések tervezett magassági biztonsága 1,00 m, a koronaszélesség 3,0 m. A Rába-jobbpart—Marcal öblözetben a védtöltések erősítését 1%-os valószínűségű árvízre 1,0 m magassági biztonsággal irányoztuk élő. Mindegyik öblözetre vonatkozóan megjegyezzük, hogy a szükségletnek megfelelően új gátőrházak és távbeszélő vonalhálózat építését javasoltuk. Győr saját szervezettel védekező város árvédelmi műveinek fejlesztése igen sok tennivalót foglal magában. A tervben előirányoztuk a szükségesnek tartott összes töltéserősítési, vasbeton mellvédfal és zsilip építési munkákat, javaslatot tettünk egy új külső körtöltés létesítésére és húMmtörő erdősávok telepítésére. Esztergom saját szervezettel védekező város, árvédelmi védvonalának csak kisebb erősítésére van szükség. A területen lévő nyárigátak megerősítését az általuk védett terület fontosságának megfelelően, irányoztuk elő. A hullámterek rendezését azon elv alapján terveztük, hogy a partmenti sávot szabadon kell hagyni a jég akadálymentes levonulása érdekében, viszont a töltések előtt hullámtörő és jégterelő véderdősávot kell telepíteni. A mederszabályozások tervezett fejlesztése során — együtt tárgyalva a középvízi és kisvízi szabályozásokat, — a Nagy-Dunát illetően két időszakot kell megkülönböztetnünk. Az első időszak a tervezett dunai vízierőművek üzembehelyezéséig, azaz 1972- ig tart. Az egységes főmeder kialakítása érdekében az eddig elvégzett szabályozási munkákhoz kapcsolódóan a KMB határozatnak megfelelően a további mellékágelzárások építését a kisvízszabályozások kiegészítését, a különböző párhuzamművek és part- védezetek építését, kiegészítését és fenntartását, továbbá a szükséges szabályozási és ipari kotrásokat, végül a kavicselterítéseket terveztük be. Az elvégzendő munkákat a fejezet részletesen tartalmazza, a Magyarországot terhelő költségek szétválasztásával. A vízlépcsők 1972-re tervezett megépítése után a szabályozási munkák lényegében a meglévő művek fenntartására korlátozódnak. A Mosoni-Dunában a torkolat Győr közötti 14 km hosszú szakaszon a hajózóút biztosítására több ütemben elvégzendő kotrási munkát terveztünk. Továbbá partbiztosításokat irányoztunk elő kőszórással a torkolattól számítva 10 km hosszban a felső- dunai erőmű által okozott vízszmingadozások következtében várható partrongálások ellen. A győri belsőségi szakaszon általános; városrendezési és esztétikai szempontból, valamint a vízisportok és üdülés érdekében további kotrásokat és partburkolásokat terveztünk. A Rábán szakaszonként meghatároztuk a szabályozandó szélességet és vízmélységet, s ennek megfelelően terveztük meg a középvízi szabályozási müveket, figyelemmel a meglévő művekre és a folyó egyéb jellegzetes adottságaira. A Fertő tó vízszinszabályozásához szükséges víz biztosítását nem a Dunából ill. Kis-Dunából, hanem a Rábából terveztük meg a Nicki duzzasztó felhasználásával a meglévő vízfolyásokon keresztül. 3. Eszak-Dunántúlon jelentős nagyságú területet (2260 km2) kell megvédeni árvédelmi művekkel. Mivel ezen a területen nagyszámú és sűrűn, lakott települések, igen fontos ipari üzemek, és egyéb létesítmények, továbbá nemzetközi vasúti és Közúti főútvonalak vannak, az árvízvédelem -biztonsága elsőrendű jelentőségű. A tervben a szükséges fejlesztés mértékét ezen ténynek a tudatában állítottuk össze. Olyan egységes fejlesztési célkitűzéseket tartalmaz, amely egyfelől a tervezett munkálatokat a várható árvízi hozomok kártétel nélküli levezetése alapulvételével határozza meg, de másrészt figyelemmel van a terület népgazdasági fejlődése támasztotta követelményekre is. Az árvízmentesítés és árvízvédelem főbb fejlesztési előirányzata: 825, 2 millió Ft beruházás, 10,5 millió m3 földmunka, 85 ezer m3 kőmunka, 12 ezer m3 beton beépítése. Hasonlóan fontos a terv a folyamszabályozási feladatok meghatározását, ill. tervezett fejlesztését illetően is;. Legnagyobb értéke abban mutatkozik meg, hogy a dunai szabályozási munkákat a komplex hasznosítás lehetőségednek figyelembevételével irányozza elő, mindig szem előtt tartva a vízgazdálkodás egészét, sőt a népgazdasággal való összefüggéseket is. A terv olyan szemlélettel készült, amely biztos támpontot nyújt a jövő feladatainak korszerű és gazdaságos megvalósításához. A folyamszabályozás fő előirányzatai: 395,1 millió Ft beruházás, 4,7 millió m3 mederkotrás és földmunka, 532 ezer m3 kőniunka és 141 ezer m3 beton. A továbbfejlesztés érdekében az árvízvédelem vonalán a legsürgetőbb feladat, hogy az eddigi ha496
